Mentés

Hogyan ne kerüljünk a NAV célkeresztjébe és mit tegyünk, ha már ott vagyunk?

A NAV immár évek óta konzekvensen hangoztatott, 2019. évi ellenőrzési tervében is visszaköszönő ars poeticája egy olyan adóhatóság képét vetíti elénk, amely a jogkövető szándékot és magatartást mutató adózókat segíti és támogatja, a rejtett gazdasággal és a szándékos adóelkerüléssel szemben viszont határozottan, gyorsan és kíméletlenül lép fel.

Az, hogy a NAV melyik arcát mutatja a gazdálkodó felé, jelentős részben az adózón is múlik, ugyanis az adóhatóság adózókhoz való viszonyulását a big data-ra támaszkodó célzott és ágazati elemzésekre épülő kockázatelemzési és kiválasztási rendszeréből kinyert információk determinálják. 

A digitális karma törvénye az adózásban

Némi áthallással tehát azt is mondhatjuk, hogy az adózási jogviszonyokban fokozottan érvényesül a karma törvénye. Az előbbi állítás mindenképpen igaz egy adott cég életén belül. De azáltal, hogy a NAV figyelme kiterjed a jogelődök, illetve a cégvezetésben bekövetkező változások előtti tevékenységre is, kijelenthető, hogy a cég eladásával, új cég alapításával, illetve egy szimpla ügyvezetőváltással sem lehet tabula rasa-t teremteni, illetve megszabadulni a felelősségtől. Ez fokozottan igaz például a tudatosan felépített számlázási láncolatok tagjaira és a mögöttük álló magánszemélyekre! Azáltal ugyanis, hogy az adóhatóság az online számlarendszeren, az online pénztárgépeken, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszeren (EKÁER) keresztül valós időben a cégműködés szinte valamennyi lényegi mozzanatába betekintést nyer – illetve egy új cég alapítása, vagy a cégvezetésben bekövetkező változás során a jogelőd, az alapítók és a cégvezetők korábbi tevékenységét is vizsgálja –,  a korábbi tévedések és szándékos mulasztások következményeivel a cégnek az adott létfázisában, illetve "új életeiben" is számolnia kell. 

Hogyan ellenőrizhető az online számla adatszolgáltatás és a NAV-nál fellelhető adatok egyezősége?

Önmagában az online számla adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése nem feltétlenül elegendő. Az adatszolgáltatás folyamatában számos buktató merülhet fel, így indokolt az adatriport visszamérése és a cégről mások által közölt adatok felülvizsgálata. Minden adózó jogosult a róla nyilvántartott, mások által rá vonatkozóan jelentett számlaadatok lekérésére a NAV-tól. Ezek beszerzését követően jöhet az adatok saját könyveléssel való összevetése.

Vitathatatlan, hogy ez időigényes és bizonyos adatmennyiség felett jelentős hibafaktort hordozó folyamat. Erre nyújt megoldást a ConnecTAX Invoice Zoom, amellyel automatizáltan kiszűrhetők, listázhatók és korrigálhatók az eltérések, így megelőzhető a bírságok begyűjtése.

Az említett adatvagyon forrását többek között az adózók által önmagukról szolgáltatott, illetve harmadik féltől (pl. üzleti partnerektől) származó adatok képezik, így az adózóról kialakult kép nem egy megváltoztathatatlan külső adottság. E tekintetben tehát a "majd megúszom valahogy" hozzáállás tűnik a legkevésbé racionálisnak és kifizetődőnek, mert a NAV adózókhoz való viszonyulása tudatos hozzáállással kedvezően alakítható. 

Adóellenőrzések NAV a statisztikák tükrében

Az  adóhatósági aktivitás kapcsán meghirdetett alapelveket és NAV ellenőrzési tendenciákat a számok is igazolják. Az adókülönbözet és szankciók kiszabására alkalmas adóellenőrzések számának csökkenése, valamint a tipikusan nem az adózók szankcionálására, sokkal inkább az önkéntes jogkövetés ösztönzésére szolgáló, az azt lehetővé tevő támogató eljárások és a jogkövetési vizsgálatok számának a növekedése körvonalazódik az elérhető adatokból. Az összes eljáráson belül az adóellenőrzések mintegy 30 százalékot tesznek ki, míg a támogató eljárások (30 százalék) és a jogkövetési vizsgálatok (40 százalék) összesen 70 százalékos szeletet képviselnek. 

