Mi várható?
A bejelentés alapján egy 2-3 éves járulékcsökkentési program érkezik, amely várhatóan a szociális hozzájárulási adót fogja érinteni. Ahhoz, hogy érezhető hatása legyen a járulékcsökkentésnek, az első évben – tehát 2017-ben - egy 3-4 százalékos járulékcsökkentést valószínűsítünk, ezt egy további 2-3 százalékos csökkentés követheti. A járulékcsökkentés költségvetési hatása becslésünk alapján 1 százalékpontos csökkentés esetén nagyságrendileg 100 milliárd forint, amire a jelenlegi igen kedvező költségvetési helyzet bőven teret enged.A több fázisban megvalósított járulékcsökkentés a jogalkotó óvatosságára enged következtetni, ugyanakkor egy jelentősebb első lépésben meglépett csökkentés kifejezetten szükséges, az adóék munkaerőköltségen számított százalékos alakulását alapul véve. A lenti ábra egyértelműen mutatja, hogy a vizsgált országok esetében 1 egységnyi nettó bér Magyarországon kerül legtöbbe a munkaadóknak. Messze le vagyunk maradva a régiós versenytársainktól, de még a német és az osztrák mutatókat is messze túlszárnyaljuk, ezért is indokolt a versenyképességi szempontok miatt a nagyobb horderejű járulékcsökkentés.
Az adóék munkaerő költségen számított százalékos alakulása (2005-2015)
Forrás: RSM Hungary, Eurostat
Járulékcsökkentés = Béremelés?
A szociális hozzájárulási adó csökkentése nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkaadó a megtakarítását átadja a munkavállalóinak. Korábban elemeztük egy feltételezett 7 százalékos szociális hozzájárulási adócsökkentés hatásait, azt vélelmezve, hogy a munkaadó a teljes adóelőnyt bérfejlesztésre fordítja. Visszatérve a béremelésre, úgy tűnik, hogy a jogalkotó a járulékcsökkentést nem csak a költségvetési szempontok figyelembe vétele miatt tervezi több lépcsősre (több évre elosztva),hanem amiatt is, mert a további járulékcsökkentés lehetőségét az egyes munkaadóknál feltételekhez kívánja kötni, ergo „kényszerítve” a járulékcsökkentésből származó megtakarítások béremelésre fordítását. Amennyiben a tervezett lépések ebbe az irányba történnek, akkor az első időszakot követően a további járulékcsökkentés akár adókedvezmény formájában léphet be a rendszerbe, ami azt jelenti, hogy a munkaadó csak abban az esetben élhet a további járulékcsökkentéssel, amennyiben a járulékcsökkentésből fakadó megtakarításokat igazolhatóan béremelésre fordította. Amennyiben ez az irány valósul meg, akkor a megtakarítások, valamint a béremelések adminisztrációjára fel kell készülni, ami nem lesz egyszerű a vállalkozások részre.
Jó az irány?
A járulékcsökkentés lehetőségeit korábban szintén elemeztük, hiszen nem csak a szociális hozzájárulási adócsökkentés vezethet el a nettó bérek emelkedéséhez, ennél közvetlenebb hatást gyakorolhat a munkavállalói járulékok csökkentése, vagy a személyi jövedelemadó kulcs további vágása. A munkaadói terhek csökkentése – ahogy a korábbi ábra is mutatja – elengedhetetlen, azonban a járulékcsökkentés önmagában nem oldja meg a szinte minden szektorban jelentkező munkaerő-piaci problémákat. A járulékcsökkentés egy nagy kirakós játék egy darabja, ezzel párhuzamosan számos egyéb – a munkaerőpiacra közvetlen hatással bíró - intézkedés indokolt.
Anélkül, hogy részletes elemzésbe bocsátkoznánk, a régiós versenytársak havi minimálbér adatait vizsgálva látható, hogy már csak a romániai minimálbér van a magyar minimálbér alatt, azonban az adóék Romániában lényegesen kedvezőbb.
Havi minimálbérek alakulása (EUR-ban, 2006-2016)
Forrás: RSM Hungary, Eurostat
Ebből az következik, hogy a járulékcsökkentésen túl 2017-től egy jelentősebb minimálbéremelés is indokolt lehet. Ha az összefüggéseket vizsgáljuk, akkor könnyen belátható, hogy a járulékcsökkentés szükséges lesz ahhoz, hogy egy nagyobb léptékű minimálbéremelésnek a költségeit a munkaadók ki tudjanak gazdálkodni. Természetesen számos egyéb faktor is közrejátszik abban, hogy a bérek Magyarországon emelkedhessenek – többek között – meg kell említeni a magyarországi vállalatok versenyképességét, hatékonyságát, amelyben az elmúlt 10 évben Magyarország komolyan lemaradt.
Versenyképességi rangsor (2007-2017) 
Forrás: RSM Hungary, World Economic Forum
Nyilvánvaló, hogy a fentieken túl legalább ugyanilyen - ha nem fontosabb - az oktatási rendszer folyamatos, a szakképzés, a technológiai felkészültség, az innováció fejlesztése és még hosszan sorolható a fejlesztendő területek köre. Egy biztos: a munkaadói terhek csökkentése, feltéve, hogy az a nettó bérek emelkedését eredményezi, a sok szükséges lépés közül az egyik, amire feltétlenül szükség van.
