Az IFRS 19 standard lehetővé teszi, hogy a jogosult, nyilvános elszámoltathatósággal nem rendelkező leányvállalatok a teljes IFRS elszámolási és értékelési szabályok mellett jelentősen csökkentett közzétételi követelményeket alkalmazzanak. A 2027. január 1-jétől  hatályos – de korábban is alkalmazható – standard egyszerűsítheti a csoportszintű pénzügyi jelentéstételt, mérsékelheti az adminisztratív terheket, és új szempontot adhat az IFRS-re való áttérés mérlegeléséhez.

Augusztus, nyár, pihenés… talán kicsit nyugodtabb a pénzügyesek és számvitelesek élete is, nincs napi email- rengeteg, ritkábban szólal meg a telefon. Éppen ezért ez az időszak különösen alkalmas arra, hogy ne csak az előttünk álló heteket, hanem a következő éveket is megtervezzük. Az IFRS-re való áttérés sok vállalatnál régóta napirenden lévő, mégis halogatott kérdés. 

Az IFRS 19 Leányvállalatok nyilvános elszámoltathatóság nélkül: közzétételek standard megjelenése olyan változást hozott, amely miatt érdemes lehet újra elővenni az IFRS alkalmazásának témáját, hiszen a jogosult leányvállalatok számára önkéntes, választáson alapló lehetőséget biztosít a jelentéstételi és közzétételi terhek csökkentésére, az IFRS elszámolási és értékelési szabályainak megtartása mellett.” – emelte ki Madarasiné Dr. Szirmai Andrea, az RSM Hungary Könyvvizsgáló Zrt. Quality and Risk Lead Advisor, bejegyzett könyvvizsgálója, IFRS, kibocsátói és fenntarthatósági minősítéssel rendelkező szakértője.

Mely vállalatok számára lehet releváns az IFRS 19?

Az IFRS 19 standard különösen érdekes lehet azoknak a vállalatoknak, amelyek:

  • nemzetközi vállalatcsoport tagjai;
  • IFRS szerint készülő konszolidációs csomagot állítanak össze;
  • már korábban vizsgálták az IFRS-re való áttérés lehetőségét;
  • az IFRS előnyeit szeretnék kihasználni, de visszatartotta őket a közzétételek volumene;
  • a jövőben csoportszintű vagy finanszírozói elvárások miatt IFRS környezetben működhetnek.

Mi az IFRS 19, és mikortól alkalmazható?

A 2024 májusában kibocsátott és 2027-től hatályos standardot az az alkalmazói elvárás hozta életre, hogy a leányvállalatoknak tegyék lehetővé az IFRS számviteli standardok alkalmazását csökkentett közzétételi követelmények mellett. Az IFRS 19 alkalmazása választható és jelentősen csökkentheti a jogosult leányvállalatok közzétételi terheit, anélkül, hogy ez csorbítaná a jogosult leányvállalatok pénzügyi kimutatásainak a felhasználók számára nyújtott hasznosságát

Ezért azoknak a vállalatoknak is érdemes lehet újragondolniuk az áttérést, amelyek korábban túl költségesnek, időigényesnek vagy éppen adminisztratívnak tartották az IFRS alkalmazását.

IFRS szolgáltatások az RSM-től

Milyen feltételekkel alkalmazható az IFRS 19?

Az IFRS 19 standard célja, hogy jelentősen csökkentse és egyszerűsítse az olyan leányvállalatok közzétételeit, amelyek nem rendelkeznek nyilvános elszámoltathatósággal és amelyek anyavállalata az IFRS standardoknak megfelelő, nyilvánosan publikált konszolidált pénzügyi kimutatásokat készít. 

Hogyan csökkenti az IFRS 19 a jelentéstételi terheket?

Az IFRS 19 standard csökkentett közzétételi követelmények alkalmazása lehetővé teszi a leányvállalatoknak, hogy a pénzügyi kimutatásaik felhasználóinak információs igényeivel arányos közzétételeket biztosítsanak oly módon, hogy

  • a csoport számviteli irányelveit alkalmazzák, 
  • egyszerűsödjenek a jelentési rendszerek és folyamatok, 
  • megszűnjenek a duplikált és sok esetben túlbonyolított számviteli adat és információ szolgáltatási folyamatok és elszámolások 
  • csökkenjenek a pénzügyi kimutatás „előállítási költségei”.

A Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság által készített IFRS 19 Hatáselemzés dokumentum (ifrs.org – ifrs19-effectanalysis) oldalán szereplő ábra alapján a közzétételek drasztikusan csökkennek:

A Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság által készített IFRS 19 Hatáselemzés dokumentum (ifrs.org – ifrs19-effectanalysis) oldalán szereplő ábra alapján a közzétételek drasztikusan csökkennek:

IFRS 19 és IAS 16: hogyan változnak a közzétételi követelmények?

