Az IFRS 18 A pénzügyi kimutatások prezentálása és közzététele standard az elmúlt évek egyik legjelentősebb strukturális reformját jelenti az IFRS-ben, amely 2027. január 1-től hatályos és teljes egészében felülírja az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standardot.
Az IFRS 18 standard legnagyobb újdonsága az eredménykimutatás öt új, kötelező kategóriára és meghatározott részösszegekre tagolása, míg a legnagyobb kihívását az jelenti, hogy a pénzügyi/számviteli információs rendszert nemcsak a 2027-es adatokra kell felkészíteni, hanem a 2026-os összehasonlító év adatait, a mögöttes analitikus nyilvántartásait és a pénzügyi kimutatások szerkezetét is újra kell strukturálni, beleértve a menedzsment által meghatározott teljesítmény mutatókat (MPM) is.
A naptári évvel megegyező üzleti évet alkalmazó vállalkozások rohamosan közelednek a december végéhez, a fordulónapjukhoz. Az IFRS-t alkalmazó cégek esetében az üzleti év zárásának folyamata külön kihívást jelent akkor, ha a vállalat még nem készült fel az IFRS 18 A pénzügyi kimutatások prezentálása és közzététele standard alkalmazására.
A hatályba lépés napját tekintve a vállalkozások érezhetik úgy, hogy még sok idő áll rendelkezésükre a változások lekövetésére, ám a kötelező visszamenőleges alkalmazás miatt a 2027-es első „éles” beszámolóhoz a most zárandó 2026-os bázis adatokat is az új, öt kategóriás struktúrába kell átrendezni, hogy azok megfeleltethetők legyenek az IFRS 18 új kategóriarendszerének. Így a felkészülés halogatása pénzügyi beszámolási kockázatot jelent. - hangsúlyozta Madarasiné Dr. Szirmai Andrea, az RSM Hungary Könyvvizsgáló Zrt. Quality and Risk Lead Advisor, bejegyzett könyvvizsgálója, IFRS, kibocsátói és fenntarthatósági minősítéssel rendelkező szakértője.
Az új IFRS standardra való átállás szerkezeti és tartalmi változtatásokat is szükségessé tesz a számviteli információs rendszerben, amely így hatással lesz az számviteli informatikai beállítások módosítására, a besorolási szabályok felülvizsgálatára, a kiegészítő megjegyzések tartalmi bővítésére.
IFRS szolgáltatások az RSM-től
Mely vállalatok érintettek az IFRS 18 standard alkalmazásában?
A változás minden olyan gazdálkodót érint, amely az IFRS szerint készíti el egyedi vagy konszolidált pénzügyi kimutatásait. Különösen komplex feladat vár az alábbi szervezetekre:
- Holdingvállalatok és komplex cégcsoportok: Ahol a belső finanszírozási és befektetési struktúrák miatt a bevételek és ráfordítások kategóriák közötti besorolása alapos mérlegelést igényel.
- Gyártó és szolgáltató vállalatok: Amelyek eddig funkció vagy jelleg szerinti költségbontást vegyesen alkalmaztak, vagy jelentős összegeket rejtettek el az „egyéb működési ráfordítások” soron.
- Tőzsdén jegyzett társaságok: Ahol a piaci kommunikációban használt alternatív mutatókat (pl. korrigált EBITDA) mostantól kötelezően auditáltatni kell.
Milyen előnyökkel járhat az IFRS 18?
Az IFRS 18 javítani fogja a pénzügyi beszámolás minőségét az alábbiak révén:
- további hasznos információt nyújt a befektetőknek a pénzügyi teljesítményről;
- javítja a befektetők azon képességét, hogy összehasonlítsák a teljesítményt a vállalatok között és ugyanazon vállalat különböző beszámolási időszakai között; és
- az átláthatóságot javítja, hogy a befektetők megértsék, hogyan határozza meg a vezetés a vállalat teljesítménymutatóit, és hogyan hasonlítják össze ezeket a teljesítménymutatókat az IFRS számviteli standardok által meghatározott mutatókkal.
Az IFRS standardok alkotóinak (IASB) várakozásai szerint ezek a fejlesztések lehetővé teszik a befektetők számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak, ami a tőke jobb allokációjához vezet, ami hozzájárul a hosszú távú pénzügyi stabilitáshoz.
