Mentés

Nyári adócsomag – szocho, kiva, kata, áfa

A parlament által megszavazott adótörvény módosítások hatására módosulni fog 2019-től a szocho, eho, társasági adó, kata, kiva és az eva szabályozása is.

Jövőre összevonásra kerül a szocho és a eho

A 2019. január 1-től hatályos Szocho tv. szerint az elfogadott módosítások alapján az alábbi szocho kedvezményeket lehet majd érvényesíteni 2019-től: 

  • szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményt,
  • munkaerőpiacra lépők - ideértve a háromnál kevesebb gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nőket, a 25 év alattiakat, valamint a közfoglalkoztatottakat is - után érvényesíthető az adókedvezmény (a jelenleg tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmény helyett),három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető az adókedvezmény (a gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény helyett),
  • megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény (a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény helyett),
  • közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezményt, 
  • a kutatók foglalkoztatása után járó, illetve
  • K+ F tevékenység utáni kedvezményeket

A fentiek alapján látható, hogy a munkaerőpiacra történő belépést preferálja a jogalkotó. Az új Szocho tv. nem tartalmazza pl. a Karrier-Híd Programhoz, a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti munkavállalók foglalkoztatásához, a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokhoz, ez azonban nem jelenti minden egyes esetben a kedvezmény kivezetését is egyben, ugyanis a régi kedvezmények egy része a megmaradó kedvezmények keretei között került összevonásra. Ugyanakkor növekszik a megmaradó kedvezmények mértéke, hiszen az a minimálbérhez köti. 

Az átmeneti rendelkezés értelmében a 2018-ban keletkezett jövedelmekre még a jelenlegi Szocho tv. rendelkezései alkalmazhatóak.

A jelenlegi Szocho és Eho tv-t érintő módosulások

Az új Szocho tv. hatályba lépéséig is módosul a jelenleg hatályos Szocho és Eho törvény.

  • A Szocho tv-t érintő módosítások értelmében a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a jövedelmet pótló kártérítés, illetve a keresetpótló járadék sem. A módosítással a Szocho tv. összhangba került a Tbj-vel, hiszen utóbbi szerint korábban sem képzett járulékalapot az említett bevétel.
  • Módosultak a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény feltételei is: ezentúl már 60 százalékos egészségi állapot esetén is igénybe vehető a kedvezmény.
  •  Az Eho tv-t érintő módosítás a 14 százalékos eho alkalmazhatóságát kiterjesztette a nem pénzbeli juttatásokra is. 
  • Az ehofizetési kötelezettség alóli mentesség az EU másik tagállamában biztosított személyeken túl, kiterjed az uniós tisztségviselők ilyen minőségben megszerzett jövedelmeire is.
  • A törvény kihirdetését követő 31. naptól a külföldi pénznemről történő átszámításra az Szja tv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.  
  • A fenti módosításokat a 2019. január 1-től hatályos Szocho tv. is átveszi. 

A társadalombiztosítási járulékot (Tbj) érintő módosulások

  • A foglalkoztatást élénkítő tendenciákba illeszkedik az a rendelkezés, amelynek értelmében a saját jogú nyugdíjas munkavállaló mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Következésképpen nem kell járulékokat fizetnie, egyúttal azonban megszűnik a különféle tb-ellátásokra vonatkozó jogosultsága is. A munkaviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjasokkal kapcsolatban lehetőség nyílik továbbá a szakképzési hozzájárulás alóli mentesülésre is. 
  • Nem kell munkaerőpiaci járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak sem, aki EGT tagállamban vagy Svájcban folytat nappali tanulmányokat közép- vagy felsőoktatási intézményben. 
  • Biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot a helyreállítást követően keletkezett ellátási igények megállapításakor.
  • A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összege 34 százalékról 24 százalékra csökken a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére irányuló, valamint a kizárólag szolgálati idő megszerzését célzó megállapodás esetében is. 
  • A Tbj-t érintő változások közül említést érdemel továbbá, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy  -  megbízási jogviszonyhoz hasonlóan – csak annyiban minősül biztosítottnak, amennyiben tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát. 
  • Az egészségbiztosítási szerv, a munkaügyi hatóság és a NAV hivatalból teljesíti a foglalkoztatotti és biztosítotti bejelentést bizonyos esetekben.  
  • Kiegészültek a járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó szabályok a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének esetével. Ilyenkor az adóhatóság a magánszemély bejelentése alapján határozattal állapítja meg a járulékkülönbözetet.  
  • Az egészségbiztosítási szerv mellett az adóhatóság is jogosult a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása/törlése tárgyában határozatot hozni. 
  • A speciális hatálybalépési szabály értelmében a fizetési kötelezettség változását megállapító szabályt a hatálybalépés hónapjában/adóévében kell először alkalmazni.
  • Az ekho hatálya alá tartozó bevétel a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások számítása során nem vehető figyelembe.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-től havi 7 500 forintra (napi 250 forintra) emelkedne. 