Az egyszerűsített közzétételek Az IFRS standardcsomag mind a 33 standardját érintik valamilyen mértékeben. Nézzünk egy olyan standard-példát, amely minden gazdálkodó egységnél megjelenik; vessük össze az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard 73-79. és IFRS 19 standard 200-202. bekezdéseit mennyiségi és tartalmi oldalról.

 

IAS 16 standard 

73-79. bekezdések

(dőlt betűvel szedve az IFRS 19 standarddal azonos szabályok)

IFRS 19 standard 

200-202. bekezdések

1. Eszközcsoportonként a bekerülési értékre, értékcsökkenésre és egyeztetésekre: 

  • A bruttó könyv szerinti érték meghatározásánál alkalmazott értékelési alapok;
    • Az alkalmazott értékcsökkenési módszerek;
      • Hasznos élettartamok vagy az értékcsökkenési kulcsok;
        • A bruttó könyv szerinti érték és a halmozott értékcsökkenés (a halmozott értékvesztéssel együtt) a beszámolási időszak elején és végén;
        • A könyv szerinti érték egyeztetése az időszak elejére és végére, állományváltozási jogcímenként bemutatva

1. Eszközcsoportonként a bekerülési értékre, értékcsökkenésre és egyeztetésekre: 

  • A bruttó könyv szerinti érték meghatározásához alkalmazott értékelési alapok;
  • Az alkalmazott értékcsökkenési módszerek;
  • A hasznos élettartamokat vagy az alkalmazott értékcsökkenési kulcsok;
  • A bruttó könyv szerinti értéket és a halmozott értékcsökkenést (a halmozott értékvesztéssel együtt) a beszámolási időszak elején és végén; 
  • Az időszak elején és végén fennálló könyv szerinti érték összehangolását, amelyből kitűnnek a következők:
  • a beszerzések;
  • az IFRS 5 szerint eszközök, valamint egyéb elidegenítések;
  • vállalkozás-összevonások útján történő beszerzések;
  • az átértékelési modell szerint értékelt eszközök átértékelése eredményeképpen értékvesztés elszámolása és annak visszaírása;
  • az IAS 36 szerint az eredményben kimutatott értékvesztési veszteségek és visszaírt értékvesztési veszteségek;
  • az értékcsökkenés;
  • egyéb változások.

2. Átértékelési modell alkalmazása esetén:

  • Az átértékelés időpontja;
  • Független értékelő bevonásával történt-e az átértékelés;
  • Az eszközök átértékelés előtti könyv szerinti értéke, amelyet akkor számoltak volna el, ha az eszközöket a beszerzési érték modell szerint számolták volna el;
  • Az átértékelési tartalék összege, időszak alatti állományváltozása és bármilyen korlátozás az egyenleg részvényesek közötti felosztására vonatkozóan;
  • Az a módszer és azok a jelentős feltételezések, amelyek alapján meghatározták a valós értéket;
  • A valós érték meghatározásánál milyen mértékben támaszkodtak közvetlenül az aktív piacon megfigyelhető árakra vagy független felek közötti közelmúltbeli ügyletekre, vagy hogy milyen más értékelési technikák kerültek felhasználásra.

2. Átértékelési modell alkalmazása esetén:

  • A 95-97. bekezdések alapján a valós értékelés információit, hierarchia szintjét és az értékelés hatásának megjelenítési módja;
  • Az átértékelés időpontja;
  •  Független értékbecslő vett-e részt az átértékelésben;
  • Az eszközök átértékelés előtti könyv szerinti értéke, amelyet akkor számoltak volna el, ha az eszközöket a beszerzési érték modell szerint számolták volna el; 
  • Az átértékelési tartalék összege, az időszak alatti állományváltozások és a fennmaradó összeg részvényesek részére történő kifizetésére vonatkozó esetleges korlátozások.

3. Számviteli becslések, számviteli politika változása:

  • Maradványérték;
  • Az ingatlanok, gépek és berendezések leszerelésének, elszállításának, terület helyreállításának becsült költségei;
  • Hasznos élettartamok;
  • Értékcsökkenési módszerek.

