A jelenlegi gazdasági környezetben – változó kamat környezetek, szűkülő hitelkeretek, lassuló növekedés és fokozódó piaci bizonytalanság mellett – a vállalatfinanszírozás stratégiai kérdéssé vált minden cég számára. Egyre kevésbé elegendő csak a belső tartalékokra támaszkodni: a külső forrás bevonása sok esetben elengedhetetlen a működés fenntartásához, a beruházások megvalósításához vagy a növekedés finanszírozásához. Nem mindegy azonban, hogy milyen forrást, milyen feltételekkel és mikor von be a vállalkozás – hiszen egy rossz döntés hosszú évekre meghatározhatja a cég pénzügyi mozgásterét és versenyképességét.
A vállalatok számára számtalan finanszírozási lehetőség adott, lehetőségek adottak, a kérdés elsősorban az, hogy egy adott cég jelenlegi működési körülményeihez melyik finanszírozási forma illeszkedik leginkább.
A finanszírozás nem egydimenziós
Egy vállalkozás finanszírozása nem csak a hitelfelvétel vagy a külső befektető bevonása közötti választásról szól. A valóság ennél sokkal összetettebb és – szerencsére – sokkal több eszközt kínál, mint elsőre gondolnánk.
A klasszikus tengely – saját tőke vs. idegen forrás – ma is érvényes, de rengeteg árnyalat és speciális megoldás létezik ezek mellett is:
- Ha egy vállalkozás csak belső forrásokra támaszkodna, akkor a tulajdonosai saját tőkén keresztül azt rendelkezésre bocsáthatják, illetve az adózott eredményből a vállalkozásnál hagyhatják a szükséges forrást. A különböző tőkeműveletek (pl. tőkeemeléssel megvalósított tőkeinjekció, a saját tőke elemeinek átrendezése) esetében a Ptk. és a számviteli törvény szabályaira tekintettel kell eljárni, amely a cég vonatkozásában cégbírósági változásbejegyzési eljárás lefolytatását is szükségessé teheti. Ezen túl a saját tőke megfelelési szabályokra is figyelemmel kell lenni, valamint fontos a speciális apportszabályok figyelembevétele is. Többszemélyes társaság esetén a tagok, akár részesedésüktől eltérő arányban, előre is kötelezettséget vállalhatnak bizonyos mérföldkövek elérése esetén (ázsiós) tőkeemelés végrehajtására, amelyek részleteinek lehívására az ügyvezetés feljogosítható. Mivel a tőkeemelés járhat egyes tagok részesedésének hígulásával, így a döntés meghozatalához szükséges szavazati arányokkal előre tisztában kell lenni.
- Belső forrásként maga a vállalkozás is tehet lépéseket a működésének, tevékenységének saját finanszírozása érdekében. Ide tartoznak a belső forrásokat generáló adózási konstrukciók, mint a fejlesztési tartalékképzés, különféle adó- és adóalap kedvezmények, valamint a költségcsökkentés bármely szabályozott, jogszerű formája. Alternatívaként akár úgy is plusz forráshoz juthat a vállalkozás, ha valamely jelentős eszközét (pl. ingatlant) vagy tevékenységét kiszervezi (üzletág-értékesítés), amely többletbevételt a megmaradó tevékenységek, üzletágak finanszírozására fordíthat.
- Bár egy vállalkozás tőkeerőssége nagyban hozzájárul a pénzügyi stabilitásához, az idegen forrással való finanszírozás is számos előnnyel bírhat (pl. „külső” tagi kölcsönnél a futamidő végén a tulajdonos visszajut a pénzéhez, ráadásul vagyonvédelmi szempontból is kedvezőbb, hiszen a tag ekkor elkülönült hitelezőnek minősül, ugyanígy, veszteség fedezésére adott pótbefizetés is visszajár, ha már a társaságnak arra nincs szüksége). A transzferár szabályok figyelembevételével természetesen nemcsak tagi, hanem egyéb kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő csoporttag is nyújthat kölcsönt– e tekintetben kiemelten fontos a Hpt. szabályainak vizsgálata.