A saját jogú nyugdíjasok 36 órás munkaviszonyuk után jövőre egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lesznek kötelezettek.  

A társasági adót érintő módosítások  

Az elfogadott módosítás értelmében az Art. szabályaival összhangban lehetővé válik az adókedvezmények önellenőrzés keretében történő érvényesítése is, megszűnik tehát az a korlátozás, mely szerint Tao-kedvezmény kizárólag az adóbevallásban, a bevallás benyújtásáig hozott adózói döntés alapján érvényesíthető. 

Pontosításra kerültek a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok: 

  • Kivezetésre kerül az a korlátozó szabály, amelynek értelmében a további részesesedés bejelentésének előfeltétele a korábban szerzett részesedés bejelentése. Az átmeneti szabályozás értelmében lehetőség nyílik a 2018-ban szerzett részesedésnek az itt tárgyalt rendelkezés hatálybalépését követő 75 napon belüli bejelentésre is, vagyis szélesedik a bejelentett részesedéshez kapcsolódó kedvezmények alkalmazhatóságának köre. Továbbá nem kell újra bejelenteni a társasági formaváltással, egyesüléssel, szétválással érintett, korábban már bejelentett részesedéseket sem.
  • A részesedés növekedése azonban továbbra is kizárólag abban az esetben minősül bejelentettnek, ha a részesedés eleve be volt jelentve és a módosítás értelmében nem minősül bejelentett részesedésnek a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Pontosításra került a bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódó csökkentő tétel kapcsán a tartási idő meghatározása is, nem minősül a folyamatos tartás megszakításának az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés.
  • 2019-től kedvezőbbé válnak az energiahatékonysági beruházások támogatási intenzitására vonatkozó szabályok, továbbá felújítások esetén is igénybe vehető az említett adókedvezmény. Ezzel párhuzamosan a távhőszolgáltatások versenyképesebbé tételéről szóló törvény is rögzíti, hogy a felújítások kapcsán is lehet adókedvezménnyel élni.
  • A beruházásokat ösztönözheti az a szabály, mely szerint 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető összeg, 
  • Változott a start-up cégekben szerzett részesedés adóalap kedvezményére vonatkozó korlát is, ugyanis a 20 millió Ft-os korlátnak befektetésenként kell megfelelni. Pontosításra került továbbá a csökkentő tétel alkalmazhatósága részleges kivezetés, illetve értékvesztés elszámolása esetén. A kedvezményezett ügyletekkel bővült a kivételek köre, amikor nem kell alkalmazni szankciós jelleggel a részesedés idő előtti kivezetése miatt a Tao növelő tételt.
  • A K+ F kedvezmények tekintetében lehetővé válik a kedvezmények megrendelő és szolgáltató közötti megosztása közös írásbeli nyilatkozat alapján. 
  • Csökkenthető lesz az adóalap a munkahelyi óvoda üzemeltetésére fordított költségekkel. Munkahelyi óvodának minősül az olyan óvodai nevelést nyújtó intézmény, ahova legalább 80 százalékban a foglalkoztatottak gyermekei járnak. 
  • EGT tagállamban alapított ingatlanbefektetési- és nyugdíjalapok esetében akkor sem keletkezik Magyarországon Tao-telephely, amennyiben az alap alanya ugyan az alapítása szerinti tagállam társasági adójának, de adómentesség illeti meg. Eddig a belföldi telephely alóli mentesülés lehetősége csak az alapítás országában adóalanynak nem minősülő entitásokat illette meg.
  • Módosultak egyes, IFRS-eket alkalmazó adózókra vonatkozó adóalap korrekciós szabályok.
  • Pontosításra kerültek a Tao tv. 3. sz. melléklet A/13 szerinti el nem ismert költséghez kapcsolódó nyilatkozatok tartalmi követelményei.

Katát és kivát, evát érintő módosítások 

Kata

  • A kata tekintetében pontosításra került a bevétel fogalom, ugyanis ezentúl nem minősül bevételnek a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték, ugyanakkor az egyéni vállalkozó ilyen jellegű tranzakciója kapcsán az Szja tv. vagyonátruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 
  • A jövőben akkor nem válaszható a kataalanyiság, ha a bejelentést megelőző – a korábbi 24 hónap helyett - 12 hónapon belül törölték az adószámot. 
  • A kataalanyiság választását kizáró új körülmény a végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás.
  • A katában nem minősül szünetelésnek az az időszak, amikor az egyéni vállalkozás szünetel, de kisadózóként folytatják a tevékenységet és ezzel kapcsolatban megfizetik a tételes adót. 