3. Számviteli becslések, számviteli politika változása:

Nincs erre vonatkozó külön közzétételi követelmény

4. Egyéb közzétételek:  

  • Az eszközökön lévő korlátozások információi;
  • A beszerzésekre vonatkozó kötelmek, szerződéses elkötelezettségek összege;
  • Átmenetileg használaton kívüli eszközök könyv szerinti értéke;
  • A már teljesen leírt, de még használatban lévő eszközök bekerülési értéke;
  • Az aktív használatból kivont, elidegenítésre tartott eszközök könyv szerinti értéke;
  • Bekerülési érték módszer esetén az ingatlanok, gépek és berendezések valós értéke, ha lényegesen eltér a könyv szerinti értéktől;
  • A könyv szerinti értékben az eszköz létrehozása során elszámolt ráfordítások.

4. Egyéb közzétételek:

  • a tulajdonjogra vonatkozó korlátozások megléte és összege, valamint a kötelezettségek fedezetéül zálogba adott tárgyi eszközök;
  • a tárgyi eszközök megszerzésére vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalások összege.

Első ránézésre, pusztán a „mennyiséget” tekintve tűnhet úgy, hogy nem is olyan radikális a közzétételek egyszerűsödése és csökkenése. Azonban, ha megnézzük a közzétételek tartalmát és „minőségét”, azaz mélységét, már a könnyítés érzékelhetővé válik; az 1. pontban felsorolt követelmények olyan tárgyi eszközökre vonatkozó alapvetések, amelyek minden gazdálkodó egység számviteli információs rendszeréből könnyen kinyerhetőek. A 2. pontban említett átértékelési modell közzétételei azért kevésbé relevánsak, mert gyakorlati tapasztalataink alapján a gazdálkodó egységek nem alkalmazzák az átértékelési modellt. A 3. pont szerinti követelmények ki is kerültek az IFRS 19 standard követelményei közül, a 4. pontbeli egyéb közzétételekből pedig csak a lényegi információk bemutatásának előírása maradt meg, azok, amelyek mélyebb analitikákat és értékeléseket igényelnek, kikerültek. 

Fontos: az IFRS 19 nem jelent egyszerűsített IFRS-számvitelt

Azt ne felejtsük el, hogy az IFRS 19 standard nem jelent egyszerűsített IFRS megjelenítési és értékelési számvitelt. A jogosult leányvállalatoknak továbbra is teljes körűen alkalmazniuk kell az IFRS elszámolási és értékelési szabályait; a könnyítés a közzétételek körét érinti.

Mikor érdemes újra megvizsgálni az IFRS-re való áttérést?

Nem állítom, hogy az IFRS 19 standard önmagában minden vállalat számára indokolttá teszi az IFRS-re való áttérést. Azt viszont igen, hogy azoknak a leányvállalatoknak, amelyek ezt korábban a közzétételi követelmények miatt vetették el vagy halasztották el, most érdemes lehet újra elővenniük a témát.

Hogyan támogatja az RSM az IFRS 19 alkalmazását és az IFRS-átállást?

Vegye fel velünk a kapcsolatot, amennyiben:

  IFRS 19 értelmezése: gyakorlatorientált, vállalatra szabott szakértői támogatás; 

  Az egyszerűsítések áttekintése: szakmai előadással és konzultációval egybekötött workshop; 

  IFRS-re való áttérés: támogatás az átállási folyamat megtervezésében és végrehajtásában; 

 IFRS 19-re való felkészülés: a változások elemzése és a pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseinek strukturálása.

Keresse IFRS szakértőinket!


Gyakran ismételt kérdések IFRS 19 standard

Mi az IFRS 19 standard lényege?

Az IFRS 19 lehetővé teszi a jogosult leányvállalatok számára, hogy az IFRS számviteli standardok elszámolási, értékelési és megjelenítési szabályait alkalmazzák, miközben csökkentett közzétételi követelményeknek felelnek meg.

Mely vállalatok alkalmazhatják az IFRS 19-et?

Azok a leányvállalatok választhatják, amelyek nem rendelkeznek nyilvános elszámoltathatósággal, és amelyek végső vagy közbenső anyavállalata nyilvánosan hozzáférhető, IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokat tesz közzé.

Mikortól alkalmazható az IFRS 19?

Az IFRS 19 a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra hatályos, de korábbi alkalmazása is megengedett.

Az IFRS 19 egyszerűsített IFRS-számvitelt jelent?

Nem. A jogosult leányvállalatoknak továbbra is teljes körűen alkalmazniuk kell az IFRS elszámolási, értékelési és megjelenítési szabályait. Az egyszerűsítés kizárólag a közzétételek körét érinti.

Milyen előnyöket jelenthet az IFRS 19 alkalmazása?

Az IFRS 19 csökkentheti a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez és auditálásához kapcsolódó idő- és költségráfordítást, egyszerűsítheti a csoportszintű jelentési folyamatokat, valamint mérsékelheti a párhuzamos számviteli nyilvántartásokból eredő terheket.

 

Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!