Olvassa el az IFRS 19-es standardról készített korábbi blogbejegyzésünket is.
Melyek az IFRS 18 standard újdonságai és mikortól kell alkalmazni az előírásokat?
Az eredménykimutatás új kategória rendszere:
Az IFRS 18 standard nagymértékben megváltoztatja az átfogó jövedelemkimutatás szerkezetét, minden bevételt és ráfordítást az alábbi öt jól elkülöníthető kategória valamelyikébe kell besorolni:
- Működési kategória: Ez a vállalat fő üzleti tevékenységéből származó összes olyan bevételt és költséget tartalmazza, amely nem sorolható a másik négy kategóriába. Ez lesz az eredménykimutatás „alapértelmezett” gyűjtőhelye.
- Befektetési kategória: Ide tartoznak a többi eszköztől függetlenül, önmagában is jövedelmet termelő eszközök (pl. ingatlanbefektetések, leányvállalatok, társult vállalkozások) eredményhatásai, valamint a pénz és pénzegyenértékesek hozamai.
- Finanszírozási kategória: Kizárólag a tőkeszerkezettel (hitelek, kötvények) és a lízingkötelezettségekkel kapcsolatos tranzakciók hatásait, valamint az idő múlásához kapcsolódó kamatjellegű tételeket tartalmazza.
- Nyereségadók kategória: A tárgyidőszaki és a halasztott adóráfordítások kategóriája.
- Megszűnt tevékenységek: Az IFRS 5 standard szerint elkülönített tevékenységek eredménye.
Az első három kategória elnevezése kísértetiesen hasonlít az IAS 7 standard Cash-flow kimutatás kategóriáira, a két osztályozási logikát nem szabad összekeverni!
Új kötelező részösszegek megjelenítése
Az összehasonlíthatóság érdekében az IFRS 18 standard két új, kötelezően megjelenítendő részösszeget vezet be:
- Üzemi eredmény: Egy fixen definiált mutató, amely a vállalat tiszta, alaptevékenységi jövedelmezőségét mutatja meg, megtisztítva a finanszírozási és befektetési döntésektől.
- Finanszírozás és nyereségadók előtti eredmény: Ez a mutató összekötő hídként szolgál az operatív működés és a tőkeszerkezeti döntések között, segítve a hitelezőknek a vállalat adósságeltartó képességének elemzését. A részösszeg lényegében a klasszikus EBIT IFRS 18 szerinti megfelelője, amely magában foglalja a vállalat működési és befektetési bevételeit (például a kapott osztalékokat), de szigorúan megtisztítja azokat a tőkeszerkezettel kapcsolatos finanszírozási költségektől (például a hitelek kamataitól) és a nyereségadótól.
A vezetők által meghatározott teljesítménymutatók közzététele (MPM= Management
Defined Performance Measures)
Ezek a mutatók a bevételek és ráfordítások olyan részösszegei, amelyeket a vállalkozás a pénzügyi kimutatásokon kívüli nyilvános kommunikációban arra használ, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználóival közölje a vezetésnek a gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményének egészére vonatkozó nézetét.
A vállalatok gyakran használnak olyan nem számviteli szabályokon nyugvó kulcs teljesítmény mutatókat a nyilvános kommunikációjukban és közzétételeikben, mint például az EBITDA vagy különböző módokon korrigált EBITDA mutatók, vagy a „tisztított üzemi eredmény”, stb. Míg az IAS 1 standard alatt ezek teljesen kívül estek az ellenőrzött kereteken, az IFRS 18 standard szerint ezek a menedzsment által definiált teljesítménymutatóknak (MPM) minősülnek. Ha egy vállalat ilyen mutatót használ a transzparencia jegyében, akkor a következő szigorú szabályoknak kell megfelelnie:
- Be kell emelni őket a pénzügyi kimutatások auditált kiegészítő megjegyzései közé.
- Kötelező jelleggel be kell mutatni egy számszaki levezetést, egyeztetést, amely elvezet az MPM mutatótól a legközelebbi hivatalos IFRS 18 standardban megkövetelt részösszegig (pl. az üzemi eredményig).