Kiva

  • A kivát érintő fontos változás, hogy a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevétel és mérlegfőösszeg tekintetében rögzített értékhatára 1 milliárd forintra emelkedik. 
  • Módosultak a kivaalanyiság elvesztését eredményező értékhatárok is: a 3 milliárd forint bevételi értékhatárt átlépő adózók kiesnek a kiva hatálya alól. 
  • Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre kiegészült a béren kívüli juttatásokkal és az egyes meghatározott juttatásokkal.
  • Nem minősül jogszerűnek a kivabejelentés, ha a  bejelentés napján az adózó nettó módon számított adótartozása (vámtartozás már nem számolandó ide) meghaladja az 1 millió forintot.
  • Megszűnik a kivaalanyiság kedvezményezett részesedéscsere vagy kedvezményezett eszközátruházás esetén.  
  • a Kiva tv. kiegészítésre került a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel (pl. a külföldről kapott osztalék csak a forrásadóval csökkentett összegben csökkenti az adóalapot).

Eva

  • Az evaalanyiságot utoljára idén december 20-ig lehet választani. Azok az adózók, akik az említett dátumig vagy korábban éltek a választási jogukkal, a jövőben is az eva hatálya alatt maradhatnak.
  • Megszűmik az a szabály, mely szerint az Sztv. hatálya alá tartozó adóalanyok az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben használhatják fel. 

A helyi adókat, különös tekintettel az iparűzési adót érintő módosulások 

A helyi adókat érintő módosulások körében említést érdemel: 

  • hogy az önkormányzat jogosult rendeleti adóalap-, illetve adómentességgel vagy kedvezménnyel ösztönözni a helyi beruházásokat, illetve lehetőség nyílik arra is, hogy megfelelő összegű adóalap hiányában az igénybe nem vett kedvezményt későbbi adóévekben érvényesítse, Ide kapcsolódik az a garanciális jellegű szabály is, melynek értelmében az említett kedvezményt az önkormányzat legalább három évig nem helyezheti hatályon kívül, illetve azt adózó hátrányára nem változtathatja meg; 
  • megszűnik a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adókedvezmény, ugyanakkor szankciós jelleggel adóalap növelési kötelezettség keletkezik 2019-től, amennyiben az adózó a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet vett igénybe, de átlagos statisztikai létszáma az előző évhez képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken;
  • az adminisztrációt egyszerűsíti az szabály, amely szerint az újonnan alakuló adózók (egyéni vállalkozók és bíróságok által nyilvántartott szervezetek is) hipa- és ifabejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni a NAV által pontosított módon teljesített adatszolgáltatással, 2019. július 1-től a NAV havonta kétszer értesíti az önkormányzatokat az adózókat érintő változásokról; 
  • a tevékenységét az év folyamán akár többször is szüneteltető katás hipaalany csak egyetlen bevallást lesz köteles benyújtani az adóévről; 
  • a mezőgazdasági őstermelőként is működő egyéni vállalkozó a két tevékenysége után együttesen egyéni vállalkozóként állapítja meg az adót;
  • a taoelőleg kiegészítésre kötelezett adóalanyok lesznek kötelezettek az iparűzési adó feltöltésére is;
  • módosultak az éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozókra vonatkozó egyes sajátos rendelkezések is az IFRS 16 Lízing standard hatályba lépése miatt.

Innovációs járulék

Az innovációs járulék alóli mentesség kapcsán módosultak a mikro- és kisvállalkozói minőség megállapításának szabályai. A 2014. december 31-ig hatályos szabályokkal összhangban e vonatkozásban a KKv tv. valamennyi előírására tekintettel kell lenni, figyelembe kell venni a partner- és kapcsolódó vállalkozásokat, illetve a kétéves szabályt is. 

