2027. január 1-jétől ismét tényleges reklámadó-fizetési kötelezettség keletkezhet Magyarországon. A benyújtott törvényjavaslat a reklámközzétevők számára négysávos, progresszív adómértékrendszert vezetne be, míg a reklámot megrendelő vállalkozásokra bizonyos esetekben 2,5%-os adómértéket határozna meg. A változás azonban nem csupán az adókulcsokat érintené: visszatérne a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítása, újra működne a NAV reklámközzétevői nyilvántartása, és ismét jelentős szerepet kapnának a reklámadó-nyilatkozatok.
Az RSM alábbi szakmai elemzése a 2026. október 27-én benyújtott T/927. számú törvényjavaslat és a 2026. november 11-i T/927/4. számú bizottsági módosító javaslat alapján, a 2026. november 18-án rendelkezésre álló információk figyelembevételével készült. A bemutatott 2027-es változások a blog készítésekor még nem tekinthetők véglegesen elfogadott, kihirdetett jogszabályi rendelkezéseknek. A jogalkotási folyamat során a szabályok, az adómértékek és a hatálybalépés időpontja is módosulhatnak. Az ismertetés általános tájékoztatási célt szolgál, nem helyettesíti az egyedi szakmai tanácsadást. A konkrét adókötelezettségeket a véglegesen elfogadott és kihirdetett jogszabály alapján szükséges megállapítani.
Reklámadó 2027-től: a 3,75%-os bejelentéstől a progresszív adózásig
A reklámadó 2014-es bevezetése óta többször módosult, 2019. július 1-jétől pedig a 0%-os adómérték miatt a gyakorlatban nem eredményezett tényleges adófizetést. A reklámadó újbóli alkalmazásáról 2026 őszén ismét napirendre került a döntés. A korábbi kormányzati kommunikáció még 3,75%-os adómértékkel számolt, a 2026. október 27-én benyújtott T/927. számú törvényjavaslat azonban ettől eltérő, részletes szabályozást tartalmaz.
A javaslat alapján 2027. január 1-jétől a reklámközzétevők adóterhelése az adóalap nagyságától függne, a reklám megrendelői pedig külön szabályok szerint válhatnának adófizetésre kötelezetté – mondta el Szabó Viktor, az RSM adóüzletágának igazgatója.
A módosítás célja nem pusztán az adófizetés újbóli előírása: a jogalkotó az adóalap vállalkozások közötti megosztásának korlátozására, valamint a reklámközzétevők és megrendelők adókötelezettségének ellenőrizhetőbbé tételére is törekszik.
Reklámadó tanácsadás az RSM-től
Mekkora reklámadót kell(ene) fizetni 2027-től?
A törvényjavaslat a reklámközzétevők esetében négy adósávot határoz meg.
| A reklámközzétevő adóalapja | Tervezett adómérték |
| 500 millió Ft-ig | 0% |
| 500 millió és 10 milliárd Ft között | 2,5% |
| 10 milliárd és 40 milliárd Ft között | 4,5% |
| 40 milliárd Ft felett | 7,5% |
Fontos, hogy az adókulcsok sávosan alkalmazandók, vagyis a magasabb adómérték nem a teljes adóalapra, hanem kizárólag az adott sávba eső részre vonatkozik. Az 500 millió forintos nulla százalékos sáv jelentős könnyítést jelenthet a kisebb reklámközzétevők számára.
Ugyanakkor az adófizetési kötelezettség hiánya nem feltétlenül jelenti valamennyi kapcsolódó adminisztratív kötelezettség megszűnését.
Mit jelent a sávos reklámadó a gyakorlatban? A tervezet alapján egy 600 millió forintos reklámközzétevői adóalap esetében az első 500 millió forint 0%-os, a fennmaradó 100 millió forint pedig 2,5%-os kulccsal adózna. A számított reklámadó így – további adóalap-módosító tényezők figyelembevétele nélkül – 2,5 millió forint lenne.
Nemcsak a reklámközzétevők, hanem a hirdetők is érintettek lehetnek
A reklámadó szabályozásának egyik sajátossága, hogy az adófizetési kötelezettség nem kizárólag a reklámot közzétevő vállalkozásoknál merülhet fel. A reklámközzététel megrendelője is adóalannyá válhat, ha a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek.
A megrendelői adókötelezettség szempontjából különösen fontos, hogy a reklám közzétevője szerepel-e a NAV megfelelő nyilvántartásában, illetve rendelkezésre áll-e az előírt reklámadó-nyilatkozat.