- Külső forrásként nemcsak a csoportfinanszírozás, hanem a hitelintézeti finanszírozás (bankkölcsön)is értendő. E téren a gyakorlatban a banki átvilágítások sikeressége és a megfelelő hitelintézeti kapcsolatok sokban hozzájárulhatnak a sikeres hitelfelvételhez. Érdemes továbbá megvizsgálni a faktoring, lízing vagy akár közösségi finanszírozás (crowdfunding) lehetőségeit is – attól függően, hogy forgóeszközről, beruházásról vagy piacépítésről van szó. Külső finanszírozó igénybevétele esetén mindenképpen kell számolni azzal, hogy a finanszírozó a visszafizetésen felül további kovenánsokat, kötelezettségvállalásokat is elvár a céltársaságtól, adott esetben annak tagjaitól, mint biztosítéknyújtótól, amely akár a későbbi osztalékfizetés, vagy tagi kölcsön visszafizetésének korlátja lehet.
- Finanszírozási szempontból a csoporton belüli egyes követelések, kötelezettségek racionalizálása is gyakori megoldás, csakúgy, mint a csoport átszervezésekben rejlő lehetőségek kiaknázása. Mind a kötelezettségek megszüntetésére irányuló tranzakciók, mind a különféle (holding)struktúrákkalkapcsolatos megoldások, átalakulások megfelelő jogi, számviteli és adózási szempontú áttekintést igényelnek.
- Külön finanszírozási kategóriát képeznek az állami és EU-s támogatások, amelyek egyes üzletágakban szinte elengedhetetlenek, máshol viszont inkább csak „bónuszt” jelentenek. Legyen szó akár az adórendszeren belüli (pl. fejlesztési adókedvezmény), akár azon kívüli (pl. egyedi kormánydöntésen alapuló, ún. EKD támogatásról vagy különféle direkt pályázati lehetőségekről), a jogosultság pontos feltételrendszerének ismeretén túl ne felejtsük el, hogy „az ördög mindig a részletekben rejlik” (pl. más és más lehetőségek állnak a KKV szektor és a nagyvállalatok rendelkezésére).
- Jelentős finanszírozási igény esetén lehetőség van befektetőtárs, vagy kisebbségi tulajdonosok bevonására, akik akár tőkeemeléssel, akár a meglévő üzletrészek megszerzésével részesedéshez juthatnak a vállalkozásban. A külső befektető bevonását rendszerint hosszadalmas előzetes átvilágítási és tárgyalási folyamat előzi meg. Intézményi befektetők esetén további speciális követelményeknek is meg kell felelni. Társtulajdonosok esetén mindenképpen javasolt a tagok egymás közti viszonyait egy külön szindikátusi megállapodással is rendezni, amelyben különösen ki lehet térni az elsőbbségi jogokra, exit lehetőségekre, átruházási korlátozásokra és döntésképtelenségi (deadlock) esetkörökre.
Szerkezet és szemlélet – kulcs a növekedéshez
Nemcsak az számít, honnan jön a pénz, hanem az is, hogyan áramlik a cégen belül. Egy jól felépített cégcsoport struktúra nemcsak adózási vagy jogi előnyöket hozhat, hanem kifejezetten támogatja a skálázhatóságot, a kockázatkezelést és a befektetők felé való nyitást is.
Ahogy nő egy cég, úgy lesz egyre fontosabb az is, hogy milyen ütemben, milyen konstrukcióban, milyen feltételekkel finanszírozzuk annak működését.
Induló blogsorozatunk nem csak egy-egy finanszírozási formát mutat be, hanem segít eligazodni a lehetőségek között. Célunk, hogy valódi, működő példákon keresztül mutassuk meg, milyen opciók állnak a vállalkozások rendelkezésére, mire érdemes figyelni, milyen előnyöket és kockázatokat kell mérlegelni a megfelelő finanszírozási forma kiválasztásához.