- Írásban kell indokolni, hogy a mutató miért nyújt hasznos információt, és ha a vezetőség megváltoztatja a mutató számítási módját, az előző időszakot is újra kell számolni.
Annak érdekében, hogy segítsük a felkészülést, az alábbi egyszerű logikai döntési fa segítségével gyorsan ellenőrizhető, hogy egy adott vállalkozás által jelenleg használt külső mutatók beleesnek-e a szigorított, kötelezően bemutatandó kategóriába (IFRS 18 Effect analysis, 2.3, 5. táblázat):
Az MPM-szabályozás lesz az új standard bevezetésének legkritikusabb és legnagyobb ellenállást kiváltó pontja. Ez a módosítás ugyanis közvetlenül összemossa a marketing- és befektetői kommunikációt a szigorú számviteli ellenőrzéssel. Ami eddig egy kötetlen hangvételű befektetői prezentáció vagy sajtóközlemény része volt, az mostantól automatikusan könyvvizsgálat alá esik. Ez jelentős nyomást helyez a pénzügyi vezetőkre, hiszen az ilyen jellegű mutatók mögött is megbízható és alátámasztott adatoknak kell állniuk. Ráadásul az MPM mutatókra szintén biztosítani kell az összehasonlíthatóságot, így már a 2026. évre vonatkozóan meg kell határozni ezen mutatókat, valamint ki kell dolgozni a levezetésüket, egyeztetési pontjaikat az IFRS 18 standard valamely részösszegével, valamint biztosítani kell, hogy a mutatók mögötti adatok megbízhatóak és alátámaszthatóak.
Szigorúbb szabályok az összevonásra és megbontásra
Az IFRS 18 standard bevezeti a „tétel” (item) és a „tételsor” (line item) szigorú definícióját és megköveteli, hogy a vállalkozások a közös jellemzők alapján vonják össze, az eltérő jellemzők alapján pedig kötelezően bontsák meg (diszaggregálják) a tételeket, és a megbontás lényeges információt nem fedhet el.
A cash-flow kimutatás új kiindulópontja
Az IAS 7 Cash Flow kimutatás standard alapjai megmaradnak, de az IFRS 18 standard fogalmaz meg a cash flow kimutatásra vonatkozó új szabályokat is. Ilyen, hogy ha a cash flow kimutatás indirekt módszerrel készül, akkor annak kötelező kiindulópontja az új, fixen definiált IFRS 18 szerinti üzemi eredmény lesz, ami jelentősen növeli a működési cash-flow összehasonlíthatóságát.
Az IAS 1 standard és az IFRS 18 standard kiemelt pontjainak összevetése
Annak érdekében, hogy érzékeljük a változás jellegét és súlyát, érdemes megvizsgálni, hogyan mozdulnak el az egyes kulcsfontosságú tranzakciók az IAS 1 és az új IFRS 18 standardok logikája között (nem pénzintézeti tevékenység esetén).
Tranzakció / Tétel típusa | IAS 1 szerint | Új elszámolás az IFRS 18 szerint | Szakmai indoklás és hatás |
| Bankhitelek és kötvények fizetett kamata | Pénzügyi műveletek ráfordításai | Finanszírozási kategória | Tisztán a tőkeszerkezet megváltoztatásának költsége. |
| Kapott osztalékok (nem konszolidált) | Pénzügyi műveletek bevételei | Befektetési kategória | Más eszközökből származó, független jövedelem. |
| Vevőkövetelések/szállítói tartozások devizás átértékelése | Pénzügyi eredmény vagy egyéb működési | Működési kategória | Szorosan kapcsolódik az alapvető értékesítési tevékenységhez. |
| Készpénz és bankbetétek kapott kamata | Pénzügyi műveletek bevételei | Befektetési kategória | A likvid eszközök önállóan termelt hozama. |
| Lízingkötelezettségek fizetett kamata | Pénzügyi műveletek ráfordításai | Finanszírozási kategória | A lízing az IFRS 16 szerint finanszírozási ügyletnek minősül. |
Az IFRS 18 átállás nem csak egy prezentációs feladat!
