Facebook image
Mentés

Az illetékjogszabályok fontosabb változásai 2013-ban

Január elsejétől hatályba léptek az illetéktörvény módosításai is, amelyek összességében egyszerűsödést hoznak több ponton, miközben megszűnnek illetékkedvezmények, ami viszont kellemetlen meglepetéseket is okozhat.

Emelkedő illeték lakásvásárlás esetén

A legszembetűnőbb és talán legkényesebb változás a lakások forgalmi értékének első 4 millió forintjára jutó kedvezményes, 2 százalékos illetékkulcs eltörlése. A jövőben tehát a lakások visszterhes vagyonátruházási illetéke egységesen 4 százalékos lesz. Ez 80 000 forint plusz költségvetési bevételt, illetve a vevő tekintetében ennyi költségtöbbletet jelent minden egyes lakásvásárlás során, ha a forgalmi érték a 4 millió forintot eléri vagy meghaladja, ami az esetek jelentős részében elmondható.

Egyszerűsítés öröklés, ajándékozás esetén

Egyszerűsödnek az öröklés és az ajándékozási illeték kulcsai, ugyanis a korábbi családi kapcsolaton és forgalmi értéken alapuló progresszív rendszer helyett általánosan 18 százalékos, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó jogok esetében 9 százalékos kulcsot kell alkalmazni 2013-tól. A gépjárművek és pótkocsik megkülönböztetése illetékfizetési szempontból nem változik, azonban az orvosi praxisjog a továbbiakban az általános kulcs alá esik majd.

Vége a takarékbetét ajándékozási illetékmentességének

2013. január 1-jével kikerült az illetékmentes ajándékozás és öröklés köréből a takarékbetét szerzése, beleértve a korábbi szabályozás szerint ebbe a fogalomkörbe tartozó bankszámlák közötti átutalás útján történő ingyenes szerzést is. A módosító törvény indokolása szerint azért nem indokolt fenntartani az illetékmentességet, mert ezek a jogügyletek többségükben egyenes ági rokonok között realizálódnak, akik között egyébként is illetékmentes az ajándékozás.

Új kedvezmények és mentességek

Üdvözölhető a jogalkotó azon lépése, amelynek eredményeként a 35 éven aluliak első lakásvásárlásához kapcsolódó kedvezmény több oldalról is bővül. A továbbiakban a kedvezmény már a 8 millió Ft- forgalmi értéket meghaladó lakások esetén is igénybe vehető, ha a forgalmi érték a 15 millió Ft-ot nem haladja meg. Valamint a fizetendő illeték 50 százalékának elengedése sem korlátozódik 40 000 Ft-ra, a kedvezményt 15 millió Ft-ig a teljes forgalmi értékre alkalmazni lehet. Ez teljes körű kihasználás esetén 300 000 Ft-megtakarítást is jelenthet az első lakását megszerző fiatalnak.

Követve az ajándékozás és öröklés megítélését, illetékmentessé vált az egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás is. Nem egyenes ági rokonok, de közeli hozzátartozók esetére ugyanakkor az illetékmentességi szabályok sem kerültek kiegészítésre, holott legalábbis a testvérek között indokolt lehetne az egyenes ági rokonokra vonatkozó szabályok alkalmazása. Továbbra is ajándékozási, illetve öröklési illetékkel kell ezért számolni oldalági rokonok közötti szerzés esetén.

Az öröklési illetékmentességek kapcsán előnyös módosítás, hogy a túlélő házastárs már nem csak a haszonélvezeti és használati jogot szerezheti meg illetékmentesen, hanem állagörökösként is mentesül az illeték lerovása alól.

Kedvező és ésszerű változás történt a cserepótló vétel szabályozásában. A főszabály továbbra is él, tehát lakástulajdon cseréje vagy olyan módon történő vásárlása esetén, amikor a vételt megelőző vagy azt követő egy éven belül másik lakástulajdon értékesítésére is sor kerül, az illeték alapja a lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. Viszont január elsejétől már nem kell illetéket fizetni, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke az eladott lakás forgalmi értékénél kisebb.

Mentességet élvez a jövőben továbbá a lízingtárgy megszerzése a futamidő végén, ha a szerzés visszlízing-szerződésen alapult.

Megszűnik a feltűnő értékaránytalanság miatti szankciós ajándékozási illeték

Törlésre került az illetéktörvény rendelkezése, amely a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ingatlan-adásvételeket volt hivatott szankcionálni azzal, hogy a forgalmi érték felénél alacsonyabb értéken kötött ügyletek esetén a különbözetre ajándékozási illetéket kellett alkalmazni. Az indokolás itt két okra is hivatkozik: az egyik az, hogy a feltűnő értékaránytalanság jellemzően az egyébként is illetékmentesen ajándékot szerző egyenes ági rokonok között valósult meg, a másik indok pedig a korábbi rendelkezés gyakorlati alkalmazásának nehézkességét emeli ki.

Az illeték-előleg rendszerének kivezetése

Végül eljárási szempontból fontos egyszerűsítés az illetékelőleg rendszerének eltörlése. Az illetékelőleg létjogosultságát eredetileg az elhúzódó földhivatali eljárások alapozták meg, ezzel ugyanis biztosítható volt, hogy az illeték megfizetése a tulajdonjog bejegyzésétől függetlenül megtörténhessen. A miniszteri indokolás szerint azonban a földhivatali ügyintézés jelentősen gyorsabb és korszerűbb, mint a rendelkezés 1995-ös bevezetésekor volt, ezért indokolatlan a rendszer fenntartása, amely adminisztráció és költségcsökkenést is eredményez.

Forrás: www.rsmlegal.hu

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom