Költségeket szinte minden cég terhelt már át, vállalatcsoporton belül és kívül egyaránt. Gondoljuk csak a royalty-kra, a központi menedzsmentdíjakra, a működési költségek átterhelésére, a „cost plus”- és markup-megállapodásokra, a vám- és adótételek vagy bérköltségek átterhelésére, illetve az év végi transzferár-korrekciókra.
A költségátterhelések áfakezelésében több tényezőnek van szerepe. Egy részletes átvilágítás keretében meghatározható, hogy kell-e áfát fizetni a különböző költségátterhelések kapcsán. Az, hogy az adott költség önálló ügylet ellenértéke, egy másik ügylethez kapcsolódik-e járulékosan vagy egyáltalán ügylet ellenértékének nevezhető-e, attól függ, hogy kik között jön létre a szerződés, mit tartalmaz, illetve hogyan történik az árazás. Mivel az ilyen költségek átterhelése gyakran nem a napi operatív működéshez kapcsolódik, az átterhelések áfabeli kezelése nem mindig tisztázott.
Egy-egy társaság adottságaitól függően a költségátterhelések áfaátvilágításához az alábbiakat vizsgáljuk meg:
Az átvilágítás során – esettől függően – átnézzük a kérdéses ügyletekhez kapcsolódó szerződéseket, teljesítési igazolásokat, fizetési megállapodásokat és számlákat.
Az alábbi széles körben felmerülő ügyletek helytelen kezelése jelenthet kockázatot áfaszempontból:
Mivel az ilyen költségek átterhelése gyakran nem a napi operatív működéshez kapcsolódik, áfabeli kezelésük nem mindig egyértelmű, ugyanakkor a rossz gyakorlat adókockázatot jelent vállalata számára. Szolgáltatásunk keretében segítséget nyújtunk ezen tételek áfakezelésének tisztázásában, feltárjuk az esetleges kockázatokat, illetve rávilágítunk az adómegtakarítási lehetőségekre.
Egy külföldi anyacég vállalta, hogy a magyar leányvállalat „új projektjéhez” kapcsolódó költségeit átvállalja. A leányvállalatnál különböző költségek merültek fel, mint például eszközök beszerzése, szolgáltatások igénybevétele. Ezen költségeket a leányvállalat tételesen számlázta át az anyavállalatra, azaz a számlákra gyakran termékmegnevezések kerültek rá, például „számítógép”. Mivel a termékek nem kerültek ki más tagállam területére, az adott tételt nem lehetett Közösségen belüli adómentes ügyletnek tekinteni, azaz – változatlan számlatétel-megnevezés mellett – áfásan kellett volna kezelni.
Személyes konzultációink során feltártuk ezt az adókockázatot, és javaslatot tettünk arra, hogy milyen számlázási és szerződéses technikákkal lehet elkerülni a költségátterhelésekhez kapcsolódó áfa áthárítását.
