A CBAM-kötelezettségek 2026. január 1-jétől „éles” üzemmódba kapcsoltak: a vámhatóság a vámkezelések során vizsgálja, hogy az importőr érintett-e CBAM szempontból, és csak meghatározott feltételek teljesülése esetén végzi el a CBAM-hatálya alá tartozó áruk vámkezelését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a CBAM-kötelezettségek elmulasztása – vagy a vámeljárásban történő helytelen jelölésük – akár a vámkezelés meghiúsulásához is vezethet.
Miért fontos most a CBAM? Átmeneti időszak vs. végleges rendszer
Éles helyzetbe fordultak az importált termékeket terhelő CBAM kötelezettségek.
2026. január 01-től a vámhatóság a vámkezelések során vizsgálja, hogy az importőrnek van-e CBAM kötelezettsége, és csak bizonyos feltételek mellett végzik el az ilyen kötelezettséggel terhelt áruk vámkezelését.
A CBAM-ot az EU egy átmeneti (pilot) időszakkal vezette be. Ebben az időszakban a CBAM-köteles termékekhez elsősorban adminisztratív kötelezettségek kapcsolódtak.
Az átmeneti időszak tapasztalatai azonban rámutattak, hogy a rendszer a gyakorlatban sok esetben:
- indokolatlanul magas adminisztratív terhet jelentett,
- nem minden tekintetben érte el a kívánt célokat,
- jelentős erőforrást igényelt az importőrök és a hatóságok oldalán is.
Ugyanakkor a piaci tapasztalat azt mutatja, hogy sok gazdálkodó még az átmeneti időszak kötelezettségeivel sincs teljes mértékben tisztában – nemhogy a 2026. január 1-jétől alkalmazandó szabályokkal.
A CBAM átmeneti időszakában – több mint másfél éven át – a vámhatóság nem ellenőrizte ténylegesen, hogy az importőr teljesíti-e CBAM-kötelezettségeit. A vámkezelések során jellemzően tájékoztatást kaptak az eljárást kezdeményezők arról, hogy az adott áru CBAM-hatálya alá tartozik.
Lényeges, hogy az átmeneti időszakban:
- a vámkezelés kezdeményezésekor nem volt feltétel, hogy a CBAM-érintettséget az importőr jelezze,
- így a vámhatóság oldalán ellenőrzési kötelezettség sem épült be a folyamatba.
Mi változott 2026. január 1-jétől a vámkezelésben?
Az átmeneti időszak 2025 december 31-én véget ért, és az éles időszak CBAM kötelezettségeinek kezelésében álláspontom szerint a legjelentősebb változás az, hogy a vámhatóság előtt kezdeményezett vámkezelések során jelezni kell azt, hogy olyan árut importáltunk, amely CBAM hatálya alá tartozik.
Amennyiben a CBAM-érintettség jelzése elmarad, az a vámkezelés akadálya lehet olyan mértékben, hogy a vámárunyilatkozat visszautasításához is vezethet.
Importőr és vámjogi képviselő: kölcsönös tájékoztatás nélkül nincs jogszerű vámkezelés
A megfelelés kulcsa a felelősségi és információs pontok egyértelmű rögzítése:
- egyrészről az importőröknek célszerű tájékoztatást adni a vámjogi képviselők részére, hogy milyen CBAM kötelezettséggel rendelkeznek, azaz a jogszabály által meghatározott kereteken belül melyik kategóriába tartoznak,
- másrészt a vámjogi képviselőknek is tájékozódniuk kell arról, hogy a vámokmányokon milyen eljáráskódokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy a vámkezelés jogszerűen elvégezhető legyen.
Ez a folyamat jelenleg mindkét fél részéről kellő mértékű odafigyelést igényel a kölcsönös tájékoztatás mellett.
Importőri kategóriák CBAM szerint: 50 tonna alatti és 50 tonna feletti behozatal
A hatályos CBAM szabályok szerint a CBAM hatálya alá tartozó árukat behozó importőröket több kategóriába lehet sorolni.
I. kategória: Évi 50 tonna alatti CBAM-import (mentesség – de jelölési kötelezettség igen)
A legszélesebb kategóriába tartoznak azok, akik kevesebb mint 50 tonna tömegű CBAM hatálya alá tartozó terméket importálnak egy évben. Ezek a vállalatok mentességet kaptak a CBAM kötelezettségek teljesítése alól, azaz sem regisztrálni, sem az EU felé adatot szolgáltatni nem kell a behozott termékek kibocsátási adatiról.
