Az IFRS-re történő áttérés nem csupán a számviteli szabályok megváltoztatását jelenti: a felkészülés időzítése, a nyitó pénzügyi helyzet meghatározása és az alkalmazott számviteli választások hosszabb távon is befolyásolhatják a vállalkozás pénzügyi kimutatásait. Az IFRS 1 standard meghatározza az első alkalmazás kereteit, ugyanakkor számos olyan döntést is megkövetel, amelyre már jóval az első IFRS szerinti beszámoló elkészítése előtt fel kell készülni. Blogbejegyzésünkben bemutatjuk az áttérés legfontosabb lépéseit, gyakorlati kihívásait és a vállalatok számára lényeges mérlegelési szempontokat.
Az IFRS 19 standardról szóló korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az arra jogosult leányvállalatok számára az egyszerűsített közzétételi követelmények csökkenthetik az IFRS szerinti beszámolással járó adminisztratív terheket, ezáltal olyan vállalkozások számára is vonzóbbá téve az IFRS alkalmazását, amelyek eddig éppen a jelentős közzétételi követelmények miatt ódzkodtak az áttéréstől. Legutóbbi cikkünkben pedig már az IFRS 18 új prezentációs és közzétételi követelményeivel, vagyis az IFRS-beszámolás következő időszakával foglalkoztunk.
Ha egy vállalkozás mindezeket mérlegelve az IFRS-re történő áttérés mellett dönt, a következő kérdés az, hogyan és mikor kell megkezdenie a felkészülést. Az IFRS 1 – A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása erre ad keretet: meghatározza az IFRS szerinti számvitel kiindulópontját, valamint azt, hogyan kell a korábbi számviteli szabályok szerint kialakult pénzügyi helyzetet átvezetni az IFRS rendszerébe. Az áttérés során olyan döntéseket is meg kell hozni, amelyek hatása az első IFRS pénzügyi kimutatásokon jóval túlmutathat- emelte ki Madarasiné Dr. Szirmai Andrea, az RSM Hungary Könyvvizsgáló Zrt. Quality and Risk Lead Advisor, bejegyzett könyvvizsgálója, IFRS, kibocsátói és fenntarthatósági minősítéssel rendelkező szakértője.
Az IFRS-átállás korábban kezdődik, mint gondolnánk
Ha egy naptári éves vállalkozás 2027-ről szeretné elkészíteni első IFRS szerinti éves pénzügyi kimutatását, és abban egy év összehasonlító adatot mutat be, az IFRS-re való áttérés időpontja 2026. január 1. Erre az időpontra már rendelkeznie kell egy nyitó IFRS pénzügyi helyzet kimutatással, a 2026-os összehasonlító időszak adatait pedig IFRS szerint kell előállítania. A 2027-es első IFRS beszámoló szempontjából tehát 2026 nem egyszerűen az azt megelőző üzleti év, hanem egyben az IFRS szerinti összehasonlító időszak is.
A magyar szabályozás egy további határidőt is kijelöl; ha a vállalkozás 2027. január 1-jétől kíván áttérni az IFRS szerinti beszámolásra, ezt legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal be kell jelentenie a NAV-nak. A bejelentéshez ráadásul csatolni kell az IFRS-ek alkalmazására való felkészültséget igazoló könyvvizsgálói jelentést is.
Ezek alapján már érzékelhető, hogy a 2027-es áttérésről nem elegendő 2026 végén dönteni, hiszen addigra a vállalkozásnak már fel kell mérnie az áttérés számviteli hatásait, meg kell hoznia az IFRS 1 alkalmazásához szükséges döntéseket, össze kell állítania a nyitó IFRS pénzügyi helyzethez szükséges adatokat, és a felkészültségét a jogszabályban előírt módon igazolnia is kell. Az áttérés előkészítését ezért célszerű jóval a bejelentési határidő előtt megkezdeni.
IFRS szolgáltatások az RSM-től
A nyitó IFRS pénzügyi helyzet kimutatás az átállás alapja
Az IFRS 1 standard alkalmazásának egyik legfontosabb eleme a nyitó IFRS mérleg (pénzügyi helyzet kimutatás) elkészítése.
