A helyi iparűzési adóalap (HIPA-alap) pontos meghatározása az év végi zárási feladatok egyik meghatározó lépése. Bár a helyi iparűzési adó mértéke jellemzően alacsony, a HIPA adóalap a nettó árbevételhez kapcsolódik, így az adóalap-csökkentő tételek helytelen kezelése akár jelentős többlet-iparűzési adókötelezettséget is eredményezhet. Különösen nagy a kockázat akkor, ha a vállalkozás a levonható tételek megállapítása során hibázik, vagy egy adóellenőrzés során az önkormányzati adóhatóság eltérően minősíti az adott költségelemeket. Az alábbiakban az RSM adószakértőinek tapasztalatai alapján összefoglaljuk, hogy melyek a leggyakoribb hibák a HIPA-alap meghatározása során.
Ez különösen aktuális kérdés például az FMCG szektorban, ahol a csomagolóanyagok jelentős része egyedi megjelenésű, részben már csak a szabályozási megfelelés miatt is. Az RSM tanácsadói csapatával egy több millió forintra rúgó átminősítést anyagköltségről szolgáltatási költségre sikerrel vitattunk el.
Amennyiben érdeklődik a részletek iránt jelentkezzen ingyenes HIPA Webináriumunkra.
Szoftverfejlesztési költség alvállalkozói teljesítményként történő levonása
Szoftverfejlesztő társaságoknál többször találkoztunk azzal a gyakorlattal, hogy a fejlesztési munkák egy részét szerződéses partnereknek adták ki, melyek díját alvállalkozói teljesítményként levonásba helyezték. Sajnos azonban erre nincsen jogi lehetőség; a Szerzői jogi törvény alapján egy szoftver fejlesztését csak felhasználási szerződés alapján lehet végezni, így nem jön létre a felek között az előírt vállalkozási szerződés.
Vállalkozási szerződés hiányában pedig nem lehetséges az alvállalkozói teljesítményként történő levonás a HIPA alapból.
Fuvarozási költségek hibás kezelése a HIPA-ban
Hasonló értelmezési probléma merült fel a fuvarozási szerződések esetében is. Az újrakodifikált Polgári Törvénykönyv a fuvarozási szerződést részletesebben szabályozza, és ezzel önállóbb szerkezeti helyre emelte. Jelenleg tehát a fuvarozási szerződés nem klasszikus vállalkozási szerződésként, hanem a vállalkozási típusú szerződések körében jelenik meg.
Ezt az adóhatóság több esetben elegendő indoknak tekintette arra, hogy a fuvarozási költséget ne fogadja el alvállalkozói teljesítményként a HIPA-alap csökkentése során. Az érvelés lényege szerint ugyanis a teljesítés nem vállalkozási szerződés alapján történt.
A fuvarozási költségek HIPA-kezelése ezért szintén olyan terület, ahol a polgári jogi háttér és az adójogi értelmezés közötti összefüggéseket különös körültekintéssel kell vizsgálni.
Bérköltség mint közvetített szolgáltatás
A közvetített szolgáltatások kapcsán gyakori probléma, hogy egyes, más társaságot terhelő költségek gazdasági értelemben ugyan továbbterhelhetők, jogi szempontból azonban nem minősülnek szolgáltatásnak. Egy ilyen tipikus tétel kapcsolt cégek között, amikor egy munkavállaló munkaidejében kifejezetten egy vagy több másik kapcsolt cég napi ügyeivel foglalkozik, és a bérköltségét átszámlázzák.
A bérköltség azonban önmagában nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, ezért az ilyen tétel nem helyezhető levonásba közvetített szolgáltatásként a HIPA-alap meghatározása során.
Megfelelő szerződésekkel azonban ez az ügylet is kezelhető levonható tételként.
Időbeli eltérésekből fakadó hibák a HIPA-alap csökkentésekor
Szintén több ellenőrzési eljárásban felmerült, hogy (jellemzően időszakos elszámolású ügyleteknél) a kimenő számlán feltüntetett közvetített szolgáltatást még nem számlázta be költségként a partner. Az alvállalkozói teljesítményeknél ez akkor jelent komoly problémát, ha a teljesítmények átvételét úgy alakították ki, hogy csak azt veszik át a partnertől, amit a megrendelő már elfogadott.
A bíróság ugyanakkor egyértelműen kimondta, hogy csak olyan szolgáltatást lehet közvetíteni, amelyet mi magunk már igénybe vettünk, így nem lehetséges ilyen esetben a levonás.
Nullára leírt eszközök figyelmen kívül hagyása a HIPA alap megosztása során
Visszatérő hiba a HIPA-alap megosztása során, hogy a vállalkozások nem veszik figyelembe a már nullára leírt eszközöket, mivel azok a könyvekben már nem szerepelnek értékkel. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a megosztási számításoknál is figyelmen kívül hagyhatók.
A kérdés ilyenkor az, hogy milyen értéken kell ezeket az eszközöket figyelembe venni a HIPA-alap megosztásánál. Ez a gyakorlatban sokszor okoz bizonytalanságot, miközben a helyes megközelítés az adókötelezettség összegét is befolyásolhatja.
Erről és sok más érdekességről is szó lesz HIPA Weináriumunkon.
