Mentés

Foglalkoztatást és beruházást ösztönző intézkedések a gazdaságvédelmi csomagban

Újkeletű és korábban is ígért elemeket egyaránt tartalmaz a bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv, amelyben adóadminisztrációt egyszerűsítő, foglalkoztatást és elsősorban kkv-k által végrehajtott beruházásokat egyaránt ösztönző intézkedések is helyet kaptak.

2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó július 1-től

A reálkereseti mutatók növekedésének köszönhetően várható volt a szocho további csökkentése július 1-től, 17,5 százalékra. A vállalati szektor már várta a jelenleg 19,5 százalékos mértékű szocho további csökkentését, a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók közötti 2016 -ban megkötött 6 éves bérmegállapodás részeként. Erre a lépésre júliustól sor kerülhet a munkáltatói terhek csökkentésének fontos elemeként. A szocho csökkentés részben a vállalatokra háruló bérnyomás költségeinek kompenzációjaként, részben a nemzetközi versenyképesség jelenlegi szintjének megőrzése miatt fontos és várt eleme a most bejelentett adócsomagnak. A szocho csökkenés hatására mérséklődik az adóék, de így is van még elmaradásunk a régiós országokhoz képest. Az évközi csökkenés egész évben azonos bérszínvonalat feltételezve átlagosan 1 százalékos csökkenést eredményez a munkáltatói oldalon 2018-hoz képest. 

A 2 százalékos adócsökkentés így sem tudja ellensúlyozni a minimálbér/garantált bérminimum 8 százalékos emelkedésének és az ennek is köszönhetően tovább emelkedő ennél magasabb fizetési sávokban tapasztalható bérköltség növekedést a munkáltatóknál. Továbbra is kérdéses, hogy a vállalatok ki tudják-e termelni ezt a költségnövekedést, vagy alternatív foglalkoztatási modellek után néznek? 

A szocho csökkentése közvetetten a béren kívüli juttatási rendszer adózását is kedvezően érinti

A béren kívüli juttatások (pl. SZÉP-kártya) adóterhe 34,5 százalékról 32,5 százalékra csökken, míg az egyes meghatározott juttatások adóterhe is kedvezően alakul (40,71 százalék helyett 38,35 százalék),továbbá az egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek összadóterhe is csökken.

Még jobban megéri kivá-zni 2020-tól

A szocho-hoz hasonlóan várhatóan tovább folytatódik a kiva csökkentése, amely a jelenlegi 13 százalékról jövő év január 1-től 12 százalékra mérséklődik. A kiva és a szocho változása különböző vállalati körök számára eredményez adóteher csökkenést, ugyanis a kivá-sok nem kötelezettek szocho fizetésére. 

A kiva azon – jellemzően kis és közepes méretű - vállalkozások számára jelenthet kedvező opciót, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a jelentős fejlesztések, beruházások végrehajtását tervezik. A kiva már a jelenlegi adókulccsal is rentábilisabb alternatívát jelenthetett a társasági adóval szemben, a jelentős humánerőforrást foglalkoztató vállalkozások számára, ezzel a csökkentéssel pedig az adminisztráció-egyszerűsítés és a beruházásokat ösztönző kedvezményeken túl 2020-tól tovább erősödnek a kivá-ra történő átállás mellett szóló érvek.  

Csökken a fejlesztési adókedvezmény korlátja

A beruházásösztönző intézkedések sorába illeszkedik és a társasági adó alanyait érinti a fejlesztési adókedvezmények korlátjának fokozatos csökkentése. Az említett módosítási javaslat célközönségébe úgyszintén a kkv-k tartoznak, amelyek a jelenlegi 500 milliós fejlesztéseknél jóval kisebb volumenű, 2022-től akár 50 milliós beruházások esetén is igénybe vehetik ezt a kedvezményt. 

Ezt az intézkedést kifejezetten pozitívan lehet értékelni, mivel ennek a jelentős mértékű értékhatár csökkenésnek köszönhetően a társasági adórendszer egyik leghatékonyabb és leginkább jól célzott eszközét végre az egészen kis, kevés szabad tőkével rendelkező vállalkozások is kihasználhatják, segítve ezzel őket a versenyképességük megőrzésében vagy növelésében.

Az eva kivezetése

Az eva 2003-ban adminisztrációcsökkentési céllal került bevezetésre. Emellett jelenleg is jobb alternatíva azon vállalkozóknak, akik 12 millió forintnál nagyobb árbevétellel számolnak. A bevezetéskori majd 60 ezres adózói kör az adómérték 37 százalékra növelésével  2018-ra  25 ezerre csökkent (szemben a 250 ezres katás körrel). Az eva kivezetése nem igazán tekinthető adminisztráció egyszerűsítésnek, sőt, elég komoly nehézséget jelenthet ez egy olyan vállalkozói körnek, amely komoly jövedelemtermelő képességgel rendelkezik. Az EVA értékhatára ugyanis a 12 milliós katá-hoz képest 30 millió forint, így azoknak, akik számára az EVA jelentős adminisztrációcsökkentést eredményezett (pl. bevételi nyilvántartás vezetése teljes könyvelés helyett, nem kellett áfabevallást beadni stb.) a kata nem reális alternatíva. Ezek a vállalkozók többségében kénytelenek lesznek társasági adóalannyá válni. 

