Élettársi kapcsolat vége – mivel is jár?
Egy 2016-os adat szerint a párkapcsolatban élők ¼-e élettársi kapcsolatban él. Az élettársi kapcsolatok elterjedéséből következik, hogy az évek alatt megszerzett vagyontárgyak mellett, nagyon sok élettársi kapcsolatból születik közös gyermek is.
Milyen kérdéseket is kell rendezni az éllettársak "válása" során?
Ki maradjon a lakásban?
Az első problémát a (volt) közös élettér használata okozza. A felek az ingatlan tulajdonától, használati címétől függetlenül jogosultak maguk dönteni ebben a kérdésben. Nem kizárt, hogy a saját tulajdonú ingatlanának használatát átengedje a volt élettárs, amennyiben a másik fél és a gyermekek lakhatása csak így megoldott.
Közös gyermek felügyeleti jogának rendezése
Míg a válás esetén a bíróság nem bontja fel addig a házasságot, amíg a kiskorú gyermekek kérdéseben döntés nem született, addig az élettársi kapcsolatok megszűnése nincs formalitáshoz kötve. Azonban a megszűnt élettársi kapcsolatok esetében is szükséges rendelkezni a volt élettársaknak, mint szülőknek a kiskorú gyermekek vonatkozásában, így rendezni szükséges a szülői felügyeleti jog gyakorlását, korábbi elnevezésén: a gyermek elhelyezését, a kapcsolattartást és a gyermektartást.
Élettársi tartás
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a volt élettársától élettársi tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ennek feltétele, hogy az életközösség legalább 1 évig fennállt és a kapcsolatukból gyermek is született. Az élettársi tartást akár egyszeri pénzösszeg megfizetésével, illetve vagyontárgy juttatásával is megváltható. Például, amikor a rászoruló fél élettársi tartásként egy ingatlant kap a volt élettársától a fizetési kötelezettsége megváltásaként, de ebben az esetben a tartásra szoruló élettárs a későbbiekben nem léphet fel tartási igénnyel volt élettársával szemben.
Élettársi vagyon „szétosztása”
A volt élettársak vagyoni kérdéseinek rendezése sokkal összetettebb vizsgálatot igényel, mint a házasságban élők esetében. Vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnésekor az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását követelhetik, amibe nem számít bele bármelyik élettárs különvagyona.
Hogyan válhatnak el az élettársak?
A volt élettársak maguk is megállapodhatnak a vagyonnal és a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben, de célszerű családjogi ügyvédhez fordulni, aki a felek megállapodását írásba foglalja, mely alapján kérni lehet a bíróságtól a volt élettársak egyezségéének jóváhagyását.
Családjogász segítségét kérem!
Élettársak „válási” megállapodásának tartalma
Mint ahogyan egy bontóperben létrejött egyezség sem tér ki a házasfelek vagyoni kérdéseire, így most mi is kizárólag a vagyonmegosztáson kívüli kérdéseket tisztázzuk, ami nem zárja ki, hogy az élettársak a vagyonjogi kérdéseikben is megállapodjanak.
Lakáshasználat
Amennyiben a lakáshasználatra vonatkozóan a felek meg tudtak egyezni, ezt a megállapodásukban is célszerű rögzíteni.
Szülői felügyeleti jog
A szülőknek – hasonlóan a válóperhez – meg kell határozni hogyan fogják a kiskorú gyermek fölött a szülői felügyeleti jogukat gyakorolni. Amennyiben a gyermek fölött az egyik szülő a jövőre nézve önállóan fogja gyakorolni a szülői felügyeleti jogot, a másik szülőnek ebben az esetben is joga marad a gyermek
- nevének meghatározása és megváltoztatása,
- szülőjével azonos lakhelyén kívüli tartózkodási helyének meghatározása,
- iskolájának, életpályájának megválasztása,
- huzamosabb időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
- állampolgárságának megváltoztatására
vonatkozó döntésekben részt venni.
