A könyvvizsgálat kívülről gyakran statikus szakmának tűnik: szigorú standardok, jól körülhatárolt eljárások, kiszámítható munkarend. Az előző év azonban ismét bebizonyította, hogy a szakma közege folyamatosan változik. A makro- és mikrokörnyezet egyaránt új kihívásokat termel ki, amelyekre a könyvvizsgáló cégeknek rövid időn belül, rendszerszinten kell válaszolniuk. A technológiai fordulat, a szabályozási környezet egyszerre több irányból érkező szigorodása és a vállalati működések komplexitása együttesen alakította át az audit mindennapjait.
Az RSM Hungary tapasztalatai alapján összefoglaltuk, mely szakmai és piaci trendek formálják ma leginkább a könyvvizsgálói hivatást.
Komplex szabályozói környezet: ISQM, ESG, NIS2, globális minimumadó
Az ISQM bevezetése nem egyszerű megfelelési feladatként jelent meg, hanem gondolkodásmód-váltásként. A kockázatalapú minőségirányítás a szervezetek működését is újrarendezte: a minőségcélok kijelölése, a kapcsolódó kockázatok feltárása és a kontrollok célszerű kialakítása már nem adminisztratív gyakorlat, hanem a napi működés gerince. Ezzel párhuzamosan a CSRD által vezérelt fenntarthatósági jelentrendszerek, a NIS2-ből fakadó kiberbiztonsági követelmények és a GloBE szabályok számviteli-auditori kihatásai olyan egyidejű terhelést hoztak, amely minden szereplőtől rugalmasságot és gyors tanulási ciklusokat követel meg. A megfelelési kitettség nőtt, a dokumentációs elvárások szigorodtak, a szakmai ítéletek alátámasztásának minősége pedig felértékelődött.
Technológiai fordulópont: AI, automatizáció és adatvezérelt gondolkodás
A mesterséges intelligencia és az automatizált adatelemzés az audit gyakorlatában nem ígéret, hanem realitás. Az adatgyűjtés, az anomáliák szűrése és a mintázatok feltérképezése gyorsabbá és pontosabbá vált.
A könyvvizsgáló szerepe ezzel együtt átalakult: a fókusz ma kevésbé az adat kézi feldolgozásán, inkább annak értelmezésén és a kockázati következmények megítélésén van. Mindez ugyanakkor felelősséggel jár. Az AI-eszközök átláthatósága, az adatvédelem és az etikai megfelelés biztosítása, valamint a szakmai szkepticizmus tudatos fenntartása elengedhetetlen.
A technológia tehát nem helyettesíti az auditor ítélőképességét, hanem nagyítóként működik: felerősíti azokat a területeket, ahol a kockázat magasabb, és élesebb vizsgálatot igényel.
Kockázatalapú audit: következetes tervezés és dokumentáció
A kockázatértékelés a könyvvizsgálat tervezési szakászának kulcsa, de 2024-ben is látszott, hogy a jó tervek ereje a következetes végrehajtásban és a transzparens dokumentálásban dől el. A lényeges hibás állításoknak leginkább kitett területek azonosítása önmagában nem elég; az ezekre adott auditeljárások megalapozottsága és a kockázati felméréssel fennálló logikai kapcsolat pontos megmutatása határozza meg a vizsgálat minőségét.
A csalási kockázatok és az IT-kontrollok értékelése ugyancsak érzékeny pont maradt: ahol az adat és a folyamat komplex, ott az auditor megfontolt szakmai ítélete és kellő bizonyítéka különösen sokat számít.
A fenntarthatósági jelentések auditja: új tartalmak, új módszertan
A fenntarthatósági jelentések auditja a 2024-es év egyik legmarkánsabb újdonsága volt. A pénzügyi kimutatások logikájától eltérő, szétszórt és különböző minőségű nem pénzügyi adatok nagy tömegét kellett egységes keretbe rendezni, vizsgálni és alátámasztani. Egy közepes vállalat jelentése is jelentős munkaórát igényelhet, a nagyobb szervezetek esetében pedig a projekt komplexitása könnyen többszereplős szakértői együttműködést tesz szükségessé. Az ISAE 3000 alkalmazása – a korlátozott bizonyosság jellegével együtt – a gyakorlatban is értelmezést kíván: mit jelent az „elégséges és megfelelő” bizonyíték a karbonlábnyom, a diverzitás vagy a beszállítói megfelelés területén?