Biztosítotti járulékok összevonása

A biztosítotti járulékok tervezett összevonása az adórendszer töredezettségét csökkentheti, így például egységesen fog megjelenni a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerőpiaci járulék és a pénzbeni egészségbiztosítási járulék. 

A biztosítotti járulékok esetében jelenleg is egy számlán történik a pénzbeni és természetbeni egészségbiztosítási, valamint a munkaerőpiaci járulék befizetése, bevallása. Ugyanakkor a mentesüléseknél - pl. a nyugdíj mellett dolgozók, álláskeresési járadékban részesülők esetében - volt jelentősége a szétválasztásnak. A járulék-összevonási tervek tényleges tartalmát megismerve derülhet ki, hogy a biztosított által fizetendő járulékok terén – további jogszabály-módosítások hiányában – megszűnnek-e a jelenleg élő mentességek. Ez esetben ugyanis az egyszerűsítés bizonyos adózók számára egyúttal adóemelést eredményezne.

Feltöltési kötelezettség megszüntetése

A 100 millió forint feletti árbevételű vállalatokat jelenleg kötelező társasági adóelőleg kiegészítési, adófeltöltési kötelezettség terheli. Ez egy előzetesen becsült adaton alapul, amelyet az adóév lezárása előtt, az adóév utolsó hónapjának 20-ik napjáig kell bevallani és befizetni, ide értve a társasági adót, innovációs járulékot és az energiaellátók jövedelemadóját. 

Ezért az érintett cégeknek már az év utolsó hónapjában is kalkulációt kellett végezniük, amelyet minden esetben felül kellett vizsgálni az üzleti év zárásakor, hiszen a kalkuláció nem végleges adatokon alapult. Ezért üdvözlendő ez a döntés, feltéve, hogy a társasági adóval párhuzamban álló helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettséget is megszüntetik, hiszen csak így valósulhat meg a tényleges adminisztráció-csökkentés, illetve a vállalkozások likviditási helyzetének bizonyos fokú javítása. A helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség eltörléséről egyelőre nem történt említés, így kérdéses, hogy további jogszabály-módosítás hiányában (jelenlegi szabály szerint az fizet HIPA előleget, aki Tao előleget fizet) ez a kötelezettség is megszűnik-e. Ez a rendelkezés érzékenyen érintheti az önkormányzatokat, hiszen a HIPA előleg eltörlésből fakadóan az önkormányzati bevételek egy része időbeni jelentősen eltolódik, így likviditási kérdéseket vethet fel.  

Reklámadó csökkentése

A reklámadó átmeneti felfüggesztését a jogszabály az európai fórumok előtt több ízben is vitatott, diszkriminatív jellege is indokolja.  Bár több európai állam is próbálkozik a globális online médiaszereplők helyi adóztatásának megoldásával, úgy tűnik ebből a ringből egy időre – a tervek szerint 2022-ig - a kormányzat visszavonul, az adó az adóteher átmeneti eltörlésével. A változás előnyösen érinti a marketingszektort és az online felületeken, jelentősebb reklámköltéssel rendelkező társaságokat, szervezeteket.

Csökken a szálláshely-szolgáltatás áfája

A szállodákat és az air bnb-zőket egyaránt előnyösen érinti a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 18 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentése.  Az említett intézkedés tovább élénkítheti a magyarországi idegenforgalmat, illetve ösztönözheti a budapesti és vidéki idegenforgalmi célú fejlesztéseket is. Azzal, hogy a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátási szolgáltatások áfakulcsa azonos lesz a tervek szerint, jelentősen csökken az e téren elmúlt években tapasztalható adókockázat, amely a szálláshely-szolgáltatás és helyszíni vendéglátás adókulcsainak eltéréséből fakadt. 

A változás érintetlenül hagyja az ingatlan bérbeadás áfaszabályozását, amely tekintetében a vállalkozásoknak továbbra is döntési lehetőségük van, hogy adólevonási joggal nem járó mentességet, vagy 27 százalékos áfakötelezettséget (és az azzal együttjáró adólevonási jogot) választják. 

A most bejelentett javaslatok összességében inkább reakciók a jelenlegi belföldi- és nemzetközi gazdaságpolitikai helyzetre, mintsem újszerű, rendszerszintű megoldások. A szocho és kiva-csökkentés reagál a nemzetközi munkaerőpiaci trendekre, segíthet megtartani a munkavállalókat a munkáltatók helyzetének javításával. Az evaalanyok számára hasonlóan kedvező, és egyszerű alternatíva nem körvonalazódik, ugyanakkor a fejlesztési adókedvezmény limitösszegének csökkentésével a kisebb cégek és beruházásaik is kedvező ösztönzőt kapnak. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább