Sok vállalat nincs tisztában azzal, hogy az áfa megfizetési nélkül is lehet harmadik országból terméket importálni. Túl azon, hogy a 27%-os magyar import áfa egyedülállóan magas az Európai Unióban, több szempontból is jelentős megtakarítást jelenthet az, ha tisztában van valaki azzal, hogy miként lehet import áfa fizetése nélkül terméket importálni. Éppen ezért nem mindegy, hogy egy cég milyen vámeljárási struktúrát választ, hol vámkezeltet, és milyen egyszerűsítésekkel élhet jogszerűen.
Miért kulcskérdés az importáfa kezelése?
Termékimport esetén a fizetendő közterhek meghatározó elemei a vám és az importáfa. Az importőrök ezért jellemzően arra törekednek, hogy az áru a lehető leggyorsabban, a legkevesebb adminisztráció mellett és a lehető legkedvezőbb pénzügyi feltételekkel kerüljön vámkezelésre.
Az Európai Unió vámuniójának egyik legfontosabb előnye, hogy az unióban letelepedett importőrök vámeljárásaikat nem kizárólag a saját tagállamukban kezdeményezhetik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozások mérlegelhetik, melyik tagállamban éri meg számukra leginkább a vámkezelés lebonyolítása.
A tagállamoknak érdekük, - legalábbis a racionális gondolkodás ezt diktálja – hogy olyan vámjogi környezetet alakítsanak ki, amely a legelőnyösebb vámkezelést teszi lehetővé a gazdálkodók számára annak érdekében, hogy minél több uniós gazdálkodó vámkezeljen náluk. Egyfajta versenyhelyzetről van szó, hogy ki tudja az importálókat magához csábítani.
Webinárium | Vám és importáfa aktualitások 2026: hatósági tapasztalatok és gyakorlati kérdések
Milyen lehetőségek vannak importáfa megfizetése nélküli import esetén?
Megvizsgálva a hazai vámjogi környezetet és számba véve az import áfa megfizetési nélkül végezhető szabadforgalomba hozatal lehetőségeit, az alábbi megoldások jöhetnek szóba:
1. Áfamentes termékimport másik EU-tagállamban
Ebben az esetben az importőr nem Magyarországon, hanem egy másik uniós tagállamban kezdeményezi a szabadforgalomba bocsátást, azzal a vállalással, hogy az áru a vámkezelés tagállamától eltérő tagállamba kerül továbbításra és ott kerül felhasználásra vagy forgalomba hozatalra.
2. Importáfa önadózói engedély alapján végzett magyar vámeljárás
A magyar importőr Magyarországon kezdeményezi a vámkezelést, és külön engedély birtokában az importáfát nem a vámeljárás időpontjában fizeti meg, hanem önadózás keretében rendezi.
3. Közvetett vámjogi képviselő igénybevétele
A gyakorlatban ez a legelterjedtebb konstrukció azoknál a gazdálkodóknál, akik Magyarországon szeretnék lebonyolítani vámfolyamataikat, de saját jogon nem rendelkeznek importáfa önadózói engedéllyel. Ilyenkor a közvetett vámjogi képviselő a saját jogosultságai alapján jár el.
A három fenti lehetőség közül azok a vállalatok, akik Magyarországon szeretnék a vámfolyamataikat rendezni, a gyakorlatban a vámjogi képviselők önadózói engedélyének az igénybevétele a legelterjettebb.
Célszerű áttekinteni, hogy mit is takarnak az egyes lehetőségek:
1. Áfamentes termékimport: hogyan működik?
A kódex és az EU áfaszabályozását alkalmazva egy importőr a Magyarországra irányuló importszállítmány szabadforgalomba helyezését kezdeményezheti az EU másik tagállamában az importáfa megfizetése nélkül, amennyiben vállalja, hogy a vámkezelést végző tagállamtól eltérő tagállamba fogja átszállítani az árukat, és ott fogja azokat forgalomba hozni vagy felhasználni. Ezt a folyamatot hívják áfamentes termékimportnak.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy magyar gazdálkodó a Kínából érkező szállítmányát nem Magyarországon vámkezelteti, hanem az országba történő megérkezését megelőzően általában valamelyik EU tagállami kikötőben.
