A vállalatok versenyképességének meghatározó tényezője a megfelelő képzettségű, végzettségű munkavállalók megszerzése és megtartása. Egyre inkább felértékelődik a cégek számára a munkatársak és a kulcspozícióban lévő vezetők hosszú távú elkötelezettségének megőrzése, amelynek egyik hatékony eszköze a béren kívüli ösztönzőrendszer. E tekintetben a 2019-től hatályba lépő cafeteria-szabályozás jelentős mértékben leszűkítette a vállalatok mozgásterét ebből adódóan 2019-től nagyobb hangsúlyt kaphatnak a fluktuáció elleni küzdelemben, illetve a munkavállalói motiváció és lojalitás megerősítése terén a munkavállalók bizonyos szintű tulajdonosi érdekeltségére épülő juttatási rendszerek.
Az utóbbi években Magyarországon is egyre inkább teret nyernek azok a megoldások, amelyek a különböző jogszabályok által biztosított lehetőségeket és előnyöket kiaknázva képesek a munkavállalókat érdekeltté tenni a vállalat eredményes működésében, növekedésében. Az alternatív javadalmazási lehetőségek kereteit a vezetők és a munkavállalók tekintetében a személyi jövedelemadó törvény, az MRP törvény és a polgári törvénykönyv jelöli ki, meghatározva az egyes juttatási formák előnyeit és következményeit is.
Milyen jövedelem juttatható egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerrel?
Ezeknek a rendszereknek a fő célja, hogy a munkavállalók tulajdonosi szemléletét, vállalkozás iránti elkötelezettségét erősítse és lehetőséget adjon a vállalkozásoknak kedvező formában erre ösztönözni munkavállalóit. Ezt jellemzően azáltal érik el, hogy a munkavállalókat a társaság nyereségéből osztalék, vagy értéknövekedéséből a juttatásként kapott értékpapírok eladása által árfolyamnyereség formájában jövedelemhez juttassa, de vannak ettől eltérő jövedelem juttatására lehetőséget adó ösztönzőrendszerek is.
A vállalkozás lehetőségeitől, illetve a tulajdonosi szándéktól függően kialakítható olyan ösztönzőrendszer, mely kizárólag csak az egyik szempont alapján részesíti juttatásban a munkavállalót, de olyan is kialakítható, mely a nyereségből és az értéknövekedésből egyaránt részesedést kínál.
Mekkora megtakarítás érhető el egy részvényjuttatási program bevezetésével?
10 millió forint jövedelem adókövetkezményei | Nettó juttatás (Ft) | Bruttó juttatás (Ft) | Munkáltató összköltsége (Ft) | Nettó kifizetés aránya |
Bérjövedelem adóterhelése | 10 000 000 | 15 037 594 | 18 195 489 | 54,96 % |
Osztalékjövedelem adóterhelése* | 10 000 000 | 11 764 706 | 11 764 706 | 85,00 % |
Árfolyamnyereség adóterhelése* | 10 000 000 | 11 764 706 | 11 764 706 | 85,00 % |
* Feltételezve, hogy a szociális hozzájárulás-fizetési felső határt a munkavállaló más jövedelmeivel eléri.
Milyen egyéb előnyök érhetőek el egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszer által?
Egy ösztönzőrendszer esetében a munkáltató számára nem feltétlenül vagy nem kizárólag a kedvező adóterhelésű, ezáltal számára olcsóbb jövedelem juttatása a cél, hanem sok esetben a munkavállalók megtartása vagy nagyobb teljesítményre ösztönzése. Az egyes értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek között több olyan lehetőség is van, melynek már jogszabály által meghatározott feltétele egyes jövőbeni célok meghatározása vagy a juttatási feltételek megfogalmazása. Ugyanakkor ezek, a munkavállalók lojalitásának jutalmazására vonatkozó megoldásokkal együtt egy sokkal kevésbé szabályozott rendszerben, különböző opciós jogok alkalmazásával is szinte minden esetben rugalmasan kialakíthatók.
A személyi jövedelemadó törvény által meghatározott ún. munkavállalói értékpapírjuttatási program esetében például kötelező tartási időt ír elő a jogszabály, ami azt eredményezi, hogy a munkavállaló az ennek keretében szerzett értékpapírból csak az értékpapír-juttatást követő második év leteltét követően szerezhet pénzben jövedelmet.