Ennek összeállításakor a gazdálkodónak főszabály szerint:
- meg kell jelenítenie minden olyan eszközt és kötelezettséget, amelynek kimutatását az IFRS előírja;
- ki kell vezetnie azokat a tételeket, amelyeket a korábbi számviteli szabályok szerint eszközként vagy kötelezettségként mutatott ki, de amelyek kimutatását az IFRS nem engedi meg;
- át kell sorolnia azokat a tételeket, amelyeknek az IFRS szerinti besorolása eltér a korábbi számviteli szabályok szerinti besorolástól; valamint
- az IFRS előírásai szerint újra kell értékelnie a kimutatott eszközöket és kötelezettségeket.
Az átállásból eredő módosítások jellemzően a nyitó saját tőkét – rendszerint az eredménytartalékot vagy indokolt esetben annak más elemét – érintik.
A nyitó IFRS pénzügyi helyzet kimutatás ezért nem pusztán a korábbi mérleg átsorolását jelenti. Elkészítése során olyan számviteli különbségeket is azonosítani kell, amelyek hatással lehetnek a vállalkozás kimutatott eszközeire, kötelezettségeire és saját tőkéjére. Ezeknek a hatásoknak az előzetes számszerűsítése különösen fontos lehet a pénzügyi tervezés és a vállalati döntéshozatal szempontjából.
IFRS áttérés: meddig kell visszamenni a múltban?
Az IFRS 1 standard főszabálya szerint az IFRS-re való áttérés időpontjára elkészített nyitó IFRS pénzügyi helyzet kimutatásban a vállalkozásnak úgy kell alkalmaznia az IFRS-eket, mintha azokat korábban is alkalmazta volna. Bár a standard kiindulópontja a visszamenőleges alkalmazás, de átfogó célja, hogy az áttérés időpontjára olyan IFRS szerinti kiindulópont jöjjön létre, amely megfelelő és megbízható alapot ad a későbbi pénzügyi kimutatásokhoz, miközben az ennek érdekében elvégzett munka is indokolható.
Ezért az IFRS 1 standard jelentős részét éppen azok a szabályok - kötelező kivételek és választható mentességek - adják, amelyek meghatározzák, hogy mikor nem kell – vagy mikor nem lehet – teljes egészében visszamenőleg alkalmazni az IFRS előírásait.
A kötelező kivételek olyan esetekben korlátozzák a retrospektív alkalmazást, amikor a korábbi események utólagos, a később ismertté vált információk birtokában történő újraértékelése nem vezetne megfelelő eredményre, például egy múltbeli becslés újraértékelése az áttéréskor rendelkezésre álló új információk alapján.
A választható mentességek pedig olyan területeken teszik lehetővé a teljes retrospektív alkalmazástól való eltérést, ahol annak elvégzése jelentős ráfordítást igényelne anélkül, hogy az ezzel előállított információ ezt feltétlenül indokolná. Ilyen választható mentesség például a vélelmezett bekerülési érték alkalmazása, amely szerint bizonyos eszközöknél a vállalkozás az IFRS-re való áttérés időpontjában meghatározott valós értéket, illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén a magyar számviteli szabályok szerinti értéket használhatja vélelmezett bekerülési értékként.
Mit jelenthet az IFRS áttérés a gyakorlatban? – Az IFRS 16 Lízingek standard példája
Az IFRS-re történő áttérés gyakorlati nehézsége jól látható a lízingek példáján. Egy magyar számviteli szabályok szerint a hosszú távú iroda- vagy gépjármű bérletek a szerződések alapján költségként kerülnek elszámolásra. Az IFRS 16 standard alapján az ilyen jellegű bérleti ügyletek sok esetben lízingnek minősülnek, és ennek eredményeként a bérletből adódó használati jog eszközt és lízingkötelezettséget ki kell mutatni a könyvekben.
Annak megítéléséhez, hogy az adott ügylet lízing-e az egyes szerződések feltételeit részletesen fel kell mérni; többek között meg kell határozni a lízing futamidejét, figyelembe véve a hosszabbítási és felmondási opciókat. Ismerni kell a jövőbeni fix díjakat, az indexhez vagy kamatlábhoz kötött változó díjakat, az esetleges lízingösztönzőket, maradványérték-garanciákat és – ahol releváns – vételi opciókat is. A lízingkötelezettség jelenértékének meghatározásához pedig megfelelő diszkontrátára van szükség, amely szintén nem olyan adat, amely egy korábban egyszerűen bérleti díjként könyvelt szerződés mellett automatikusan rendelkezésre áll.
Ezek az információk egy korábban egyszerűen bérleti díjként elszámolt szerződés esetében nem feltétlenül találhatók meg a számviteli nyilvántartásokban, így akár több évre visszamenő szerződéseket is elő kell venni és IFRS szempontból értékelni.