Ebben az esetben a vámkezelést követően az áruk már mint szabadforgalomba helyezett EU-s áruk utaznak tovább a magyarországi célállomásig.
Az áfamentes termékimport kockázatai
Ez a megoldás első olvasatra kedvezőnek tűnik azonban tapasztalatok alapján ennek a megoldásnak több olyan árnyoldala van, amivel sokan nem számolnak, amikor ezt a megoldást választják.
Ilyen lehet az EKAER kötelezettség, valamint az, hogy a másik tagállamba történő átszállítást külön igazolni kell a vámhatóság részére, valamint a gyakorlatban a vámkezeléshez pénzügyi vagy adóügyi képviselőre is szükség lehet a vámkezelést végző tagállam hazai szabályai alapján.
Kockázatot jelent továbbá ebben a megoldásban az, hogy egy esetleges vám-utóellenőrzést is abban a tagállamban folytatják le, ahol a vámkezelést végezték, amely ebben az esetben nem a gazdálkodó székhelye szerinti tagállam.
2. Importáfa önadózói kezelésére jogosító engedély
A fenti megoldásnál kevésbé kockázatosabb az a megoldás, amikor a magyar gazdálkodó a vámkezelést Magyarországon a magyar vámigazgatás előtt kezdeményezi, importáfa önadózói kezelésére jogosító engedély birtokában.
Hatályos szabályozásunk lehetőséget biztosít arra, hogy az a gazdálkodó, aki import áfa önadózói kezelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, az importáfát a vámkezelés pillanatában ne fizesse be, hanem azt önadózóként kezelje. Ez a megoldás természetesen csak olyan import áfára vonatkozik, amely az Áfa törvény értelmében levonásba helyezhető.
Importáfa önadózói engedélyre két jogcímen lehetünk jogosultak:
- Az egyik ilyen, amikor a cég adómentes termékértékesítését és szolgáltatás nyújtásából származó bevételét veszik alapul limitértékek meghatározásával. Ezek az értékek olyan magasak, hogy a gazdálkodók széles rétege nem tud ilyen címen engedélyhez jutni, ezért ez kevésbe járható alternatíva.
- A másik jogcím az önadózói engedélyhez az, ha valaki rendelkezik AEO-vám egyszerűsítések típusú engedéllyel, amely szintén nem egyszerű feltételekhez kötött minősítést igénylő státusz, a gazdálkodók töredéke rendelkezik ezzel a speciális engedéllyel.
Fentiekből látszik, hogy az önadózói engedély egy hasznos és praktikus lehetőség, de a gyakorlatban alanyi jogon nehezen elérhető.
3. AEO -minősítéssel és importáfa önadózói engedéllyel rendelkező közvetett vámjogi képviselő igénybevétele
Amennyiben egy importőr nem tud a fenti jogcímeken áfa önadózói engedélyhez jutni, akkor sem kell feladnia a reményt arra, hogy importáfa megfizetése nélkül bonyolítsa az importját, ugyanis szélesebb körű megoldást jelent a vámkódex által életre hívott speciális képviseleti forma, a közvetett vámjogi képviselet alkalmazása.
Az import áfa önadózói kezelésére az esetek jelentős részében olyan módon került sor, hogy az importőr közvetett vámjogi képviselet formájában igénybe veszi a vámügynöki szolgáltatást, mely eljárásban az import áfát a vámjogi képviselő kezeli önadózói engedélye alapján.
Álláspontom szerint ez a konstrukció egy jól működő rendszer, és olyan vámjogi környezet, amely alkalmassá tette Magyarországot arra, hogy a földrajzi helyzetéből adódóan betölthessen egy közép-európai logisztika elosztó szerepet, és nem utolsó sorban a Magyarországon tevékenykedő gazdálkodókat arra ösztönözze, hogy a vámkezeléseket Magyarországon kezdeményezzék, jelentős bevételeket teremtve ezzel az országnak.
