Új adóval bővül bő két héten belül az amúgy sem szűkös magyarországi adónem-paletta: december 1-jétől be lehet jelentkezni a pénzforgalmi szemléletű kisvállalati adó hatálya alá. Összegyűjtöttük a fontos tudnivalókat és részletszabályokat!
Az első, és talán legfontosabb kérdés az, hogy a kisvállalati adó megfizetésével az adózó mely egyéb adókötelezettségeket váltja ki. A válasz: a kisvállalati adó adóalanya mentesül
- a társasági adó,
- a szociális hozzájárulási adó, valamint
- a szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése alól.
Az új adónem azon vállalkozások részére kínál alternatívát, amelyeknél az előző adóévi létszám nem haladta meg a 25 főt, a bevétel (és a mérlegfőösszeg) pedig az 500 millió Ft-ot. További feltétel, hogy az adóévet megelőző két naptári évben nem került sor a cég adószámának jogerős felfüggesztésére, a bejelentés napján a nyilvántartott adótartozás pedig nem haladja meg az egymillió forintot.
Fontos, hogy az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni!
Mindezen feltételek figyelembe vétele mellett a kisvállalati adó alanya lehet:
- egyéni cég,
- közkereseti társaság,
- betéti társaság,
- korlátolt felelősségű társaság,
- zártkörűen működő részvénytársaság,
- szövetkezet és a lakásszövetkezet,
- erdőbirtokossági társulat,
- végrehajtó iroda,
- ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
- szabadalmi ügyvivői iroda,
- külföldi vállalkozó,
- belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
A kisvállalati adó választását az adóévet megelőző év december 1-je és 20-a között kell jelezni az adóhatóság felé, ez a bejelentés pedig január 15-ig visszavonható.
Vannak természetesen olyan körülmények, amelyek hatására az adóalanyiság mindenképpen megszűnik. A bevételi értékhatár túllépése esetén a kisvállalati adóalanyiság a túllépés előtti hónap utolsó napján véget ér, de a cég elbúcsúzhat az új adózási formától akkor is, ha az adóhatóság az adóalany terhére számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot vagy jövedéki bírságot állapított meg. Amennyiben a vállalkozás adótartozása túllépi az egymillió forintos limitet, a kisvállalati adóalanyiság nem a túllépéssel érintett hónap, hanem a naptári negyedév utolsó napján szűnik meg. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.
Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, míg személyi jellegű kifizetésnek a kisvállalati adó szempontjából azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely járulékalapot képez az adóévben.
Általánosságban a pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök, mint a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, a tőkeemelés, az osztalék és osztalékelőleg megszerzése csökkentik az adóalapot, míg a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök, mint a hitel nyújtása, a tőkekivonás, az osztalék és osztalékelőleg fizetése növelik azt.
Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként állapítja és az adóévet követő év május 31-ig vallja be.
Veszteségelhatárolásra a kisvállalati adó esetében is lehetőség van: az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. Mindemellett az adóelőleget havonta, minden hónap 12-éig vallja be és fizeti meg az a kisvállalati adózó, akinek a kisvállalati adófizetési kötelezettsége az előző adóévben az 1 millió forintot elérte vagy a kisvállalati adóalanyiságának első évében előző évi bevétele meghaladta a 100 millió forintot. Minden más esetben az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az adózó a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig tesz eleget.
Ami az iparűzési adót illeti, a kisvállalati adó alanya az iparűzési adó alapját megállapíthatja:
- az általános szabályok szerint,
- az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályok szerint, amennyiben jogosult rá, illetve
- választása szerint a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében is.
Kisvállalati adó kalkulátorunkkal kiszámolhatja, mekkora adózott jövedelme keletkezik!
