A késedelmi pótlék mérséklésének lehetőségét szigorúan szabályozza az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban Art.), arra csak speciális esetekben van lehetőség. Az utóbbi időben egyes állami adóhatósági igazgatóságok, illetve egyes önkormányzatok még szigorúbb, a törvényben nem nevesített feltételeket támasztottak a késedelmi pótlék mérséklésével összefüggésben. Egy friss bírósági döntés azonban egyértelművé tette: az adóhatóság nem szűkítheti le önkényesen a méltányosság alkalmazásának körét, és nem írhat elő olyan feltételeket, amelyeket a jogszabály nem tartalmaz. A Törvényszék az RSM szakmai álláspontját osztva kimondta, hogy az adóhatóság jogszabálysértően járt el, amikor tévesen értelmezte az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit
Mikor van lehetőség a késedelmi pótlék mérséklésére?
A késedelmi pótlék mérséklésének lehetőségét az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szigorúan szabályozza, és arra valóban csak kivételes esetekben van lehetőség.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adóhatóság szabadon leszűkítheti a méltányosság gyakorlását kizárólag egyetlen szempontra. A bírósági döntés egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy a méltányosság vizsgálata során az ügy összes releváns körülményét mérlegelni kell, nem csupán azt, hogy a tartozás megfizetése ellehetetlenítené-e az adózó gazdasági tevékenységét.
Miről szólt az ügy?
Két gazdasági társaság közt megvalósult gazdasági eseményről normál, egyenes adózású belföldi áfát tartalmazó számla került kiállításra. A NAV vizsgálata során azt állapította meg, hogy a termék átadási helyszíne más EU-s tagállamban történt, ezért magyar áfa kötelezettség nem merül fel, így a vevőnek áfa levonási joggal sem lehetett volna élnie.
Mivel a termék meglehetősen nagy összegű, eredetileg pedig az eladó megfizette a költségvetés felé a számla utáni áfa összeget, ezért a felek a NAV jóváhagyásával tartozásátvállalási szerződés keretében rendezték a számlakorrekció következtében felmerülő, költségvetési hiányt egyebekben nem okozó áfafizetési kötelezettséget. Mivel az önellenőrzés megtörtént, a tartozásátvállalási nyilatkozatot azonban csak jelentős késéssel írta alá az adóhatóság, ezért a jogszabályi rendelkezések alapján jelentős összegűkésedelmi pótlék került felszámításra a Felperes terhére.
A felperes több eljárás keretében is kérte, hogy a késedelmi pótlékot mérsékelje az adóhatóság, hiszen önhibáján kívül, a NAV késedelmes jóváhagyása miatt került felszámításra több millió forint késedelmi pótlék a felperes terhére, illetve a költségvetést valójában semmilyen kár nem érte. Az adóhatóság a kérelmeket rendre elutasította, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mérséklésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az elengedni kért tartozás megfizetése a gazdasági tevékenység ellehetetlenülését okozná.
Milyen jogorvoslati lehetősége maradt a vevőnek? Hogyan segített az RSM?
Az RSM adószakértői keresetlevelet nyújtottak be a Törvényszék felé, tekintettel arra, hogy a NAV a pótlékmérséklési kérelmet nem vizsgálta meg az Art. szerinti kivételes méltánylást érdemlő körülményeket, mégpedig azt, hogy a költségvetést nem érte kár, a késedelmi pótlék pedig a NAV késedelmi miatt keletkezett.
A bíróság ítéletében tisztázta a vitás helyzetet
A Törvényszék osztotta az RSM álláspontját, és megállapította, hogy a NAV nem megfelelően értelmezte a vonatkozó szabályokat. Ha a NAV nem az Adózó által hivatkozott kivételes méltánylást érdemlő körülményeket vizsgálja, hanem csak a gazdasági helyzetét az adózónak, akkor eljárási hibát követ el.
A bíróság hangsúlyozta (ahogyan az RSM is hivatkozott a keresetében), hogy a késedelmi pótlék, mint szankció alkalmazásának funkciója az, hogy a költségvetést megillető összeget jogtalanul magánál tartó adózóval a pénz használatának díját megfizettesse, azaz a költségvetésből hiányzó összeg után a pénz használóját kamatfizetésre kötelezze. Ugyanakkor jelen ügyben a költségvetést nem érte kár, ezért ezt kivételes méltánylást érdemlő körülményként kellett volna értékelnie az adóhatóságnak.
Mit üzen ez a döntés az adózók számára?
A bírósági döntés világos üzenetet hordoz: az adóhatóság méltányossági jogköre nem gyakorolható önkényesen, és a jogszabályban nem szereplő feltételek nem emelhetők be automatikusan a döntéshozatalba.
Ez különösen fontos azokban az esetekben, amikor:
- a szankció nem az adózó mulasztásából fakad,
- a költségvetést ténylegesen nem érte hátrány,
- vagy az adóhatóság saját eljárása is közrehatott a jogkövetkezmény kialakulásában.
Mit tehetnek a vállalkozások hasonló helyzetben?
Ha egy gazdálkodó úgy látja, hogy jogszerűtlenül került szankcionálásra, érdemes mielőbb adótanácsadóhoz fordulnia. Az eset tanulsága ugyanis az, hogy nemcsak az adózók, hanem az adóhatóság is tévesen értelmezheti a jogszabályokat, és ilyen helyzetben megfelelő szakmai képviselettel eredményesen lehet fellépni.
A megfelelően előkészített jogorvoslati stratégia nemcsak az adott ügy kimenetelét befolyásolhatja, hanem jelentős pénzügyi terhet is levehet a vállalkozásról.
