Mi a gyerektartás?
Válás esetén, vagy ha a házastársak, illetve élettársak kapcsolata megromlik, a közös gyermek neveléséről, gondozásáról és nem utolsó sorban a gyerektartás összegéről is dönteni kell melyhez érdemes családjogász segítségét kérni. Szerencsés esetben, a szülők együttműködve, közösen állapítják meg a gyerektartás mértékét és megfizetésének módját. Megegyezés hiányában azonban – akár egy válóperben, akár szülői felügyeleti jog rendezése iránt indított perben – a bíróság dönt a gyerektartás díjáról és a fizetés módjáról.
Gyerektartás: melyik szülő fizeti és milyen arányban?
Amennyiben a gyermeket az egyik szülő gondozza, úgy ő a tartást rendszerint természetben, a különélő szülő pedig elsősorban pénzben teljesíti. A fizetésre kötelezett szülőt nem a gyermek teljes indokolt költségeinek megfizetésére fogják kötelezni, mivel a gyermek tartásához mindkét szülő köteles hozzájárulni.
A szülők közötti teherviselés/költségmegosztás során figyelembe kell venni a gyermeket gondozó szülő „természetben nyújtott szolgáltatását”, amely magában foglalja a gyermek napi ellátásának biztosítását (mosás, főzés, takarítás stb.),betegsége esetén az ápolást, a tanulmányaihoz nyújtott segítségét.
Példaként: amennyiben 100 egység a gyermek tényleges kiadása, a szülők egyező jövedelmi és vagyoni viszonyai esetén nem lesz azonos a pénzbeli teherviselési arányuk, mivel a gyermekkel élő szülő természetben is tartja a gyermeket, míg a fizetésre kötelezettnek „csak” pénzbeli tartási kötelezettsége van.
Váltott elhelyezés és a gyermektartás
Napjainkban elterjedőben lévő osztott, váltott gondoskodás esetén – amikor a gyermek egyenlő időt tölt a két szülő gondozásában – már közel sem olyan egyértelmű, hogy kell-e valamelyik szülőnek gyermektartásdíjat fizetni, és ha igen, úgy milyen összeget. A szülők megállapodásukban úgy is dönthetnek, hogy egyikük részéről sem merül fel gyerektartás díjfizetési kötelezettség, mivel a gondoskodás ideje, így a természetben nyújtott tartás mértéke egyenlő.
Ebben az esetben is fontos azonban tisztázni, hogy melyik szülő és miként fogja fizetni akár a gyermek havi rendszerességgel felmerülő kiadásait (pl.: magán-, illetve alapítványi iskola díja, iskolai étkezés, különórák, sportfoglalkozások) akár az időszakosan vagy alkalmi jelleggel felmerülő költségeket (pl.: rendkívüli orvosi kiadások, szezonális ruhaváltás, nyári táborok, iskolakezdés költségei).
Célszerű számszerűsíteni a lehető legtöbb kiadást és rendezni a szülők közötti megosztását, valamint a megfizetésének módját (pl.: közös bankszámlára történő utalás),ennek hiánya hosszas elszámolási vitát generálhat köztük.
A szülők eltérő jövedelmi-, anyagi helyzetükre figyelemmel abban is megállapodhatnak, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező szülő a gyermek mindkét szülőnél azonos életszínvonalon történő életvitelének elősegítése, illetve a másik szülőnél jelentkező kiadások könnyítésének érdekében kiegészítő tartásdíjat fizet.
Bár a háttérjogszabály a kiegészítő tartásdíj kifejezést nem ismeri, a bírósági gyakorlatban elfogadott.
gyermektartással kapcsolatos kérdésem van
Minimum gyerektartás - a gyermektartásdíj kizárólag a jövedelemhez igazodik?
Bár elterjedt tévhit, hogy a gyermektartásdíj összege egyértelműen a fizetésre kötelezett jövedelméhez igazodik, ugyanis a vonatkozó jogszabály is azt rögzíti, hogy a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 %-ában kell meghatározni.
