Facebook image

táppénz

Táppénz fogalma

A táppénz annak jár, aki a keresőképtelensége bekövetkezésekor az adott naptári évre járó betegszabadság napjait már igénybe vette. A táppénz jogosultság három feltétele:

  • a biztosítotti jogviszony;
  • a keresőképtelenség ténye, illetve ennek orvosi igazolása;
  • a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése.

Táppénz mértéke

Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, de legfeljebb egy éven át. 730 napnál kevesebb biztosításban töltött nap esetén a táppénz mértéke 60 százalék helyett 50 százalékos. Azonban az egy napra jutó táppénz összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.

Baleseti táppénz

A munkavégzés közben történt balesetet munkabalesetnek nevezzük. Számítási módja azonos a táppénzszámítás módjával.

A baleseti táppénz mértéke:

  • üzemi baleseti táppénz és foglalkozási megbetegedés: 100 százalék,
  • úti baleseti táppénz: 90 százalék.

A hatályos jogszabályok értelmében nem jár betegszabadság az üzemi baleset, a foglalkozási megbetegedés, a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés és a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére.

Ezekben az esetekben automatikusan táppénz jár a biztosítottnak. Betegszabadság igénybevételéhez a kezelőorvos igazolása szükséges.

Betegszabadság fogalma

A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. 

Betegszabadság év közben kezdődő munkaviszony esetén

Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

Fizetés betegállomány esetén

A betegszabadság idejére a munkáltató a távolléti díj 70 százalékát fizeti a munkavállalónak.

Gyermekápolási táppénz (gyáp)

Ha a szülő nem a saját betegsége okán válik keresőképtelenné, hanem 12 éven aluli gyermeke betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni, gyermekápolási táppénz, gyáp illeti meg. 

A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a  táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok  a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek. 

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:  

  • a fennálló biztosítási jogviszony, 
  • a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 
  • az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

A gyermekápolási táppénz napjainak száma függ a gyermek életkorától, illetve attól a ténytől, hogy a szülő egyedül neveli-e a gyermekét.

Gyermekápolási táppénz a következő időtartamokra vehető igénybe:

  • A szülő szoptatás, illetve ápolás címén 1 esztendősnél fiatalabb gyermek után akarja igényelni az ellátást. Ekkor időbeli korlátozás nélkül igénybe veheti a gyermekápolási díjat, de csak a gyermek 1 éves koráig.
  • Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek esetében 1 éven belül maximum 84 naptári nap vehető igénybe gyermekápolási segély jogcímen.
  • 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén gyermekenként és évenként 42 napra, illetve egyedülálló szülő esetében gyermekenként 84 napra vehető igénybe a táppénz.
  • A 6 és 12 év közötti gyermek, illetve gyermekek esetén gyermekenként egy évre vonatkozóan 14 napra, illetve egyedülálló szülő 28 napra kérheti a gyermekápolási táppénz folyósítását.

Munkáltatói táppénz-hozzájárulás

A foglalkoztató táppénz-hozzájárulás fizetésére kötelezett a biztosított munkavállalója után, ha a munkavállaló keresőképtelensége az alábbiak miatt áll fenn: közúti baleset, egyéb baleset, egyéb keresőképtelenség vagy veszélyeztetett terhesség. a folyósított táppénz után az egyharmadának megfelelő összegben.

Nem fizet táppénz-hozzájárulást:

  • az egyéni vállalkozó, és
  • a mezőgazdasági őstermelő.

További szakmai kifejezések

TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

#RSMKARRIER