Mentés

Nyári adócsomag - jelentős cafeteriaváltozás 2019-től

Egy hónappal a benyújtást követően a parlament megszavazta a nyári adócsomagot, ennek eredményeként jelentősen átalakul a cafeteriarendszer 2019-ben.

A személyi jövedelemadót (szja) érintő főbb változások

Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változást a T/625. sz. törvényjavaslat személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosító rendelkezései között találjuk, 2017. után tehát ismét gyökeresen átalakul a juttatások rendszere.

A „munkáért munkabér jár”, valamint a cafeteriarendszer egyszerűsítése jegyében jelentős mértékben redukálódhat a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások rendszere. Továbbá a tervezet szerint hatályon kívül helyezésre kerülnek egyes népszerű és széles körben alkalmazott adómentes juttatási elemek is.

1.Adómentes juttatásokat érintő változások

A tervezet szerint kikerül az adómentes juttatások köréből a:

  • a szociális törvényben meghatározott ápolási díj és a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
  • a munkáltatói lakáscélú támogatás,
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás (ez a változás a T/625 sz. törvényjavaslat alapján nem érinti az ilyen típusú juttatás kapcsán igénybe vehető társasági adóalap kedvezményt)
  • a kockázati biztosítás más személy által a minimálbér 30 százalékát meghaladóan fizetett díja,
  • a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkavállaló számára kifizetett juttatás,
  • az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, illetve a kulturális belépő, bérlet.

Ezek a juttatások a jövőben jogviszonyos juttatásként fognak adózni.

A fennmaradó adómentes juttatások körében, az óvodai bölcsődei szolgáltatás tekintetében adminisztrációs egyszerűsítést jelenthet, hogy a magánszemély nevére szóló számla esetében is lehetőség nyílik az adómentes juttatásra, továbbá kedvezően alakulnak a munkásszállás adómentességi feltételei is.

2.Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások közül kikerültek a készpénz cafeteriára vonatkozó rendelkezések, a SZÉP kártya megmarad, három alzsebét (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) továbbra is ezen a jogcímen lehet feltölteni.

Továbbra is béren kívüli juttatásként adhatják a szakszervezetek a szakszervezeti üdülési szolgáltatást a minimálbér erejéig, és a szövetkezet közösségi alapjából történő nem pénzbeni juttatás is béren kívüli juttatásként adózik a minimálbér 50 százalékáig.

Változik a béren kívüli juttatásokra vonatkozó közterhek alapjának megállapítása is. Míg a jelenleg hatályos szabályozás értelmében a kifizetőnek mindkét juttatási forma esetében a jövedelem 1,18-szorosa után kell megfizetnie az adót, addig a jövőben a SZÉP kártya juttatások esetében nem kell alkalmazni ezt szorzót, csak az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adó alapjának meghatározása során.

Az említett változás és a SZÉP kártyára történő utalás pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentességének kedvező hatását egyelőre azonban kioltja az a körülmény, hogy a béren kívüli juttatásokat jövőre 19,5% szociális hozzájárulási adó fogja terhelni, így a juttatások adóterhe a jelenlegi 34,22 %-ról 34,5 %-ra emelkedik.

3.Egyes meghatározott juttatások

A jelenlegi szabályozás által külön is nevesített egyes meghatározott juttatások közül kikerült a személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.

Továbbra is egyes meghatározott juttatásként lesz adható a csekély értékű ajándék. Azonban míg a jelenlegi szabályozás mellett ez évi három alkalommal adható kedvező adózás mellett, addig 2019-től csak az évi egy alkalommal adott ajándék fog egyes meghatározott juttatásnak minősülni, egyúttal megszűnnek a juttató és a kedvezményezett személyére vonatkozó korlátozások.

2019-től nem adhat egyes meghatározott juttatásként a munkáltató valamennyi munkavállalója számára, illetve a munkavállalók szabályzatban - nem teljesítményalapon - meghatározott köre részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott terméket vagy szolgáltatást.