A törvényjavaslat a megrendelői adóalapra 2,5%-os adómértéket állapítana meg, szemben a 2019. július 1-je előtti 5%-os adókulccsal.
A megrendelői adó alapja azonban nem azonos automatikusan a teljes reklámköltéssel. A reklámadó-törvény külön adóalap-megállapítási szabályokat tartalmaz a megrendelőkre, ezért a fizetendő adó meghatározásakor a törvényi feltételeket és az adóalapra vonatkozó rendelkezéseket együttesen kell vizsgálni.
Szabó Viktor hangsúlyozta: „Ez különösen fontos lehet a jelentős marketingköltségvetéssel rendelkező vállalkozások, a reklámügynökségeken keresztül hirdetők, valamint a külföldi digitális platformokat igénybe vevő társaságok számára.
NAV reklámközzétevői nyilvántartás: mikor mentesülhet a megrendelő?
A törvényjavaslat visszaállítaná a NAV által vezetett és nyilvánosan közzétett reklámközzétevői nyilvántartást. A nyilvántartás szerepe mindkét fél számára jelentős, hiszen ha a reklámközzétevő a reklám megrendelésekor szerepel a megfelelő NAV-listán, akkor a megrendelőnél a kapcsolódó reklámadó-kötelezettség nem keletkezik, a közzétevő pedig mentesül a megrendelő felé fennálló külön nyilatkozattételi kötelezettség alól.
A nyilvántartásba vétel kérelemre történne, és többek között azok a reklámközzétevők kérhetnék, amelyek teljesítették adókötelezettségeiket, vagy nyilatkoznak arról, hogy az adott adóévben nem terheli őket adófizetési kötelezettség. Új lehetőségként a tevékenységüket megkezdő közzétevők is bekerülhetnének a nyilvántartásba, meghatározott bejelentkezési, adóelőleg- és nyilatkozattételi feltételek teljesítésével.
A NAV a nyilvántartásból törölhetné többek között azokat, akik elmulasztják bevallási vagy fizetési kötelezettségüket, illetve akik megszűnnek vagy meghatározott megszüntetési eljárás alá kerülnek. A vállalkozásoknak ezért nemcsak a szerződéskötéskor, hanem a reklám megrendelésekor fennálló nyilvántartási állapotot is figyelembe kell venniük.
Reklámadó-nyilatkozatok: a korábban megkötött szerződésekre is figyelni kell
A tervezett reklámadó módosítás egyik fontos átmeneti rendelkezése a már meglévő reklámszerződéseket érinti. A javaslat alapján a 2019. július 1. és 2026. december 31. között megkötött, reklámközzétételre irányuló szerződések esetében is alkalmazni kellene a közzétevő nyilatkozattételére vonatkozó rendelkezéseket, ha a reklám közzétételére 2026. december 31-ét követően kerül sor. Ez azt jelenti, hogy egy korábban megkötött, több évre szóló reklámszerződés esetében is ismét jelentősége lehet a reklámadó-nyilatkozatnak.
A javaslat pontosítaná a megrendelő mentesülésének egyik feltételét is. Amennyiben a megrendelő kérte a közzétevő nyilatkozatát, de azt tíz napon belül nem kapta meg, a mentesüléshez az előírt adóhatósági bejelentés teljesítése is szükséges lenne. A nyilatkozatok beszerzése és dokumentálása ezért ismét a reklámadó-megfelelés egyik központi kérdésévé válhat.
Kapcsolt vállalkozások reklámadója: visszatér az adóalapok összeszámítása
A javaslat a kapcsolt vállalkozások reklámadó-kötelezettségét is jelentősen érintené. A tervezett szabályozás szerint a társaságiadó-törvény alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülő reklámközzétevő adóalanyoknak össze kellene számítaniuk a reklámközzétételből származó adóalapjukat. A progresszív adómértéket az így meghatározott összesített adóalapra kellene alkalmazni, majd a kiszámított adót az egyes vállalkozások között saját adóalapjuk arányában kellene megosztani.
Ez a szabály azért is lényeges, mert az egyes társaságok önállóan akár az 500 millió forintos nulla százalékos sávban is maradhatnának, csoportszinten azonban már adófizetési kötelezettség keletkezhet.