A tartásdíj összegének meghatározásánál azonban a gyermek indokolt szükségleteit kell elsődlegesen figyelembe venni. És ez a kardinális kiindulópont.
Mit jelent a gyermek indokolt szükséglete?
A kiskorú gyermek szükségleteit nem lehet leszűkíteni az alapszükségletek költségeire (lakhatás biztosítása, élelmezés, ruházkodás).
A gyermek nevelésével kapcsolatos szükségletek magukba foglalják mindazon költségeket, amelyek a gyermek harmonikus személyiségfejlődéséhez szükséges.
Mindig a tartásra jogosult gyermek egyedi körülményeit kell vizsgálni és kizárólag annak alapján lehet meghatározni az adott gyermek szükségleteinek indokoltságát. A szülők megállapodásának hiányában a bíróságnak az indokolt szükségletek körében lehetősége van megvizsgálni, hogy egy gyermek magas színvonalú tartásának költségei – mint például a magánóvoda, magániskola, különórák, sportfoglalkozás, márkás ruhák, kulturális kiadások – luxus kiadásnak, avagy indokolt szükségletnek minősülnek-e. A bíróság figyelembe veszi a gyermek válás előtti és a szülők különélése utáni időszakban kialakult életkörülményeit is.
Előbbiekből látható, hogy a válás önmagában nem ok arra, hogy a gyermek a válás után ma-gániskolából – állami iskolába kerüljön, mivel a tartásra kötelezett szülő már nem találja fontosnak a gyermek iskoláztatását.
Hogyan számolják ki a gyermektartás összegét?
A gyerektartás összegének megállapításához
- a gyermek – indokolt – kiadásait kell számszerűsíteni,
- meg kell vizsgálni a szülők jövedelmi helyzetét és vagyoni viszonyait,
- a tartásra jogosult testvéreinek szükségleteit,
- a gyermek saját jövedelmét,
- valamint a gyermek neveléséhez biztosított állami támogatás (családi pótlék, családi adókedvezmény)
összegét is figyelembe kell venni.
Mindezek együttes értékelése alapján határozható meg a tartásra kötelezett szülő gyermektartás fizetési kötelezettségének mértéke. Arra a kérdésre tehát, hogy milyen összegű az átlagos gyermektartásdíj, nem lehet helyes választ adni, mivel minden gyermeknek más-más az indokolt szükséglete, minden szülőnek más a jövedelmi, vagyoni helyzete.
Magas jövedelem – magas összegű gyermektartásdíj?
A tartásdíj fizetésére kötelezett szülő magas összegű jövedelme nem feltétlenül alapozza meg a magas összegű tartásdíjat, mivel ebben az esetben is a gyermek korának megfelelő, indokolt szükségleteiből kell kiindulni.
A fizetésre kötelezett szülő kiugróan magas, illetve magyarországi átlagkeresetet meghaladó jövedelme valóban a gyermek magasabb színvonalú tartását alapozhatja meg, azonban nem jelenti automatikusan a gyermek szükségleteivel arányban nem álló mértékű tartás megállapíthatóságát.
A fenti példánál maradva, amennyiben 100 egység a gyermek tényleges kiadása, a tartásdíj fizetésére kötelezett jövedelme pedig 3000 egység, az nem jelenti automatikusan azt, hogy – annak akár 15%-át jelentő – 450 egységet kellene tartásdíjként fizetnie.
Alacsony (eltitkolt) jövedelem – alacsony összegű gyermektartásdíj?
A gyermek indokolt költségeinek szülők közötti megosztása körében vizsgálandó a kötelezett teljesítőképessége.
Sokakban még mindig az a téves feltevés él, miszerint alacsony összegű bejelentett jövedelem esetén a bíróság alacsony összegben fogja megállapítani a tartásdíjat. A bíróság viszont a gyermektartás alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a felek vagyoni viszonyait és életkörülményeit is vizsgálja, amelyből megalapozott következtetés vonható le a tényleges jövedelmi viszonyokra. Ilyen például, ha egy – adott esetben több – gazdasági társaság tulajdonosa minimális bejelentett jövedelemmel rendelkezik.