A hiányzó alapadatok és a bonyolult számítások mellett még egy áttéréskori témát is kezelni kell; az IFRS 1 standard választható mentességet ad a teljes visszamenőleges alkalmazás alól. Ha az IFRS 1 standard főszabályát alkalmazza a vállalkozás, akkor a lízingkötelezettség és a használati jog eszköz áttéréskori értékét úgy kell meghatároznia, mintha az IFRS 16 standardot a lízing kezdetétől alkalmazta volna. Amennyiben azonban a vállalkozás él az IFRS 1 standard mentességével, úgy a lízingkötelezettség az áttérés időpontjában a hátralévő lízingdíjak jelenértékeként fogja meghatározni, az áttérés időpontjában érvényes járulékos hitelfelvételi kamatlábbal diszkontálva.
A választásnak ezért nemcsak az elvégzendő munka mennyisége szempontjából van jelentősége. A használt diszkontráta és a használatijog-eszköz meghatározásának módja az áttéréskor kimutatott eszköz és kötelezettség értékére, ezen keresztül pedig a nyitó saját tőkére és a későbbi időszakok eredményére is hatással lehet.
Az áttérés során az IFRS 18-ra is készülni kell!
Az áttérés időzítésénél azt is figyelembe kell venni, hogy közben maga az IFRS is változik. Az IFRS 18 standard a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra válik kötelezővé, így egy naptári éves vállalkozás, amelynek 2027 lesz az első IFRS szerinti beszámolási időszaka, pénzügyi kimutatásait már az IFRS 18 standard új követelményeinek figyelembevételével készíti el.
Az IFRS-re történő áttérés megtervezésekor tehát nemcsak azt kell felmérni, hogy a vállalkozás jelenlegi számviteli gyakorlata hogyan alakítható át IFRS szerint, hanem azt is, hogy az első IFRS beszámolási időszak végén mely standardok lesznek alkalmazandók. Ez különösen fontossá teszi a felkészülés megfelelő időzítését.
Mire érdemes felkészülni az IFRS-re történő áttérés előtt?
Az IFRS-re történő áttérés nem egyetlen fordulónapi számviteli feladat. Az első IFRS pénzügyi kimutatások elkészítését megelőzően meg kell határozni az áttérés időpontját, fel kell térképezni a jelenlegi számviteli szabályok és az IFRS közötti lényeges eltéréseket, az IFRS áttérés társasági adóra gyakorolt hatásait, meg kell vizsgálni az IFRS 1 standard által biztosított mentességeket és azok pénzügyi hatását, valamint fel kell mérni, hogy rendelkezésre állnak-e az IFRS szerinti elszámoláshoz szükséges adatok.
A korai felkészülés így nemcsak az első IFRS beszámoló elkészítését könnyítheti meg, hanem lehetőséget biztosít arra is, hogy a vállalkozás az áttérés előtt megismerje a rendelkezésére álló választási lehetőségeket, számszerűsítse azok hatását, és időben kialakítsa az IFRS szerinti beszámoláshoz szükséges folyamatokat.
Keresse az RSM IFRS szakértőit
Hogyan támogatja az RSM az IFRS-re történő átállást?
Az IFRS-re történő áttérés előkészítése során a vállalkozásnak nemcsak a számviteli eltéréseket kell azonosítania, hanem azt is fel kell mérnie, hogy az IFRS 1 szerinti választások hogyan befolyásolják a nyitó saját tőkét, a későbbi eredményt, az adózást és a beszámolási folyamatokat. Az RSM szakértői ezeknek a hatásoknak az előzetes elemzésében és az átállási folyamat megtervezésében nyújtanak támogatást.
Az IFRS-re történő átállás megfelelő előkészítéséhez szakértői csapatunk az alábbi területeken nyújt támogatást:
- IFRS – magyar számviteli szabályozás eltéréselemzés: a jelenlegi magyar számviteli gyakorlat és az IFRS követelményei közötti eltérések, valamint az áttéréshez szükséges adatok feltérképezése;
- IFRS 1 standard hatásvizsgálat: az alkalmazható mentességek és választási lehetőségek azonosítása, valamint azok pénzügyi hatásainak számszerűsítése;
- Nyitó IFRS pénzügyi helyzet kimutatás összeállítása: az áttéréshez szükséges IFRS-korrekciók meghatározása és a nyitó egyenlegek kialakításának támogatása;
- Számviteli és riportingfolyamatok felkészítése: az IFRS szerinti adatigények és a szükséges folyamatmódosítások azonosítása;
- Első IFRS pénzügyi kimutatások elkészítésének támogatása: az összehasonlító adatok, az IFRS 1 szerinti egyeztetések és közzétételek kialakítása.