Általános forgalmi adó

Az áfát érintő változások közül kiemelendő: 

  • A számlaszintű adatszolgáltatás esetében a számlabefogadó oldalán lesz adminisztratív egyszerűsítés  azzal, hogy eltörölésre kerül  az adólevonási jogot gyakorló, számlabefogadó fél számára előírt összevont adatszolgáltatási kötelezettség.
  • Az ESL és UHT tejek 5 százalékos adókulcsa. 
  • A gabona és acélipari termékek, munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások és az üvegházhatású gázok fordított adózása 2018. december 31. után is fennmarad.  A munkaerő kölcsönzésre vonatkozó fordított adózás köre 2021. január 1-től szűkül majd a vállalkozási szerződés keretében történő ingatlanátadás, illetve az engedélyköteles építési-szerelési munkához kapcsolódó munkaerő-kölcsönzésre. A gabona és acélipari termékek, illetve az üvegházhatású gázok esetében 2022. június 30-ig lesz alkalmazható a fordított adózás.
  • Az egycélú és többcélú utalványok eltérő adózási megítélés alá esnek: az egycélú utalványok ellenérték fejében történő átruházása áfaköteles ügyletnek minősül (beváltáskor azonban nincs áfaköteles ügylet, ha a beváltó azonos a kibocsátóval),míg a többcélú utalványok kibocsátása a jelenlegi szabályozással azonos módon nem esik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, de a beváltásakor adóköteles ügylet valósul meg. Az egycélú utalványok fel nem használása esetén nem merül fel ez előzetesen felszámított adó korrekciója a beszerző oldalán. Az utalvány fogalmilag csak termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke, részellenértéke lehet, így nem foglalja magában a kizárólag árengedményre való jogosultságot.
  • Az egyablakos rendszer hatálya alá tartozó szolgáltatók számára egyszerűsítést jelent, hogy a nem adóalany igénybevevők részére nyújtott telekommunikációs, rádiós audiovizuális és elektronikus szolgáltatások esetén a speciális teljesítési hely szabály nem alkalmazandó akkor, ha a szolgáltatás nyújtója a Közösség területén rendelkezik letelepedettséggel, a szolgáltatásokat olyan nem adóalanynak nyújtja, aki eltérő tagállamban telepedett el  és az naptári éves összes értékesítése nem haladja meg a 10 000 eurót. Ez esetben  a teljesítési hely megállapítására a főszabály alkalmazandó, kivéve, ha az érintett adóalany választási jogával élve mégis a speciális teljesítési szabályt kívánja alkalmazni. Ez a választás az adózót azonban két évig köti. Szintén egyszerűsítést jelent a távolról nyújtható szolgáltatásokat teljesítők számára, hogy esetükben a gazdasági letelepedettség szerinti ország bizonylatolási szabályait lehet alkalmazni. Az egyablakos rendszerbe történő regisztráció harmadik országban letelepedett szolgáltatók részére is lehetséges akkor is, ha a Közösség másik államában már rendelkezik adószámmal.
  • A folyamatos teljesítésű ügyletekre vonatkozó teljesítési időpont szabály kiegészült a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó speciális esettel.  
  • A pénzforgalmi elszámolás év közben is választható, amennyiben az alanyi mentességre jogosító értékhatár átlépése ekkor történik. 
  • Lehetségessé válik, hogy az utazásszervezők, illetve a viszonteladók kijavítási kérelemmel módosíthassák a bejelentett adómegállapítási módszerüket.  
  • Szabályozásra kerültek a sorozatjellegű ingatlanértékesítés bejelentési szabályai, a 2018-ban teljesített termékértékesítést 2019. január 31-ig kell bejelenteni.
  • A tevékenységüket kezdő vállalkozók (ideértve az áfaregisztrált külföldi adóalanyokat) az adóköteles tevékenységükhöz kapcsolódó beszerzéseikre tekintettel, a nevükre szóló számla alapján adólevonási jogot gyakorolhatnak akkor is, ha a beszerzésre az adóhatósághoz történő bejelentkezésüket megelőzően került sor. Az ilyen esetekben a kérdéses beszerzésekhez kapcsolódó levonási jog a bejelentkezés napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorolható.
  • A jövőben szerb és török adóalanyok részére is lehetőség nyílik az áfavisszatéríttetésre. A török adóalanyokat az adó-visszatéríttetési jog csak korlátozott terjedelemben (termékfuvarozás vagy személyszállítás érdekében beszerzett üzemanyag, úthasználati szolgáltatás, gépjármű működtetéséhez igénybevett szolgáltatás, kiállításon, vásáron történő megjelenés érdekében történő termékbeszerzés és szolgáltatás igénybevétel). Szerbia esetében a viszonosság 2019. január 1-től lesz alkalmazható, Törökország esetében a hatálybalépés a viszonosság török fél általi visszaigazolásáról szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételétől függ.

A „kisadókat” érintő módosítások

Népegészségügyi termékadó

Megszűnik az adóalany által szervezett egészségmegőrző program költségének netából való levonásának a lehetősége is, illetve ahogy erről részletesen beszámoltunk jelentős netateher-változásokra lehet számítani.