A külön nem nevesített juttatások közül jövőre csak a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, illetve duális képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott termék/szolgáltatás adózhat egyes meghatározott juttatásként.

Az önkéntes pénztárakba történő célzott szolgáltatásra történő befizetések, cégtelefon magáncélú használata, hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, a reprezentáció, illetve az üzleti ajándék stb. továbbra is egyes meghatározott juttatásként adhatóak.

Megszűnik egyes juttatások a jelenlegi szabályozás mellett biztosított egyes meghatározott juttatásként történő adóztatása így pl.:

  • az üdülési szolgáltatás,
  • a munkahelyi étkeztetés,
  • étkezési Erzsébet utalvány,
  • az iskolakezdési támogatás,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár munkáltatói hozzájárulás
  • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített hozzájárulás,
  • helyi utazási bérlet,
  • iskolarendszerű képzés stb.,
  • illetve az egyes, értékhatárhoz kötött adómentes juttatások mentességi küszöb feletti része.

2019-től az ilyen típusú juttatások jogviszonyos jövedelemként fognak adózni.

Továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik azonban a SZÉP kártya juttatások egyedi, illetve rekreációs keretösszeget meghaladó része.

A juttatások adóterhe

Az adóalap meghatározás módosítán túl a juttatások adóterhét érinti a százalékos egészségügyi hozzájárulás 2019. évi kivezetése. Ennek következtében jövőre a béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat is egykulcsos (19,5% mértékű) szociális hozzájárulási adó terheli majd. Egyelőre tehát nem látható, hogy 2019. januártól megvalósul-e a beígért 2 százalékos szocho-csökkentés, ehhez ugyanis 2019-től legalább 6 százalékos reálbéremelkedésnek kell megvalósulnia. A fentiekben említett juttatásokkal azonos adóterhet fog viselni a kamatkedvezményből származó jövedelem is.

Változott az adófizetési felső határra vonatkozó szabályozás is:

  • A jelenlegi szabályozás szerint a 14 százalékos eho-val terhelt egyes elkülönülten adózó jövedelmek után 450.000,- Ft-ig kellett megfizetni az egészségügyi hozzájárulás (eho)-t. A limitbe beletartozik az természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho tv. alapján fizetett egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék is.
  • A 2019-től hatályos Szocho tv. értelmében ugyanakkor a külön adózó jövedelmek után, illetve a külföldi előadóművésznek az említett jövedelmei után addig kell szocho-t fizetnie, amíg az összevontan és elkülönülten adózó jövedelmei együttesen el nem érik a minimálbér 24–szeresét. (A korlátba a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem nem számítanak bele).

A tervezett változás következtében az olyan személyek, akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük eléri vagy meghaladja a minimálbér kétszeresét, nem fognak eho-t fizetni a tőkejövedelmeik után.

A fenti szabályok érvényesek a külföldi illetőségű előadóművész, illetve az egyéni vállalkozói osztalékalap adózására is.

Egyéb jövedelem

Az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmeket 2019. január 1-től várhatóan 19,5 százalékos szocho fogja terhelni a jelenlegi azonos mértékű eho helyett.

Abban az esetben, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem nem kifizetőtől származik (pl. alacsony adókulcsú államból kapott osztalék vagy kamat stb.) úgy a magánszemély lesz kötelezett a szocho megfizetésére, egyúttal adóalapként csak a megállapított jövedelem 84 százalékát fogja figyelembe venni.

Az Szja tv-t érintő kisebb jelentőségű módosulások

Az adóhatóság az egyéni vállalkozók számára is készít majd bevallási tervezetet a rendelkezésére álló kontrolladatok alapján, vagyis bővül azon személyek köre, akik a bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthetik bevallási kötelezettségüket. A javaslat egyértelművé tette, hogy a külföldi biztosítóval nyugdíjbiztosításra szerződő magánszemélyek sincsenek kizárva a bevallási tervezetre jogosultak köréből.