A vámszolgáltatást végző vámjogi képviselők szinte kivétel nélkül rendelkeznek AEO -minősítéssel, és ezáltal importáfa önadózói engedéllyel is. A közvetett vámjogi képviselő ügyfele érdekében minden rendelkezésére álló engedélyét alkalmazhatja, így az önadózói engedélyét is.
Hogyan működik a közvetett képviselet?
A vámjogi képviselő az eljárás során saját nevében, de ügyfele érdekében teljesíti a szolgáltatást, a vámeljárással járó kockázatok szinte teljes mértékben a vámszolgáltatót terhelik. Elsődleges vámadós, a vámteher megfizetésére saját nevében kötelezett, ugyanakkor alkalmazhatja ügyfele kiszolgálása érdekében a rendelkezésére álló összes vám és adójogi egyszerűsítést eredményező engedélyét.
Az importőr az áfa levonására vonatkozó nyilatkozat átadásával kvázi engedményezi az áfatörvényből eredő jogát a vámszolgáltatóra, aki élve ezzel a joggal, önadózói engedélye alapján kezdeményezi a vámeljárást. A vámhatóság a vámhatározatban ugyan megállapítja az importáfa összegét, de egyben jelzi is, hogy az csak tájékoztatás céljából történt. Bármilyen, a vámkezelést követően bevezetésre kerülő ellenőrzés várhatóan a saját nevében eljáró vámjogi képviselőt fogja érinteni, éppen a speciális képviseleti formából adódóan.
2025. március 1-jétől szigorodtak a feltételek
A fenti konstrukcióba 2025. március 1-et követően szigorúbb feltételek léptek elétbe, melyek bevezetésének indoka a jogalkotó szerint a visszaélések megelőzése.
Új feltételként jelentkezett, hogy a közvetett vámjogi képviselő az importőr helyett csak abban az esetben gyakorolhatja a levonási jogot, amennyiben a vámjogi képviselő megbízható adózói státusszal rendelkezik.
További objektív feltételek, melyek az importőr oldalán jelentkeznek, mely szerint az importőrnek havi áfabevallónak kell lennie és nem lehet az Art. szerinti kockázatos adózó.
Azon gazdálkodók esetében, akik a fenti feltételeknek megfelelnek, de nem minősülnek megbízható adózónak az új szabályok szerint a közvetett vámjogi képviselőknek egy partnerellenőrzést kell elvégezni. A partnerellenőrzés eredménye alapján amennyiben nem merül fel adókockázat, a vámjogi képviselő kezdeményezheti a vámkezelést, és alkalmazhatja a levonási jogot az importőr helyett. A vámjogi képviselő a partnerellenőrzés eredményéről tájékoztatja az adóhatóságot.
Mit mutat a gyakorlat az új szabályok bevezetése óta?
A jogszabályváltozás óta eltelt idők tapasztalatai alapján a vámjogi képviselők és az importőrök megtanulták az új szabályokat, de továbbra is vannak nyitott kérdések, főleg olyan esetekben amikor valamilyen hiba csúszik az eljárásba.
Hatósági ellenőrzések a partnerellenőrzés vonatkozásában eddig minimális mennyiségben történtek, ebből adódóan hatósági tapasztalatok nem ismertek, ugyanakkor várható az ellenőrzések számának jelentős növekedése.
Szükséges azonban az import áfa önadózói módon történő kezelésének a további elterjedése, egyrészt azért, mert az EU szinten is kiemelkedően magas 27 %-os áfa versenytorzító hatását csökkenteni kell, valamint nemzetgazdasági cél is, hogy emelkedjenek a vámkezelések száma Magyarországon.
Importál harmadik országból, és szeretné csökkenteni az importáfa-finanszírozás terhét?
Szakértői támogatással feltérképezhető, hogy vállalkozása számára mely vámeljárási és áfakezelési konstrukció jelentheti a legbiztonságosabb és leghatékonyabb megoldást.