Hogyan ne kerüljünk a NAV célkeresztbe? Érdemes figyelni az adózói minősítésre, ráadásul 2019-től jobban megéri önellenőrizni is

A címben elsőként  említett "Hogyan ne kerüljünk célkeresztbe?" problémakör kapcsán mindenekelőtt a 2016-ban bevezetett  adózói minősítés rendszeréről kell említést tennünk. Nagyon leegyszerűsítve kijelenthető, hogy azok az adózók, akik több éves működés során pozitív adóteljesítménnyel rendelkeznek, nem állapítottak meg  a terhükre adókülönbözetet és mulasztási bírságot, nem halmoztak fel adótartozást, nem indult ellenük végrehajtási eljárás stb., megbízható adózónak minősülhetnek, így a kockázatelemzés során nem ők lesznek az elsők, akik kiválasztásra kerülnek. Ha mégis (pl. a költségvetési kapcsolataik volumene miatt kiemelt figyelmet élvező legnagyobb adóteljesítményű adózók),akkor is olyan eljárási előnyökre számíthatnak, mint a rövidebb ellenőrzési határidő, alacsonyabb adó- és mulasztási bírság, egyébiránt pedig olyan cash-flow előnyöket is élvezhetnek,  mint áfa-visszaigénylés esetén a rövidebb kiutalási határidők és az automatikus fizetési könnyítés. A jogalkotó tehát olyan előnyökkel bástyázta körül a megbízható adózói státuszt (*pl. 2017. III. negyedévben 535.713 minősített adózóból 206.133 minősült megbízhatónak),melynek egyrészt kívánatos a megszerzése, vagy – ha már ilyen státuszt élvez valaki –  akkor pedig a megőrzése. 

Ebben az adózói körben tehát egyfajta konzervatív, preventív szemléletű megközelítés lehet célravezető, amelyben kiemelt szerepet kaphatnak az adózási kockázatokat beazonosító, (pl. az érvényesített Tao-kedvezmények feltételrendszerét átvilágító) adóellenőrzési szemléletű auditok, a kockázatok beazonosítására alkalmas digitális megoldások, a támogató eljárás során történő közreműködés, valamint az önellenőrzések szakszerű elkészítése és kezelése. A tévedés az önadózás rendszerében nem megbocsáthatatlan bűn, hanem egy legitim lehetőség, így az ezzel kapcsolatos korrekciós lehetőséget a jogalkotó is elismeri és ösztönzi azáltal, hogy 2019-től a korábban megszokotthoz képest jóval tágabbra nyitotta a késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék közötti ollót. Azzal, hogy egy adóellenőrzés során a NAV a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét szabhatja ki késedelmi pótlékként, míg egyszeri kötelezettségnövekedést eredményező önkorrekció esetén csak a jegybanki alapkamat összegét kell megfizetni önellenőrzési pótlék gyanánt, a jogalkotó egyértelműen teret nyit az önellenőrizni szándékozóknak. Más szempontból említést érdemel az is, hogy 2018. július 26-tól kezdve lehetőség nyílik a Tao tv. szerinti adókedvezmények (pl. fejlesztési adókedvezmény, kkv-adókedvezmény stb.) önellenőrzéssel történő érvényesítésére is, ez esetben azonban az elévülés megszakadása miatt számolni kell a meghosszabbodó ellenőrzési kitettséggel is. 

Azon túlmenően, hogy idén relatíve jobban megéri önellenőrizni, mint korábban, kiemelendő az is, hogy az önellenőrzés bevallásával és a pótlék megfizetésével az adózó mentesül a további szankciók (adóbírság, mulasztási bírság és késedelmi pótlék) alól. Ráadásul – bizonyos esetekben – kérelemre lehetőség nyílik a pótlék mérséklésére, elengedésére is, vagyis kivételes esetben akár olyan helyzetbe is kerülhet, mintha nem is tévedett volna. Ha azonban szorul a hurok, akkor érdemes mérlegelni az önellenőrzés bejelentését, amely átmeneti (15 napos) védelmet nyújt az adóellenőrzéssel szemben.