Példa a kapcsolt vállalkozások reklámadójának kiszámítására
Két, egymással kapcsolt reklámközzétevő társaság 400–400 millió forintos adóalapja önálló számítás esetén nem eredményezne fizetendő reklámadót. Az összeszámítás következtében azonban a 800 millió forintos együttes adóalap 500 millió forint feletti részére 2,5%-os adó jutna, vagyis a csoport teljes adóterhe 7,5 millió forint lenne.
A kapcsolt vállalkozásoknak a számításokat dokumentálniuk és megőrizniük is kellene. Ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az egész adóévben, a javaslat napi időarányosítást ír elő. Az összeszámítás a reklámközzétevői adóalapra vonatkozna, nem pedig a reklám megrendelése alapján keletkező adóalapra.
Saját célú reklám: keletkezhet-e reklámadó-fizetési kötelezettség?
A reklámadó újbóli alkalmazása kapcsán külön figyelmet érdemel a saját célú reklám. A 2017-es módosításokat követően a saját célú reklám közzététele már nem képezte a reklámközzétevői adóalap részét. Ennek megfelelően egy vállalkozás saját termékeinek vagy szolgáltatásainak saját felületen történő népszerűsítése önmagában nem keletkeztetett reklámközzétevői adófizetési kötelezettséget.
A benyújtott törvényjavaslat eddig nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely a saját célú reklám korábbi adóztatását általánosan visszavezetné.
Ezért a saját honlapon, webshopban, alkalmazásban vagy üzlethelyiségben megjelenő saját reklámok esetében továbbra is alapvető jelentőségű a saját célú reklám és az ellenérték fejében végzett reklámközzététel elhatárolása. Más lehet a megítélése annak, ha egy vállalkozás saját reklámfelületén más társaság hirdetéseit teszi közzé, vagy ha cégcsoporton belül külön ellenérték fejében reklámközzétételi szolgáltatást nyújtanak.
Az ilyen konstrukcióknál a szerződéses viszony, az ellenérték, a reklám tényleges tartalma és a közzétevő személye együttesen meghatározó lehet.
Reklámadó-bevallás, adóelőleg és mulasztási bírságok 2027-től
A reklámadó ismételt alkalmazásával a kapcsolódó bevallási, adóelőleg-fizetési és nyilatkozattételi kötelezettségek is újra gyakorlati jelentőséget kapnának. A reklámközzétevőknek főszabály szerint az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kellene megállapítaniuk és bevallaniuk éves adókötelezettségüket. A naptári évvel megegyező adóév esetében ez május 31-ét jelenti.
A tervezet külön szankciókat is meghatároz a kötelezettségek elmulasztására.
A NAV nyilvántartásába történő bekerüléshez kapcsolódó, vállalt bevallási kötelezettség megsértése esetén például akár 5 millió forintos mulasztási bírság is felmerülhet. A korábban más adónemben nyilvántartásba nem vett reklámközzétevők bejelentkezési kötelezettségének elmulasztása esetén az adóhatóság először felhívást alkalmazna, majd eredménytelen teljesítés esetén akár 10 millió forintos mulasztási bírságot is kiszabhatna.
A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásához szintén külön szankciórendszer kapcsolódna, amely ismételt mulasztás esetén jelentős bírságot eredményezhet.
Mely vállalkozásoknak érdemes felkészülniük a reklámadó 2027-es változásaira?
A reklámadó ismételt alkalmazása eltérő feladatokat jelenthet a reklámközzétevőknek és a reklámot megrendelő vállalkozásoknak. A reklámközzétevők esetében az adóalap meghatározása, a kapcsolt vállalkozási viszonyok vizsgálata, az adóelőleg-számítás és a NAV-nyilvántartásba történő bekerülés feltételei kerülhetnek előtérbe. A reklámot megrendelő vállalkozások számára a közzétevők ellenőrzése, a reklámadó-nyilatkozatok beszerzése, a meglévő szerződések felülvizsgálata és a reklámköltések megfelelő nyilvántartása válhat különösen fontossá.
A külföldi digitális szolgáltatókkal, reklámügynökségekkel vagy cégcsoporton belüli szolgáltatókkal dolgozó társaságok esetében további vizsgálatot igényelhet a reklámközzététel és más marketingjellegű szolgáltatások elhatárolása.