A szülők közösen, akár váltottan is gondozhatják, nevelhetik a gyermeket, ez a szülők közös – osztott - felügyeleti jogának gyakorlása. Ez lehetőséget teremt arra is, hogy a gyermek egyforma időt töltsön mindkét szülőjével, a váltásokat a szülők napokban, hetekben, vagy akár hónapokban is meghatározhatják. Megjegyezzük, hogy a közös szülői felügyeleti jog gyakorlásának nem feltétele, hogy a gyermek azonos időt töltsön mindkét szülővel.
Gyermektartás díj
A gyermektartásdíj összegének megállapításakor figyelembe kell venni a gyermek tényleges kiadásait, a szülők jövedelmi, vagyoni helyzetét.
Kizárólagos szülői felügyeleti joggyakorlás esetén a másik szülő által fizetendő tartásdíj összegét sok tényező határozza meg. Nem mindegy mennyi idő tölt a gyermek a különélő szülővel, mint ahogyan az sem, mi minősül a gyermek indokolt és szükséges kiadásának, valamint milyen a szülők anyagi helyzete. Célszerű a gyermek kiadásairól már előzetesen kimutatást készíteni, ami megállapodás hiányában felhasználható egy esetleges bírósági peres eljárásban is.
Kinek és mennyit kell fizetnie közös szülői felügyeleti jog gyakorlása esetén? Sok ügyfél erre a kérdésre azt válaszolja, hogy senkinek, mivel mindkét szülőnél egyenlő arányban merülnek fel a gyermek kiadási.
A közös szülői felügyelet nem jelenti minden esetben, hogy a szülők ténylegesen azonos időt töltenek a gyerekkel, illetve a kiadások sem egyformán realizálódnak.
Azt szoktuk tanácsolni, hogy a gyermek havonta, rendszeres jelleggel visszatérő kiadásainak rendezését célszerű, ha az egyik szülő intézi.
A felek abban is megállapodhatnak, hogy a gyermek náluk töltött egyenlő arányú idejére figyelemmel nem fizet egyik fél sem tartásdíjat, de a gyakorlatban elterjedt nevén: kiegészítő tartásdíjat határoznak meg a gyermek eseti jelleggel jelentkező kiadásai finanszírozására, mint pl. az iskola kezdés, szezonális ruházat váltás, táborok, de a gyermek élethelyzetéhez igazodva és a szülők fantáziájára bízva, ez bármilyen célú többletkiadás lehet.
A megállapodásnak része lehet az élettársi tartás tekintetében született egyezség is, a jövőben esedékes kifizetésre és egyszeri megváltásra vonatkozóan.
Élettársak válási megállapodásának bírósági jóváhagyása
Miért is fontos, hogy a felek között létrejött megállapodásról bírósági végzés legyen?
Mivel csak ebben az esetben végrehajtható a felek akár szóban, akár írásba foglalt egyezsége. Ennek hiányában csak szép ígéretnek számít, amit a kötelezett szóban, vagy írásban vállalt, de állami aktussal nem kikényszeríthető. Így fordulhat elő, hogy a volt élettárs bár vállalta gyermektartásdíj megfizetését, melyről a felek között írásba foglalt megállapodás is készült, önkéntes teljesítése hiányában viszont a volt élettárs csak a bírósághoz tud fordulni. A jogosult fél kizárólag a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján tud végrehajtást kezdeményezni az elmaradt tartásdíj iránt.
A felek egyezségének bíróság által történő jóváhagyása peren kívüli eljárás keretében kérhető, így pár héten belül hivatalosan is „pont kerülhet” az élettársi kapcsolat megszűnésével jelentkező problémák rendezésére.
Mikor válhat szükségessé peres eljárás az élettársak válása során?