A javadalmazási célú MRP pedig jellemzően feltételként írja elő, hogy a jövedelem juttatását a vállalkozás gazdasági teljesítményének javulásához kell kötni valamilyen objektív mutató megállapításával. Ráadásul az MRP szabályozása ugyancsak tartalmaz kötelezően előírt fenntartási időt.
Cégre szabható értékpapírjuttatási megoldások
A szabályozás többféle értékpapírjuttatási lehetőségnek enged teret, lényeges különbségeket meghatározva az egyes típusok között.
A három fő juttatási csoport:
- törzsrészvény (javadalmazási MRP, munkavállalói értékpapír-juttatási program és hagyományos törzsrészvény-juttatás, illetve részvényopciók),
- elsőbbségi részvény (dolgozók és/vagy tulajdonosok részére),
- dolgozói részvény.
Az egyes ösztönzőrendszerek eltérő lehetőségeket biztosítanak az adókedvezmények, költségek, adminisztráció vagy nem utolsó sorban a tulajdonos számára biztosítékot, garanciákat nyújtó megoldások terén.
A legfontosabb eltérések az alábbi ismérvek mentén határozhatók meg:
- milyen munkavállalói kört és létszámot fed le a juttatás,
- milyen jogosítványokat (pl.: szavazati jog) csoportosít át adott munkavállalói kör számára,
- kötött vagy rugalmasan alakítható az egyes részesedésekhez kapcsolódó jogok köre, illetve az egyéb szabályok meghatározása
- milyen adókedvezményeket vagy adókötelezettséget keletkeztet munkáltatói és munkavállalói oldalon a program bevezetése, esetleges részleges vagy teljes megszüntetése, illetve az egyes jövedelmek kifizetése,
- mennyire bonyolult a feltételrendszere és a működése,
- mekkora költséggel jár a program bevezetése és fenntartása,
- milyen biztonsági megoldások építhetők be a tulajdonos számára.
Minden vállalkozásra kialakítható a testreszabott, számára leghatékonyabb és legkisebb kockázatot hordozó ösztönzőrendszer a fenti juttatási formák alkalmazásával. Az egyes megoldások különböző feltételek kialakítását és szabályok bevezetését teszik lehetővé, amelyek egyes esetekben változást okozhatnak az eredeti részvényesek által gyakorolható tulajdonosi jogokban.
A fentiek alapján látható, hogy egy értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszer bevezetése igen összetett feladat. A legkedvezőbb megoldás kialakításához fontos az összes lényeges körülmény felmérése, a célok pontos meghatározása, és az implementáció gondos megtervezése. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy egy megfelelően kialakított program rendkívül hatékonyan támogathatja a vállalkozás munkaerő megtartó képességét, növekedését, hosszú távú eredményességét és hatékonyságát, ezáltal a tulajdonosi jövedelmek megőrzését, növekedését.
Hogyan készíthető elő a Társaságra szabott értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszer bevezetése?
- Felkészült szakembereink bemutatják a rendelkezésre álló eltérő ösztönzőrendszerek előnyeit, hátrányait, a szabályozási kérdéseket és az esetleges kockázatokat.
- Felmérik a Társaság igényeit, az elérni kívánt célokat és támogatást nyújtanak az alkalmazható ösztönzőrendszer kiválasztásához.
- A kiválasztott ösztönzőrendszerről igény szerinti összehasonlító elemzés készül, amely többek között vizsgálja a várható költségeket, adminisztrációs terheket, a teljes adóterhelést és a megvalósíthatóságot.
- A döntést követően személyre szabott anyagot készítünk a Társaság számára, amely tartalmazza a bevezetni kívánt ösztönzőrendszer teljes folyamatának leírását.
- Elkészítjük egyebek között a szükséges szabályzatokat, a társasági iratokat és a részvények keletkeztetését, a juttató egyedi igényeit figyelembe véve.
- Igény szerint tájékoztatást tartunk a programban részt vevő munkavállalóknak, és/vagy írásbeli összefoglalót készítünk az őket érintő rendelkezésekről.
Amennyiben felkeltették érdeklődését a munkavállalói értékpapír-juttatás alapú ösztönzőrendszerek, vagy esetleg érdeklődik a további adótervezési lehetőségek iránt, forduljon hozzánk bizalommal.
Ajánlatot kérek!