Hibát követnek el a pénzügyi vezetők, ha az IFRS 18 standardra úgy tekintenek, mint egy egyszerű év végi átrendezési feladatra, hiszen az új standard megköveteli a költségek és bevételek sokkal mélyebb, tranzakciós szintű analitikáját, azok rendszerezését, besorolását az új kategóriákba, a szükséges részösszegek kalkulációját, valamint a menedzsment által definiált teljesítménymutatók részletes feldolgozását.
IFRS 18: a 2026-os év kritikus szerepe
Az IFRS 18 a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre kötelező, azonban a standard előírja a teljes körű visszamenőleges alkalmazást. Ez azt jelenti, hogy amikor a vállalat elkészíti a 2027-es beszámolóját, a 2026-os összehasonlító adatokat is az új struktúrában kell bemutatnia, ideértve az MPM-mutatókat is. Amennyiben az IFRS 18 standardnak való megfelelés a 2026. év során még nincs fókuszban, és csak a 2027-es pénzügyi kimutatás készítésekor realizálják az összehasonlíthatóság problémáját, akár jelentős hibákat, időigényes és költséges hibajavítást, újabb könyvvizsgálatot és ismételt közzétételt is eredményezhet. Következésképpen a bázis adatok és információk rendszerezését és előállítását már 2026-ban el kell indítani, különben a vállalat képtelen lesz megbízható és valós összehasonlító adatokat prezentálni.
Hogyan támogatja az RSM az IFRS 18 felkészülést?
Az IFRS 18-ra történő zökkenőmentes átállás érdekében szakértői csapatunk az alábbi területeken nyújt támogatást:
- IFRS 18 hatásvizsgálat: hatáselemzés elkészítése, a jelenlegi eredménykimutatási struktúra és az új kategóriák közötti eltérések azonosítása.
- Bázisadatok átrendezésének menedzsmentje: módszertani támogatást nyújtunk a 2026-os év számainak visszamenőleges átsorolásához, hogy a 2027-es első éles beszámoló összehasonlító oszlopa szakmailag támadhatatlan legyen.
- ERP és Számlatükör optimalizálás: Közreműködés a kontírozási logikák és a pénzügyi háttérrendszerek áttervezésében a kettős (jelleg és funkció) költségbontás biztosítására.
- MPM keretrendszer kialakítása: A vezetői mutatók felülvizsgálata, az IFRS-konform levezetések és kiegészítő megjegyzések sablonjainak kidolgozása.
Vegye fel a kapcsolatot IFRS tanácsadóinkkal, és kezdje meg a strukturált felkészülést még ma!
Gyakran Ismételt Kérdések IFRS 18
Mi az IFRS 18 standard lényege?
Az IFRS 18 gyökeresen átalakítja a pénzügyi kimutatások, elsősorban az eredménykimutatás szerkezetét. Új, kötelező kategóriákat (Működési, Befektetési, Finanszírozási, Nyereségadók, Megszűnő tevékenységek) és fix részösszegeket vezet be az összehasonlíthatóság javítása érdekében.
Mikortól kötelező alkalmazni az IFRS 18-at?
A standard a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra hatályos.
Létezik-e átmeneti könnyítés vagy felmentés a bázisévre?
Nem. Bár az IFRS 18 C. függeléke tartalmaz technikai részletszabályokat, semmilyen haladékot vagy mentességet nem ad a bázisév átrendezése alól. A 2027-es első beszámolóban a most zárandó 2026-os összehasonlító adatokat is kötelezően az új struktúrában kell bemutatni.
A külső prezentációkban használt mutatókat (MPM) is vissza kell vezetni 2026-ra?
Igen. A visszamenőleges alkalmazás az MPM mutatókra is vonatkozik. A 2027-es beszámoló kiegészítő megjegyzéseiben a 2026-os bázisévre vonatkozóan is be kell mutatni az auditált számszaki levezetést az IFRS részösszegekhez.
Milyen előnyökkel jár, ha egy vállalat időben felkészül az átállásra?
Elkerülhetővé válnak az utólagos, kapkodó átsorolásokból eredő hibák, biztosítható a 2026-os és 2027-es adatok forintra pontos összehasonlíthatósága, és minimalizálható a könyvvizsgálati csúszások kockázata.