Az élettársak esetén nincs olyan pertípus, amely az élettársi kapcsolat felbontására és a járulékos kérdések rendezésére irányulna. A volt élettársak kiskorú gyermekei vonatkozásában viszont szükséges jövőre néző, ezáltal kiszámítható rendelkezéseket hozni, melyre – a volt élettársak megállapodásának hiányában - szülői felügyeleti jog gyakorlása, kapcsolattartás szabályozása, illetve gyermektartásdíj megállapítása iránt peres eljárást lehet kezdeményezni az illetékes bíróságnál.
A per keresetlevél beadásával kezdeményezhető. A per felperese a keresetlevelet benyújtó fél, alperese a másik szülő lesz. A pert az alperes lakóhelye és a perrel érintett kiskorú gyermek lakóhelye szerinti illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
A keresetlevélben határozott kérelmet kell előterjeszteni a kiskorú gyermek elhelyezése – szülői felügyeleti jog gyakorlása -, a kapcsolattartás és a másik fél által fizetendő gyermektartásdíj iránt.
Mindaddig, amíg a bíróság másként nem határoz, a szülők közösen gyakorolják a kiskorú gyermek felett a szülői felügyeleti jogokat.
A bírósági tárgyalások annyiban térnek el egy válópertől, hogy a bíróság kizárólag a kiskorú gyermekek sorsa felől dönt és az életközösség „felbontásáról”, vagy megszűnéséről nem kell rendelkeznie.
A gyermekelhelyezés kérdésében a bíróság tanúkat hallgathat meg, környezettanulmányt készíttethet, megkeresheti a gyermek óvodáját, iskoláját. A legmeghatározóbb mégis az eljárásban kirendelésre kerülő igazságügyi pszichológus véleménye lesz, aki az iratok tanulmányozása, a gyermek(ek) és a szülők meghallgatását követően készíti el szakvéleményét.
A gyermektartásdíj összegszerűségének megállapítása során a kötelezett fél jövedelmi, vagyoni helyzete vizsgálat alá kerül ugyan, de a kiindulópont mindig a gyermek szükséglete, azon belül is az, ami indokolt.
Az életközösség megszűnését követően bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt ingatlan további használatának rendezését. A közös kiskorú gyermek érdekei fokozottan érvényesülnek az élettársak lakáshasználatára irányuló peres eljárásban, hiszen rá való tekintettel érvényesíthetőek többletjogok. A bíróság a kiskorú gyermek lakhatásának biztosítására elrendelheti a vele együtt lakó szülő lakáshasználatát a másik szülő tulajdonát, vagy bérleményét képező ingatlanban is.
Önhibáján kívüli rászorultság esetén az élettársi tartás iránti igény szintén érvényesíthető a bíróság előtt, azzal a már említett feltétellel, mely szerint az életközösség legalább 1 évig fennállt és a felek kapcsolatából gyermek született.
Kihez fordulhatnak a „válni” szándékozó élettársak?
Az életközösség megszűnését követően a közösen lakott lakás használata, valamint az élettársi tartás iránti igény nem minden esetben szorul rendezésre de minden megszűnt élettársi kapcsolat esetén fontos - a gyermek és szülői kapcsolat - peren kívül, vagy perben történő - rendezése. A szülők között létrejött megállapodással ténylegesen lezárható egy életszakasz, amivel nemcsak az egyezséget kötő felek, de a gyermek életét is kiszámíthatóbbá, stabilabbá teszi. Az élettársak vagyonmegosztásához kimondottan ajánlott ügyvédi segítséget igénybe venni, mivel megállapodás hiányában – pontosan az élettársi vagyonjog összetettsége miatt - hosszú éveken át tartó pereskedés vár a felekre.
A családjogi ügyvédek komplex szakmai támogatást nyújtanak a volt élettársak közötti egyeztetések és egyezések létrehozásában, megállapodások elkészítésében, okiratba foglalásában, bíróság előtti képviselet ellátásában.