A válasz az auditmódszertan folyamatos finomhangolásában és a szakmai párbeszédben keresendő.
Hazai tapasztalatok: ügyféloldali kihívások és piaci realitások
Saját, nem reprezentatív felmérésünk és projekt-tapasztalataink szerint 2024-ben a hazai auditfolyamatokat leginkább a határidők csúszása, a komplex ügyféltranzakciók értelmezése és a megtérülést nem biztosító megbízások kockázata terhelte. Gyakori jelenség a késedelmes vagy hiányos adatszolgáltatás, illetve az a kitettség, amikor a vállalati tudás egyetlen kulcsembernél koncentrálódik. Ilyen helyzetekben a könyvvizsgálat hatékonysága nem csak szakmai, hanem szervezési kérdés is: a tervezés és a kommunikáció minősége dönt arról, miként tartható a jogszabályi ütemezés egy információhiányos környezetben. A piaci verseny és az árérzékenység közben nem egyszer vezet alulárazáshoz.
Ez rövid távon lehet üzletpolitikai döntés, hosszabb távon azonban rontja a minőséget és nehezíti a szakértők megtartását. A könyvvizsgálati díj ebben az összefüggésben nem puszta költség, hanem befektetés az átláthatóságba és a vállalati biztonságba.
Munkaerő és szakértelem: utánpótlás és szakértői ökoszisztéma
A szakma demográfiai trendjei nem kedvezőek: az aktív könyvvizsgálói kör szűkül, az átlagéletkor emelkedik, a pályaorientáció pedig a fiatalok szemében kevésbé vonzó. A technológia itt is segíthet, de csak akkor, ha a folyamatok valóban tehermentesítenek, és a kollégák idejét értékteremtő feladatokra lehet átirányítani. A szakértelem kérdése túlmutat a belső kapacitáson: egyre több audit igényel dedikált külső tudást ESG, IT-biztonság, értékelés vagy adózás terén. A minőség védelmében a szakértő bevonása nem kivétel, hanem a jó gyakorlat része, amelynek költségeit a díjképzésben is érvényesíteni kell.
Hogyan reagál az RSM a könyvvizsgálói szakma kihívásaira?
Az RSM Hungary a minőségirányítást kockázatérzékeny rendszerként értelmezi, és ennek megfelelően működteti folyamatait. Az adatvezérelt auditeszközöket célzottan integráljuk, miközben a bizonyítékszerzés és a dokumentáció minőségét szigorú kontrollokkal védjük. Fenntarthatósági és IT-audit területeken külön csapatokkal dolgozunk, mert meggyőződésünk, hogy a komplex vállalati valóságot csak interdiszciplináris megközelítéssel lehet hitelesen lefedni.
Ügyféloldalon a közös tervezést, a határidő-biztonságot és az előzetes elvárás-egyeztetést tekintjük a hatékony audit kulcsának; ez az a keret, amelyben a szabályozói megfelelés nem teherként, hanem értékteremtő biztosítékként jelenik meg.
Összegzés
A 2024-es év tanulsága világos: a könyvvizsgálat szerepe a vállalati értékteremtésben erősödik. Az adatvezérelt technológiák, a szigorodó szabályozói környezet és a fenntarthatósági szempontok együttese a könyvvizsgálót a pénzügyi megfelelés őréből a vállalati kockázatok és teljesítmény átláthatóságának stratégiai biztosítójává emeli. A jövő azé a szakmai közösségé, amely képes egyszerre megőrizni az audit függetlenségének értékeit és beépíteni a modern eszköztárat a minőség javítása érdekében.