Ha vállalkozása az IFRS-re történő áttérést tervezi, érdemes már a tervezési szakaszban felmérni az átállás számviteli, adat- és pénzügyi hatásait. Forduljon az RSM IFRS szakértőihez!
Gyakran ismételt kérdések az IFRS 1-ről
Mikor kell elkezdeni az IFRS-re történő felkészülést?
Az IFRS-re történő felkészülést célszerű már az első IFRS szerinti beszámolási időszak előtt megkezdeni. Ha például egy naptári éves vállalkozás 2027-ről készíti első IFRS pénzügyi kimutatását, és egy év összehasonlító adatot mutat be, az IFRS-re való áttérés IFRS 1 szerinti időpontja 2026. január 1. Erre az időpontra már el kell készíteni a nyitó IFRS pénzügyi helyzet kimutatást, ezért az ehhez szükséges döntéseket és adatgyűjtést ennél is korábban célszerű megkezdeni.
Mi a különbség az IFRS 1 szerinti áttérés időpontja és a magyar számviteli törvény szerinti áttérés napja között?
Az IFRS 1 szerinti áttérés időpontja annak a legkorábbi időszaknak a kezdete, amelyre a vállalkozás az első IFRS pénzügyi kimutatásaiban teljes körű IFRS szerinti összehasonlító információkat mutat be. A magyar számviteli törvény szerinti áttérés napja ezzel szemben az első IFRS-ek szerinti éves beszámoló üzleti évének első napja. Egy 2027-ben először IFRS szerint beszámoló, naptári éves vállalkozásnál ez a két időpont jellemzően 2026. január 1., illetve 2027. január 1.
Az IFRS-re történő áttéréskor minden korábbi tranzakciót újra kell számolni?
Nem. Bár az IFRS 1 standard főszabálya a visszamenőleges alkalmazás, a standard meghatározott területeken választható mentességeket biztosít, illetve bizonyos esetekben nem engedi a retrospektív alkalmazást. A mentességek többek között azt szolgálják, hogy ne legyen szükség aránytalanul nehezen rekonstruálható múltbeli információk előállítására.
Milyen hatással lehetnek az IFRS 1 standard szerinti választások a későbbi évekre?
Egyes mentességek az eszközök vagy kötelezettségek IFRS szerinti kiinduló értékére is hatással lehetnek, így következményeik nem feltétlenül korlátozódnak az áttérés időpontjára. Egy tárgyi eszköz magasabb IFRS szerinti kiinduló értéke például a következő időszakok értékcsökkenési leírását, ezen keresztül pedig az eredményt is befolyásolhatja.
Miért fontos az eltérések elemzése az IFRS-re történő áttérés előtt?
Az eltérések elemzésével azonosíthatók a jelenlegi számviteli gyakorlat és az IFRS közötti lényeges eltérések, valamint az ezek kezeléséhez szükséges adatok és folyamatmódosítások. Így még az áttérés előtt kiderülhet, ha valamely IFRS-korrekcióhoz szükséges információ jelenleg nem áll rendelkezésre.
Milyen egyeztetéseket kell elkészíteni az első IFRS pénzügyi kimutatásokhoz?
Az IFRS 1 előírja a korábbi számviteli szabályozás szerinti és az IFRS szerinti saját tőke egyeztetését az áttérés időpontjára és az utolsó, korábbi számviteli szabályok szerinti éves pénzügyi kimutatások időszakának végére. Emellett a korábbi szabályok szerinti eredmény vagy teljes átfogó eredmény és az IFRS szerinti teljes átfogó eredmény egyeztetését is el kell készíteni. Ezek az egyeztetések bemutatják az áttérés lényeges pénzügyi hatásait.
Hogyan kapcsolódik az IFRS 18 az IFRS-re történő áttéréshez?
Az IFRS 18 standard a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra kötelező. Egy 2027-ben IFRS-re áttérő, naptári éves vállalkozásnak ezért az első IFRS pénzügyi kimutatásai elkészítésekor már az IFRS 18 standard követelményeit is figyelembe kell vennie. Ez az összehasonlító információk bemutatására és a beszámolási struktúra kialakítására is hatással lehet.