Fontos: a mentesség nem jelenti azt, hogy a vámkezelés során ne kellene jelezni a CBAM-érintettséget. A jelzés a vámárunyilatkozat benyújtásakor, a megfelelő – az adott kategóriára jellemző – Y-kód feltüntetésével történik.
Azokban az esetekben, ahol vámjogi képviselő közreműködésével történik a vámkezelés, a helyes Y kód feltültetése a vámjogi képviselő feladata, ehhez azonban tisztában kell lennie azzal, hogy az ügyfele milyen módon érintett a CBAM áruk behozatalával.
II. kategória: Évi 50 tonna feletti CBAM-import (engedély / engedélykérelem szükséges)
A jogszabály által felállított másik kategóriába azon importörök tartoznak, akik több mint 50 tonna tömegű CBAM érintettségű árut hoznak be egy évben. Ezek a gazdálkodók azok, akik valójában érintettek maradtak a CBAM végleges időszakában a CBAM kötelezettségek teljesítésével.
A kategóriába tartozó vállalatoknak:
- regisztrálniuk kellett a CBAM végleges nyilvántartásába a Klímavédelmi hatóságnál, majd
- az EU CBAM adatszolgáltatási felületén CBAM-termék behozatalára vonatkozó engedélykérelmet kellett benyújtaniuk.
A regisztrációra 2025 utolsó negyedévében nyílt meg a lehetőség, és erre, valamint a relatíve összetett, és ezáltal akár elhúzódó engedélyezési folyamatra is tekintettel olyan bölcs döntés született, amely 2026 március végéig teszi lehetővé az engedély kérelmek benyújtását.
Vámkezelési minimumfeltétel 2026. január 1-től
Ugyanakkor CBAM köteles termékek behozatalának ellenőrzését, nyomon követését a vámhatóság már 2026 január 1-jei hatállyal bevezette, amely azt jelenti, hogy az ilyen termékek behozatalára 50 tonna felett vagy behozatali engedély, vagy legalább beadott engedély kérelem birtokában van lehetőség. Sőt a vámhatóság azt is nyomon követi, hogy kik azok, akik 50 tonna alatt hoznak be CBAM köteles termékeket, és ezt a mennyiséget nem lépik-e túl.
Y-kódok szerepe a vámhatósági nyomon követésben
A CBAM kötelezettségek vámhatósági követésében az Y kód feltüntetése ad eligazítást, ugyanis más Y kódot kell feltüntetni az 50 tonna alatti behozatal esetében, a behozatali engedéllyel rendelkezők esetén, és azok esetében is más ez a kód, akik csak engedély kérelemmel rendelkeznek.
A fentiekből egyenesen következik, hogy 50 tonna felett kizárólag, vagy behozatali engedéllyel, vagy legalább beadott engedélykérelemmel kell rendelkeznie az importőrnek 2026. január 1-jét követően.
Miért most lett forró téma a CBAM a gyakorlatban?
Noha a CBAM több mint másfél éve létező kötelezettség, sok gazdálkodó csak most szembesül azzal – vagy csak most kezdi komolyan venni –, hogy a CBAM-megfelelés hiánya a vámkezelés tényleges akadálya lehet.
A vámhatóság ellenőrzése és nyomon követése, a vámkezelés során alkalmazott kódok beiktatásával álláspontom szerint felszámolja a látenciát, ugyanis tiszta képet kaphat a klímavédelem arról, hogy kik azok, akik 50 tonna alatt hoznak be CBAM hatálya alá tartozó terméket, kik azok akik engedély kötelezettek és a vámrendszer által alkalmazott Y kódok pedig megakadályozzák az engedély nélküli behozatalt.
Külön eset: EU-ban le nem telepedett importőrök és a vámjogi képviselő kockázata
Amennyiben CBAM-hatályos terméket az EU-ban le nem telepedett importőr hoz be, a fenti CBAM-kötelezettségek a vámjogi képviselőkre hárulnak. Ez a helyzet tovább növeli a közvetett vámjogi képviselők amúgy is jelentős, sokszor nehezen kezelhető kockázatait.
Mit tehet azok a vállalatok, akik most szembesülnek a CBAM kötelezettséggel?
Azok a gazdálkodók, akik csak most szembesülnek a CBAM-kötelezettségekkel, vagy ugyan ismerték a szabályokat, de késlekedtek az engedélykérelem benyújtásával, pótolhatják a szükséges lépéseket.
Ugyanakkor a gyakorlatban a vámkezelés mindaddig nem lesz lefolytatható, amíg az importőr (vagy a releváns szereplő) legalább benyújtott engedélykérelemmel nem rendelkezik.