Az előbbi módosulás következtében az egyéni vállalkozók bevallási határideje is május 20-ára tolódik ki, a többi magánszemélyhez hasonlóan.

A jövőben lehetőség nyílik az adóelőleg nyilatkozatok elektronikus úton NAV felé történő benyújtására is.

Elsősorban a tételes költségelszámolást választó ingatlan-bérbeadókat érinti előnyösen az a szabály, mely szerint nem minősül önálló tevékenységből származó bevételnek a közüzemi szolgáltatás bérbeadó által bérbevevőre áthárított díja, ,következésképpen azt költségként sem kell figyelembe venni. A jövő évtől a kifizető az egyéni vállalkozókon és az őstermelőkön túlmenően az ingatlan-bérbeadók esetében is mentesülhet az adóelőleg megállapítása alól, amennyiben bérbeadó arról tesz nyilatkozatot a részére, hogy bevételével szemben elszámolja a más településen általa 90 napot meghaladóan bérbevett lakás bérleti díját.

A családi adóalap-kedvezmény összege kettő eltartott esetén 2019-től havi 133.330 forintra emelkedik gyermekenként.

Bővül az szja szerinti értékpapír-fogalom. Következésképpen a gazdasági társaságokon kívüli egyéb szervezetekben (pl. ügyvédi iroda) fennálló részesedés is minősülhet értékpapírnak és ezekkel kapcsolatban is keletkezhetnek egyes elkülönülten adózó jövedelmek a magánszemélynél.

Ingatlanértékesítés esetében kibővül a megszerzésre fordított összeg eseteinek köre a pl. juttatásként kapott ingatlanra vonatkozó rendelkezésekkel. Ez esetben az adóalapként figyelembe vett összeg lesz a megszerzésre fordított érték.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében 200 ezer forintra nő az egy összegben amortizálható tárgyi eszközök értékhatára. Az összevont adóalapba tartozó bevételekkel szemben költségként el nem számolható tételek között kerül nevesítésre a 19,5 %-os szocho, illetve a munkaerő-piaci járulék.

Az adóváltozásokat három törvényjavaslat tartalmazta:

  • az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló, valamint a bevándorlási különadóról szóló T/625 számú javaslat;
  • a szociális hozzájárulási adóról szóló T/627 számú javaslat, valamint
  • a Magyarország központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/629 számú javaslat.

A korábbi években kialakult jogalkotói gyakorlatnak megfelelően a jogalkotási dömping nem zárul le a fenti három törvényjavaslattal, ősszel újabb adócsomag várható.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Honlapunk működése során sütiket használunk annak érdekében, hogy az egyes funkciók az oldal látogatóinak számára is kényelmesebben elérhetőek legyenek, illetve honlapunk használatáról statisztikai adatokat kaphassunk. A honlapunk használatára vonatkozó statisztikai adatokat a Google Analytics szolgáltatása biztosítja számunkra. A statisztikai adatok nem alkalmasak arra, hogy az oldal látogatóit beazonosítsuk, róluk bármilyen személyes adatot rögzítsünk. A felhasználói szokásokról kapott kép sem az egyénre, hanem az oldalra látogatók összességére vonatkozóan tartalmaz információkat. A hozzájárulás mérlegelése során kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik az alkalmazásával jobban átláthatjuk, hogy mi érdekli a holnapunkra látogatókat és ennek köszönhetően olyan anyagokat tudunk feltölteni, amelyek várhatóan nagyobb érdeklődésre tartanak számot. A sütik engedélyezése esetén a Google a felkeresett honlapok alapján olyan hirdetéseket jeleníthet meg, amely számot tarthat az Ön érdeklődésére. A sütikkel átadott információk ebben az estben sem tartalmaznak semmilyen személyes adatot. A sütik alkalmazásával kapcsolatban az Ön által használt böngésző Súgó menüje további információkat tartalmaz. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt tudja elolvasni. Tovább