Költségeket szinte minden cég terhelt már át, vállalatcsoporton belül és kívül egyaránt. Gondoljuk csak a royalty-kra, a központi menedzsmentdíjakra, a működési költségek átterhelésére, a „cost plus”- és markup-megállapodásokra, a vám- és adótételek vagy bérköltségek átterhelésére, illetve az év végi transzferár-korrekciókra.

  • Hogyan kell kezelni ezeket az eseteket az áfában?
  • Ugyanúgy kezelendő, ha kapcsolt vállalkozásokról, van szó, mintha független felek közötti ügyletről?
  • Hogyan kell a költségátterheléseket számlázni, bevallani?
  • Az ilyen költségek átterhelése áfás, áfamentes vagy áfahatályon kívüliként továbbszámlázandó?
  • Elképzelhető-e, hogy ezeket a költségeket kedvezményes adómértékkel lehet kiszámlázni? 

Miért fontos a cégek számára a költségátterhelések átvilágítása áfaszempontból?

A költségátterhelések áfakezelésében több tényezőnek van szerepe. Egy részletes átvilágítás keretében meghatározható, hogy kell-e áfát fizetni a különböző költségátterhelések kapcsán. Az, hogy az adott költség  önálló ügylet ellenértéke, egy másik ügylethez kapcsolódik-e járulékosan vagy egyáltalán ügylet ellenértékének nevezhető-e, attól függ, hogy kik között jön létre a szerződés, mit tartalmaz, illetve hogyan történik az árazás. Mivel az ilyen költségek átterhelése gyakran nem a napi operatív működéshez kapcsolódik, az átterhelések áfabeli kezelése nem mindig tisztázott.

Egy tipikus eset

Az egyik cég bizonyos költségeket szeretne áthárítani egy másik cégre (jellemzően csoporttagra, de nem mindig). Az esetek egy részében az első cég valamilyen szolgáltatást végez a másik cég számára és az átszámlázni kívánt költség ezen szolgáltatáshoz kapcsolódik, de olyan is előfordulhat, hogy felek között nincs sem szolgáltatás, sem termékértékesítés vagy a felmerült és átterhelni kívánt költség nem függ össze ezen ügyletekkel

A helyzetet bonyolíthatja, ha az egyik vállalkozás belföldi, a másik külföldi, vagy ha a szolgáltatás fordított adózás alá esik, kedvezményes áfa kulcsú, az átterhelni kívánt költség pedig olyan igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolódik, amelyre teljes vagy részleges áfa-levonási tilalom áll fenn.

Erre számos példa lehet, csak hogy néhányat említsünk meg:

  • Transzferárak miatti utólagos éves árkorrekció
  • Bizonyítvány / minősítési költség
  • Telefon, utazási, üzemanyag, úthasználati, szállodai, személyes költségek átterhelése
  • Vám, illetéket is tartalmazó díjak továbbterhelése, vámköltség, bírság átszámlázása
  • Címkézett közvetített szolgáltatások
  • Engedményezés/ tartozás-átvállalás
  • Cash pool
  • Fióktelep és székhely közötti költség-allokáció
  • Központi vezetési / menedzsment díjak és költségek továbbhárítása
  • Fuvarköltség, futárköltség átterhelése
  • Bérköltség, marketingköltség, rezsiköltségek és egyéb költségek átterhelése
  • Tárgyi eszközök továbbszámlázása, amortizációs költség átterhelése csoporton belül és kívül
  • Az ún „cost plus”-megállapodások áfabeli kezelése
  • Közös projektek költségmegosztása
  • Ügynöki díj továbbszámlázása
  • Közvetített szolgáltatások, időszakos költségek átterhelése

Kérjen árajánlatot!

Milyen előnyt jelenthet az, ha a társaság már a tevékenysége megkezdésekor áfa szempontjából megtervezi az ügymenetét?

  • A szerződés megkötésekor lehetősége van arra, hogy áfa szempontjából is a lehető legoptimálisabb konstrukciót válasza meg
  • Csökkenteni tudja az áfa kockázatot
  • Minimalizálni lehet egy esetleges adóhatósági ellenőrzés által felárt hibákat
  • Cash-flow előnyök
  • Levonható áfa optimalizálása

Hogyan tudnak segíteni a szakértőink?

  • Vizsgálják a szerződés és számlázás közötti összhangot
  • Már működő struktúra esetén beazonosítják az adó kockázatokat és ha szükséges önellenőrzés benyújtására tesznek javaslatot
  • Jövőbeli struktúra kialakítására vonatkozó javaslatok
  • Szerződéses háttérre vonatkozó javaslatok
  • Egyedi ügyekben állásfoglalás kérése állítanak össze és nyújtanak be az adóhatósághoz

Keresse áfaszakértőnket!