Reklámadó 2027-től: nemcsak adóemelésre, hanem új megfelelési feladatokra is készülni kell
A reklámadó újbóli alkalmazása a médiavállalkozások mellett számos más gazdasági szereplőt is érinthet. A progresszív adókulcsok, a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó összeszámítási szabály, valamint a reklámközzétevői nyilvántartás és a nyilatkozati rendszer együttesen új feladatokat jelenthetnek. Ugyanakkor nem minden reklámot megrendelő vagy saját reklámfelületet használó vállalkozásnál keletkezik automatikusan adófizetési kötelezettség.
Az RSM Hungary adótanácsadói támogatást nyújtanak a reklámadó szempontjából releváns tevékenységek és szerződéses konstrukciók áttekintésében, az adókötelezettségek meghatározásában, valamint a kapcsolódó adminisztratív folyamatok kialakításában.
Keresse az RSM adótanácsadóit!
Nem biztos benne, hogy vállalkozását érintheti a reklámadó?
Vegye fel a kapcsolatot az RSM Hungary szakértőivel, és készüljön fel időben a 2027-re tervezett változásokra.
Mely vállalkozásoknak érdemes felkészülniük a reklámadó 2027-es változásaira?
A reklámadó ismételt alkalmazása eltérő feladatokat jelenthet a reklámközzétevőknek és a reklámot megrendelő vállalkozásoknak.
A reklámközzétevők esetében az adóalap meghatározása, a kapcsolt vállalkozási viszonyok vizsgálata, az adóelőleg-számítás és a NAV-nyilvántartásba történő bekerülés feltételei kerülhetnek előtérbe.
A reklámot megrendelő vállalkozások számára a közzétevők ellenőrzése, a reklámadó-nyilatkozatok beszerzése, a meglévő megrendelések és szerződések felülvizsgálata, valamint a reklámköltések megfelelő nyilvántartása válhat különösen fontossá.
A külföldi digitális szolgáltatókkal, reklámügynökségekkel vagy cégcsoporton belüli szolgáltatókkal dolgozó társaságok esetében további vizsgálatot igényelhet a reklámközzététel és más marketingjellegű szolgáltatások elhatárolása.
A felkészülés során ezért nemcsak a várható adóteher számszerűsítése lehet indokolt, hanem a szerződéses, nyilatkozattételi és belső adminisztrációs folyamatok előzetes áttekintése is.
Gyakori kérdések a 2027-es reklámadóról
Biztosan visszatér a reklámadó 2027. január 1-jétől?
A 2026 őszén benyújtott törvényjavaslat szerint 2027. január 1-jétől ismét tényleges reklámadó-fizetési kötelezettség keletkezhetne. A változás azonban a cikk készítésekor még törvényjavaslati szakaszban van, ezért a végleges szabályok az Országgyűlés döntésétől és a jogszabály kihirdetésétől függenek.
Mekkora lenne a reklámadó mértéke 2027-ben?
A tervezet szerint a reklámközzétevők 500 millió forintig 0%-os, 500 millió és 10 milliárd forint között 2,5%-os, 10 és 40 milliárd forint között 4,5%-os, 40 milliárd forint felett pedig 7,5%-os sávos adómértékkel számolhatnának. A reklám megrendelőjére bizonyos esetekben 2,5%-os adómérték vonatkozna.
Kellene reklámadót fizetni a Google- vagy Meta-hirdetések után?
A külföldi digitális hirdetési platformok igénybevétele önmagában nem jelentené automatikusan, hogy a magyarországi hirdetőnek reklámadót kell fizetnie. A megrendelői adókötelezettség megállapításakor a közzétevő nyilvántartási státuszát, a megfelelő nyilatkozat rendelkezésre állását és a további törvényi feltételeket is vizsgálni kellene.
Kellene reklámadót fizetni a saját weboldalon közzétett reklámok után?
A saját termékeket vagy szolgáltatásokat népszerűsítő, saját célú reklám közzététele önmagában nem eredményezne reklámközzétevői adófizetési kötelezettséget. Más lehet azonban a megítélése az ellenérték fejében végzett reklámközzétételnek, különösen más vállalkozás hirdetéseinek megjelenítése esetén.
Miért fontos a reklámadó-nyilatkozat?
A reklámadó-nyilatkozat a reklámot megrendelő vállalkozás adókötelezettségének megítélésében játszhat fontos szerepet. Ha a közzétevő nem szerepel a megfelelő NAV-nyilvántartásban, a nyilatkozat megléte vagy hiánya, illetve az esetleges adóhatósági bejelentés teljesítése meghatározó lehet.