Facebook image

munkabér adóterhei

Munkabér adóterhei 2022

A bruttó munkabérek adóterhei két fő csoportba sorolhatók:

  • a munkavállalót terhelő adók és járulékok, valamint
  • a munkáltatót terhelő adók és hozzájárulások.

A munkavállaló munkabérét terhelő adók és járulékok a következők lehetnek 2022-ben:

  • 15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (melyből a nyugdíjjárulék 10 százalék, az egészségbiztosítási járulék 7 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.)

Mik a munkáltató költségei 2022-ben?

A munkaadót a bruttó munkabérek után az alábbi adó- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli:

  • 13 százalék szociális hozzájárulási adó.

2022. január 1-től a munkáltatónak nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni.

A fizetendő adók és járulékok a különböző jogszabályi rendelkezésekben foglalt feltételek esetén adó-, adóalap, illetve járulékkedvezményekkel csökkenthetőek.
Bizonyos esetekben adó- vagy járulékmentesség érvényesül, pl. saját jogú nyugdíjas munkavállaló esetén nem keletkezik pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség.

Mi a munkabér?

A munkáltató a munkavállaló számára a munkaviszony keretében munkabért fizet az elvégzett munka ellentételezéseként.A munkabér több elemből tevődik össze:

  • alapbér,
  • teljesítménybér,
  • a munkabér egyéb elemei.

A munkabért terhelő közterhek alapján beszélhetünk teljes munkaerőköltségről, bruttó bérről és nettó bérről.

A teljes munkaerőköltség tartalmazza a bruttó bért és a munkáltató által fizetett járulékok összegét.
A bruttó bér a nettó bér, az azt terhelő személyi jövedelemadó és a munkavállaló által fizetett járulékok összege.

A nettó bér az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló a (bruttó) munkabéréből a különböző levonások után megkap.

Nem számítanak bele a bruttó munkabérbe a természetbeni juttatások,  amelyek lehetnek:

  • céges eszközök, például telefon vagy gépjármű magáncélú használata,
  • cafeteria,
  • költségtérítések, például bérlet, útiköltség-térítés, telefonszámla hozzájárulás,

valamint a táppénz sem.

Az alapbér jelentése

Az alapbér a bruttó munkabér alapja. Jellemzői:

  • mindig időbér,
  • munkaszerződésbe foglalt,
  • összege nem lehet alacsonyabb, mint a kormány által meghatározott minimálbér,
  • lehet órabér, napibér, hetibér vagy havibér.

A teljesítménybér jelentése

Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. Amennyiben a munkáltató teljesítménybért alkalmaz, úgy előzetesen köteles megállapítani

  • teljesítménykövetelményt, és
  • teljesítménybér-tényezőt,

és azokat alkalmazásuk előtt írásban közölni a munkavállalóval.

Ugyanaz a teljesítménykövetelmény nem állapítható meg az elérhető teljesítmény szempontjából érdemben különböző munkakörülmények között foglalkoztatott munkavállalókra.

A munkabér egyéb elemei

A személyi alapbért különböző, törvény által előírt pótlékok egészítik ki:

  • éjszakai bérpótlék,
  • műszakpótlék,
  • túlórapótlék,
  • vasárnapra, pihenőnapra, munkaszüneti napra járó pótlékok,

valamint az egyéb jogszabályban rögzített bérelemek:

  • ügyeleti és készenléti díjak,
  • betegszabadságra és szabadság időtartamára járó távolléti díj,
  • továbbá a munkaviszony megszűnésekor fizetendő felmondási időre járó bér és a végkielégítés összege.

A törvényi előírásokon túl beleszámít a (bruttó) munkabérbe a munkáltató által fizetett egyéb pénzbeli juttatások, egyebek között:

  • jutalom,
  • prémium,
  • bónusz,
  • jutalék,
  • kompenzáció.

A munkáltató bármilyen jogcímen adhat még juttatást, így tételes felsorolás itt nem lehetséges.

Mi a bérpótlék?

Bérpótlékok egészítik ki az alapbért, amennyiben vasárnapi, éjszakai vagy ügyeletben történő munkavégzésre kerül sor. A bérpótlékszámítás módját a Munka Törvénykönyve szabályozza.
A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől eltérően:

  • általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,
  • rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani.

A bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg a munkavállalót a következő esetekben:

  • vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék,
  • munkaszüneti napon végzett munka esetében 100 százalék,
  • a 18 és 6 óra közötti munkavégzésre 30 százalék,
  • készenlét esetében 20 százalék,
  • ügyelet alkalmával 40 százalék (ha nem mérhető az ügyelet tartama, akkor 50 százalék jár).

A munkaszerződés megkötésekor a felek megállapodhatnak úgy, hogy az alapbér tartalmazza a bérpótlékot, és mód van havi átalánydíj meghatározására is.

Mit jelent a bérköltség?

Bérköltség minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóságként, ide értve a

  • természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget,
  • az alkalmazásban állók és
  • a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére

az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeget, amely elemeiben megfelel a statisztikai  elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a bérjárulékoknak.

Járulék fogalma

A járulék az állam által adók módjára, céljelleggel beszedett pénzösszeg.
Általában munkaviszonyból származó százalékos adókötelezettségről van szó, amelyből az állam a különböző társadalombiztosítási alapok (főként a nyugdíj és az egészségügy) finanszírozását biztosítja.

A munkavállalói járulékok levonása a legtöbb esetben a munkáltatótól történik, mert a szervezetek az állam részéről könnyebben ellenőrizhetőek. Mivel százalékos fizetési kötelezettség, az, hogy mennyi járulékot kell fizetni egy alkalmazott után, a bér mértékétől függ.

Járulékok fajtái

  •  nyugdíjjárulék
  •  egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuklék (2020. július 1-től társadalombiztosítási járulék) 
  •  egészségügyi szolgáltatási járulék
  •  táppénz-hozzájárulás

Munkaerőpiaci járulék

A munkaerőpiaci járulék mértéke 1,5 százalék, melynek az alapja a kifizetett bér. Megbízási díjból és nyugdíjas foglalkoztatás esetén nem kerül levonásra. 2020. július 1-jétől a munkaerőpiaci járulék beolvadt az új egységes társadalombiztosítási járulékba.

Nyugdíjjárulék

A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

A nyugdíjjárulék alapja az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. 

Ezen jövedelmek hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot nem fizet.

Bérkalkulátor 2022
A havi bruttó bérből egyszerűen kiszámolhatja a nettó bért és járulékokat.

A bérkalkulátor megmutatja a fizetendő szja, társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó összegét, a munkavállaló havi nettó jövedelmet és a munkáltatót terhelő havi bérköltség és bérjárulékok 2022-ben érvényes összegét.

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

#RSMKARRIER