A bíróság a kötelezett vagyoni körülményei, életvezetése és kiadásai mérlegelésével határozza meg a teljesítőképességét, ahol figyelembe veszi azt is, hogy a gazdasági társaság tulajdonosaként a társaság gazdálkodását érintő döntéseket ő hozza, határozza meg a nyereség felhasználását, valamint saját jövedelmét.
A bíróságnak lehetősége van arra is, hogy a munkaügyi központ megkeresése által határozza meg a tartásra kötelezett szülő iskolai végzettsége, képzettségéhez igazodó „elvárható jövedelmét”.
Gyerektartás díjának megváltoztatása (felemelése/csökkentése)
Gyakori tévhit, hogy a gyermektartásdíj nem változtatható meg: „a tartásdíj ugyanis nincs kőbe vésve”, sem a szülők megállapodásán, sem a bíróság ítéletén alapuló tartásdíj esetén. A gyermektartásdíj módosítására – és ez lehet akár annak felemelése, akár csökkentése – azonban csak a körülmények olyan lényeges megváltozása adhat okot, amely által a tartás változatlan teljesítése akár a gyermek, akár a szülő lényeges jogi érdekét sérti.
Milyen körülmények esetén változtatható a gyermektartásdíj összege?
1. A gyermek indokolt szükségleteinek megváltozása
Ilyen körülményváltozás lehet a gyermek indokolt szükségleteinek megváltozása, főként az életkorából fakadó emelkedése. Egy óvodás korú gyermek esetén megállapított gyermektartásdíj már közel sem biztos, hogy a gyermek iskolás éveire is elegendő lesz, hiszen a gyermektartásdíj megállapításának időpontjában még nem voltak plusz költséggel járó iskolai, vagy iskolán kívüli kiadások, mint a magánórák, sport foglalkozások, vagy akár nyári táborok költségei.
2. A szülő élethelyzetének változása
Előfordulhat azonban, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőnél áll elő olyan – a gyer-mektartásdíj megállapításának idején fennállt körülményeihez képest bekövetkezett – élethelyzet változás (munkahely elvesztése, megváltozása, jövedelem kiesés),amely felvetheti a tartásdíj csökkentését.
Ezen változások viszont nem eredményezik automatikusan a tartásdíj leszállítását, igazolnia kell ugyanis a szülőnek, hogy a korábban megállapított tartásdíj változatlan teljesítése számára lényeges sérelmet jelent.
A szülő érdeksérelme mellett nem hagyható figyelmen kívül a gyermek azon érdeke, mely szerint az indokolt szükségletei kielégítését biztosító gyermektartás-díj, mint a harmonikus személyiségfejlődésének anyagi fedezete folyamatos és stabilan biztosított legyen.
A szülők egyezsége által meghatározott gyermektartásdíj megváltoztatására irányuló eljárásban nehezen indokolható, hogy a kötelezett „túlvállalta” magát és nincs valós teljesítőképessége a gyermektartásdíj megfizetésére. A bíróság ezen eljárásokban is vizsgálja a szülők megállapodása óta bekövetkezett körülményváltozásokat, viszont a szülői teljesítőképesség ebben az esetben más megítélés alá kerül, mint amennyiben a felek között korábban nem jött volna létre megállapodás és a tartásdíj mértékét a bíróság határozta meg.
gyerektartással kapcsolatban keresse családjogászainkat!
Látható, hogy a tartásdíj meghatározása összetett feladat, összegszerűsége nem állapítható meg egyszerű matematikai számítással. Nincs egyszerű helyzetben sem a gyermeket ténylegesen gondozó, eltartó, sem a gyerektartást fizető szülő amikor a tartásdíjról vagy annak megváltoztatásáról kell dönteni.
Családjogi szakértőink segítségével átláthatóbbá válnak és sokszor lerövidíthetőek a gyermektartásdíj megfizetésére irányuló eljárások , ideértve gyermektartásdíj megállapítása, összegének megváltoztatása, a felek között tartásdíj vonatkozásában korábban létrejött megállapodásban utólag bekövetkezett változások miatt szükséges bírósági eljárást is.
