A nemzetközi növekedésnek nem kell feltétlenül új kontinensre kiterjedőnek lennie, sok esetben szerencsésebb első lépésként a regionális jelenlét növelése. Döntő fontosságú a sikeres növekedéshez a piaci sajátosságok feltérképezése és megértése, amelybe a működési modell, a helyi kereslet, a szabályozás, és a kulturális közeg ismerete is beleértendő. A devizakockázatok, a szellemi tulajdon és a márkajegyek védelmének ismerete is kritikus kérdést jelent – emeli ki az RSM globális reálgazdasági felmérése.
A jegybanki döntések alapvetően befolyásolják a pénzpiacok működését. A legmeghatározóbb FED is igyekszik - a globális piacokra való tekintettel - kiszámítható módon megvalósítani a dollár felértékelődése és dezinfláció miatt szükséges intézkedéseket. Ez volt az oka a kamatemelés első ütemének elhalasztására is. A késleltetés célja, hogy a közép- és nagyvállalatok jobban felkészülhessenek a pénzpiacok szűkülésére, a tőkeköltség szintjének emelkedésére. Az USA gazdasági növekedése a fejlődő piacok exporttevékenységének erősödését eredményezheti, a közép- és nagyvállalatok tehát keresletnövekedésre számíthatnak az olyan fejlett piacok bővülése nyomán, mint az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság. Ezzel szemben az olyan fejlődő országok, amelyekben az adósság jelentős része dollárban van, vagy olaj-, illetve áruexportjuk növekedésük túlnyomó részét teszi ki, nagymértékű, a GDP 0,5-0,8 százalékát kitevő tőkekiáramlásra számíthatnak. Az RSM szakértői az alapkamat 25 bázispontos emelését várják idénre a FED-től, majd további 50-70 pontos növekedést várnak a jövő év elején. Egy több éves ciklus során mintegy 2 százaléknyi kamatemelést valószínűsítenek 2017-2018 végére.
A nemzetközi terjeszkedést meghatározó tényezők
A nemzetközi terjeszkedés természetesen továbbra is alapeleme a vállalatok növekedési stratégiájának a költségcsökkentési és az új bevételi források feltárása miatt. A globális terjeszkedés általános célpiaca az utóbbi években Kína volt, azonban ez a tendencia a növekedési adatok ismeretében átértékelődik. „Közel sem biztos, hogy a távoli országokban való terjeszkedés jobb lehetőséget jelent a saját régióban való növekedéssel szemben”- emeli ki Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója.
A magyar vállalatok számára továbbra is az Európai Unió a legfontosabb kereskedelmi partner, ezen belül Németország a legfőbb export célpiac. Az exportpartnerek top 10-es listájában a visegrádi országok mindegyike megtalálható, ezen túl Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, valamint Oroszország jelentősége kiemelt. Kalocsai Zsolt szerint a magyarországi cégek külföldi terjeszkedési korlátai között - a multinacionális társaságokkal szemben - a megfelelő előkészítés-, illetőleg a külföldi terjeszkedés üzleti és adózási strukturálásának hiánya emelhető ki, amely komoly versenyhátrányt jelenthet a cégek számára. A legversenyképesebb szektorok közé tartozik az információtechnológia, az autóipari és mérnöki szolgáltatások, azonban valamennyi szektor tekintetében érzékelhető a képzett munkaerő hiánya.
A bővítési lehetőségek egyik meghatározó tényezőjét a célpiac jellemzői jelentik. Szükségszerű annak feltárása, hogy a terjeszkedő cég terméke releváns lehet-e az új piacon, mennyiben kell idomulnia a helyi kulturális sajátosságokhoz. Következő fajsúlyos kérdés a terjeszkedés költségeinek - logisztika, banki költségek, helyi deviza költségei és kockázatai - nagyságrendje, illetve hogy csupán exportálni kíván-e a vállalat az adott piacra vagy fizikális helyi jelenlétet szeretne felépíteni. A második kulcskérdést azon kockázatok kezelése adja, amelyek a működés más országba való telepítésével, kiterjesztésével járnak. A szabályozás - például a szellemi tulajdon és a márka védelmének szabályozása – és az adóügyek helyi sajátosságai ugyanis komoly rizikófaktort jelentenek, ezekhez társul a devizaárfolyamok ingadozása jelentette kockázat.
Felértékelődő piacok: India és Latin-Amerika
India a világ harmadik legnagyobb gazdasága, amely 2015-ben várhatóan 7,25-ös növekedési rátát produkál. Az országban az elmúlt hat évtizedben fokozatos politikai átrendeződés figyelhető meg, ami a jogrendszerben is jelentős változásokat eredményezett. A gazdasági versenyelőnyét tápláló egyik fontos tényező, hogy népesség 65 százaléka 35 év alatti, így nagymennyiségű képzett munkaerő áll rendelkezésre. A másik fontos tényező, hogy India gazdasága korlátozott mértékben van kitéve csupán a külgazdasági folyamatoknak, mivel 75 százalékban belső orientáltságú az ország kereskedelme, továbbá magas, 30 százalékos megtakarítási rátával bír. India gazdaságát főként az információtechnológia, a tevékenység-kihelyezés (BPO),az infrastrukturális, biztosítási és banki szolgáltatások fejlettsége erősíti, emellett kifejezett cél a helyi ipari termelés felpörgetése is. Utóbbi célkitűzést a „Make India” elnevezésű program hivatott megvalósítani, amelynek keretében a multinacionális cégek termelési folyamatainak Indiába telepítését kívánja ösztönözni a kormány az innováció, képességfejlesztés és a szellemi tulajdon védelmének támogatásával.
Dél-Amerika fejlődését a GDP növekedése táplálja, mivel az így megnőtt jövedelmek nagy része a középosztályhoz jut, akik szofisztikáltabb szolgáltatásokat vesznek igénybe, ezeket a pénzek a gazdaságba visszaforogva tovább táplálják a növekedést. A latin-amerikai vállalatok az általános trendnek megfelelően az ázsiai piacokon próbálnak terjeszkedni, növekedési ütemük és a minőségi és versenyképes árú termékek iránt komoly kereslet miatt. Chile, Peru és Mexikó ennek érdekében fontos strukturális reformokat vezetett be az üzleti világ és a befektetések erősítése érdekében. Ugyanakkor Dél-Amerika országai rendkívül heterogén képet festenek a növekedési ráták terén, az előbbi három ország tehát kiemelkedik ebből a mezőnyből. Mindez azt jelenti, hogy ez a régió a következő egy-másfél évben kritikus területe lesz a globális kereskedelemnek.