Mi a teendő, ha már a NAV célkeresztjébe került  a cég? Mindenekelőtt figyeljünk az ellenőrzési taktikára, de a prevencióról se feledkezzünk meg, ha még nem késő!

Az előzőekben leírt adózói csoporttal szemben a kockázatos és általános minősítésű adózók (*2017. III. negyedévben 535.713 minősített adózóból 33.150 minősült kockázatosnak, illetve 296.430 általánosnak) általánosságban véve is jóval nagyobb valószínűséggel számíthatnak adóellenőrzésre. Ez pedig fokozottan igaz azokban az esetekben, amikor egy ilyen adózó olyan szektorban (pl. munkaerő-kölcsönzés, elektronikus kereskedelem, építőipar, gépjármű- kereskedelem,  személyszállítás,  szálláshely szolgáltatás stb.) tevékenykedik, amelyre egyébként is kiemelt hatósági figyelem irányul. 

Azon túlmenően, hogy egy adott vállalkozás az említett szektorok valamelyikében tevékenykedik, kiemelt ellenőrzési kockázatot indukálhatnak az olyan körülmények is, mint az online számla adatszolgáltatás, az EKAER-bejelentések terén tapasztalható anomáliák, a foglalkoztatotti bejelentések elmulasztása vagy hibás teljesítése, tulajdonos/ügyvezető váltás  stb. Ezeknek a tényezőknek az akár együttesen, akár külön-külön való fennállása mindenképpen  nagyobb ellenőrzési kitettséget eredményez, mindazonáltal ezekben az adózói körökben is van létjogosultsága a mindennapi működés során megnyilvánuló stratégiai tervezésnek. A kérdés itt úgy merül fel, hogy "Hogyan ne legyünk kockázatos adózók?" illetve pozitív irányból közelítve: "Hogyan válhatunk általános vagy megbízható adózóvá?". A kérdésfeltevés mindenképpen indokolt, ugyanis adóellenőrzés esetén a kockázatos adózónak hosszabb ellenőrzési határidővel, ebből fakadóan nagyobb megállapítási valószínűséggel, keményebb szankciókkal, illetve az áfa-visszaigénylés esetén a hosszabb kiutalási határidőből fakadó likviditási nehézségekkel is szembe kell néznie. A problémának ez a része ugyanazt a preventív szemléletű stratégiai tervezést igényli, mint amiről a megbízható adózóknál az említett státusz megőrzése kapcsán írtunk.

Ha azonban a NAV adóellenőrei az ajtónkon kopogtatnak, már a tervezés sem segít. Ilyenkor már az adóellenőrzésből eredő kár elhárítása, vagy enyhítése az elsődleges kérdés. 

Kevesebb, de keményebb adóellenőrzés 2019-től

A NAV célkeresztjében lévő adózók nem az adóhatóság jótékony, hanem a könyörületet nem ismerő arcával fogják szembetalálni magukat, így a keményebb adóellenőrzések során kulcsfontosságúvá válik az aktív és tudatos adózói jelenlét az ellenőrzés során már annak kezdeti fázisában is.

Az adóeljárás 2018-as újrakodifikálásával a jogalkotó az eljárások gyorsítása, hatékonyabbá tétele, illetve a perkoncentráció jegyében a korábbinál jóval szűkebb kereteket szabott az adózói jogorvoslatoknak. Az új tények és bizonyítékok előterjesztésének radikális időbeli korlátozása arra szorítja az adózókat, hogy az ellenőrzés során a lehető leghamarabb feltérképezzék az adóhatóság mozgását, kiismerjék a szándékait. Ugyanis aki ezt csak a jegyzőkönyvből vagy még rosszabb esetben a határozatból igyekszik kibogozni, az minden bizonnyal már későn eszmél, és minden esélyét eljátssza, hogy saját javára fordítsa az ügy menetét. Az eljárás súlypontja tehát az ellenőrzési/kiegészítő ellenőrzési szakra helyeződik, az észrevétel pedig kiemelt szerepet kap a jogorvoslatok rendszerében. 

A fentiek alapján kiemelt fontossággal bír a megfelelő ellenőrzési taktika és a hatósággal való kommunikációs stratégia kidolgozása. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

    Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

    #RSMKARRIER