Baleseti adó, biztosítási adó

Megszűnik a baleseti adó.  A kötelező gépjárműbiztosítás adózása a biztosítási adó keretein belül fog megvalósulni alacsonyabb adóteherrel (15%, de legfeljebb 83 Ft/gépjármű; személygépkocsira és motorkerékpárra vonatkozó biztosítás esetén 20%). 

Az új szabályokat a 2018. december 31. után kezdődő biztosítási időszak esetében kell alkalmazni, a folyamatban lévő biztosítások esetén a 2019. december 31-ig lehet alkalmazni a jelenlegi szabályokat.

Regisztrációs adó

Csökken a kis és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adója.

Kulturális adó

A Szocho tv. módosítása tartalmazza a kulturális adóra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését. 

Pénzügyi tranzakciós illeték 

Az online fizetések ösztönzése jegyében a lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a tranzakciós illeték alól.  2018. december 1-től a SZÉP kártyához tartozó fizetési számlára történő utalás kapcsán nem keletkezik tranzakciós illetékfizetési kötelezettség.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

A SZIT-ekre vonatkozó módosítások elsősorban a már létrejött SZIT-ek működése és tőzsdei jelenléte során felmerült gyakorlati kérdéseket rendezik (pl. épületépítési projekt szervezésének lehetővé tétele; osztalékfizetési szabályok pontosítása; elsőbbségi részvények kibocsáthatósága stb.).

Az adóigazgatási eljárást érintő módosulások

Az idén hatályba lépett Art., Air és Avt. szabályai a technikai részletszabályok szintjén módosulnak. 

1. Art 

Az adóhatóság jogszabálysértő döntése esetén  a visszatérítendő összeg után késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamat jár, kivéve, ha a téves adómegállapítás adózónak felróható. 

A késedelmi pótlék - a tavalyi Art. javaslatokkal összhangban - a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege lesz, amely jelentősen meghaladja a jelenleg hatályos pótlékmértéket (az alapkamat kétszerese). A jelenlegi jegybanki alapkamat mellett hátrányosan alakul a késedelmi kamat számítása a kockázatos adózók esetében, ugyanis annak összege az emelt összegű késedelmi pótlék másfélszeresében kerülne meghatározásra. 

A fentiek ellenére nem módosul az önellenőrzési pótlék mértéke, annak összege első önellenőrzéskor megegyezik a jegybanki alapkamat összegével, ismételt önrevízió esetén pedig az említett összeg másfélszeresét kell megfizetni.

 A fenti módosulás egyfelől hátrányosan érinti az adófizetési kötelezettségüket nem határidőben teljesítő adózókat, másrészt, az adóhatóságot a kiutalási igények határidőben történő teljesítésére, valamint a kiutalás előtti ellenőrzések határidőben történő lezárására sarkallja. 

Az EKAER-bejelentési kötelezettség teljesítése során a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2018. év január 1. napján hatályos Vtsz,  illetve TESZOR besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A külföldi bankszámlák bejelentése kapcsán pontosításra került, hogy csak a külföldi pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlák adatait kell bejelenteni a NAV felé.

2. Air

Önálló fellebbezésnek van helye a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szemben. 

Megszűnő különadók

Megszűnik a hitelintézeti különadó, illetve a magánszemélyeket terhelő 75 százalékos különadó.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Honlapunk működése során sütiket használunk annak érdekében, hogy az egyes funkciók az oldal látogatóinak számára is kényelmesebben elérhetőek legyenek, illetve honlapunk használatáról statisztikai adatokat kaphassunk. A honlapunk használatára vonatkozó statisztikai adatokat a Google Analytics szolgáltatása biztosítja számunkra. A statisztikai adatok nem alkalmasak arra, hogy az oldal látogatóit beazonosítsuk, róluk bármilyen személyes adatot rögzítsünk. A felhasználói szokásokról kapott kép sem az egyénre, hanem az oldalra látogatók összességére vonatkozóan tartalmaz információkat. A hozzájárulás mérlegelése során kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik az alkalmazásával jobban átláthatjuk, hogy mi érdekli a holnapunkra látogatókat és ennek köszönhetően olyan anyagokat tudunk feltölteni, amelyek várhatóan nagyobb érdeklődésre tartanak számot. A sütik engedélyezése esetén a Google a felkeresett honlapok alapján olyan hirdetéseket jeleníthet meg, amely számot tarthat az Ön érdeklődésére. A sütikkel átadott információk ebben az estben sem tartalmaznak semmilyen személyes adatot. A sütik alkalmazásával kapcsolatban az Ön által használt böngésző Súgó menüje további információkat tartalmaz. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt tudja elolvasni. Tovább