Facebook image
Mentés

Gyermektartás: tények, tévhitek

A gyerektartás összegének megállapítása könnyen vitás helyzetet teremthet a válás során a szülők között. Az RSM családjogi ügyvédei segítenek a gyerektartásdíj körüli leggyakoribb tévhitek eloszlatásával és felmerülő kérdések megválaszolásával a gyermektartásdíj gyors és hatékony meghatározásában.

Mi a gyerektartás?

Válás esetén, vagy ha a házastársak, illetve élettársak kapcsolata megromlik, a közös gyermek neveléséről, gondozásáról és nem utolsó sorban a gyerektartás összegéről is dönteni kell. Szerencsés esetben, a szülők együttműködve, közösen állapítják meg a gyerektartás mértékét és megfizetésének módját. Megegyezés hiányában azonban – akár egy válóperben, akár szülői felügyeleti jog rendezése iránt indított perben – a bíróság dönt a gyerektartás díjáról és a fizetés módjáról.

Gyerektartás: melyik szülő fizeti és milyen arányban?

Amennyiben a gyermeket az egyik szülő gondozza, úgy ő a tartást rendszerint természetben, a különélő szülő pedig elsősorban pénzben teljesíti. A fizetésre kötelezett szülőt nem a gyermek teljes indokolt költségeinek megfizetésére fogják kötelezni, mivel a gyermek tartásához mindkét szülő köteles hozzájárulni.

A szülők közötti teherviselés/költségmegosztás során figyelembe kell venni a gyermeket gondozó szülő „természetben nyújtott szolgáltatását”, amely magában foglalja a gyermek napi ellátásának biztosítását (mosás, főzés, takarítás stb.),betegsége esetén az ápolást, a tanulmányaihoz nyújtott segítségét.

Példaként: amennyiben 100 egység a gyermek tényleges kiadása, a szülők egyező jövedelmi és vagyoni viszonyai esetén nem lesz azonos a pénzbeli teherviselési arányuk, mivel a gyermekkel élő szülő természetben is tartja a gyermeket, míg a fizetésre kötelezettnek „csak” pénzbeli tartási kötelezettsége van. 

Váltott elhelyezés és a gyermektartás

Napjainkban elterjedőben lévő osztott, váltott gondoskodás esetén – amikor a gyermek egyenlő időt tölt a két szülő gondozásában – már közel sem olyan egyértelmű, hogy kell-e valamelyik szülőnek gyermektartásdíjat fizetni, és ha igen, úgy milyen összeget. A szülők megállapodásukban úgy is dönthetnek, hogy egyikük részéről sem merül fel gyerektartás díjfizetési kötelezettség, mivel a gondoskodás ideje, így a természetben nyújtott tartás mértéke egyenlő.

Ebben az esetben is fontos azonban tisztázni, hogy melyik szülő és miként fogja fizetni akár a gyermek havi rendszerességgel felmerülő kiadásait (pl.: magán-, illetve alapítványi iskola díja, iskolai étkezés, különórák, sportfoglalkozások) akár az időszakosan vagy alkalmi jelleggel felmerülő költségeket (pl.: rendkívüli orvosi kiadások, szezonális ruhaváltás, nyári táborok, iskolakezdés költségei).

Célszerű számszerűsíteni a lehető legtöbb kiadást és rendezni a szülők közötti megosztását, valamint a megfizetésének módját (pl.: közös bankszámlára történő utalás),ennek hiánya hosszas elszámolási vitát generálhat köztük.

A szülők eltérő jövedelmi-, anyagi helyzetükre figyelemmel abban is megállapodhatnak, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező szülő a gyermek mindkét szülőnél azonos életszínvonalon történő életvitelének elősegítése, illetve a másik szülőnél jelentkező kiadások könnyítésének érdekében kiegészítő tartásdíjat fizet. 

Bár a háttérjogszabály a kiegészítő tartásdíj kifejezést nem ismeri, a bírósági gyakorlatban elfogadott. 

gyermektartással kapcsolatos kérdésem van

Minimum gyerektartás   - a gyermektartásdíj kizárólag a jövedelemhez igazodik? 

Bár elterjedt tévhit, hogy a gyermektartásdíj összege egyértelműen a fizetésre kötelezett jövedelméhez igazodik, ugyanis a vonatkozó jogszabály is azt rögzíti, hogy a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 %-ában kell meghatározni.

A tartásdíj összegének meghatározásánál azonban a gyermek indokolt szükségleteit kell elsődlegesen figyelembe venni. És ez a kardinális kiindulópont. 

Mit jelent a gyermek indokolt szükséglete?

A kiskorú gyermek szükségleteit nem lehet leszűkíteni az alapszükségletek költségeire (lakhatás biztosítása, élelmezés, ruházkodás). 

A gyermek nevelésével kapcsolatos szükségletek magukba foglalják mindazon költségeket, amelyek a gyermek harmonikus személyiségfejlődéséhez szükséges.

Mindig a tartásra jogosult gyermek egyedi körülményeit kell vizsgálni és kizárólag annak alapján lehet meghatározni az adott gyermek szükségleteinek indokoltságát. A szülők megállapodásának hiányában a bíróságnak az indokolt szükségletek körében lehetősége van megvizsgálni, hogy egy gyermek magas színvonalú tartásának költségei – mint például a magánóvoda, magániskola, különórák, sportfoglalkozás, márkás ruhák, kulturális kiadások – luxus kiadásnak, avagy indokolt szükségletnek minősülnek-e. A bíróság figyelembe veszi a gyermek válás előtti és a szülők különélése utáni időszakban kialakult életkörülményeit is.

Előbbiekből látható, hogy a válás önmagában nem ok arra, hogy a gyermek a válás után ma-gániskolából – állami iskolába kerüljön, mivel a tartásra kötelezett szülő már nem találja fontosnak a gyermek iskoláztatását. 

Hogyan számolják ki a gyermektartás összegét?

A gyerektartás összegének megállapításához

  • a gyermek – indokolt – kiadásait kell számszerűsíteni, 
  • meg kell vizsgálni a szülők jövedelmi helyzetét és vagyoni viszonyait, 
  • a tartásra jogosult testvéreinek szükségleteit, 
  • a gyermek saját jövedelmét, 
  • valamint a gyermek neveléséhez biztosított állami támogatás (családi pótlék, családi adókedvezmény)

összegét is figyelembe kell venni. 

Mindezek együttes értékelése alapján határozható meg a tartásra kötelezett szülő gyermektartás fizetési kötelezettségének mértéke. Arra a kérdésre tehát, hogy milyen összegű az átlagos gyermektartásdíj, nem lehet helyes választ adni, mivel minden gyermeknek más-más az indokolt szükséglete, minden szülőnek más a jövedelmi, vagyoni helyzete.

Magas jövedelem – magas összegű gyermektartásdíj? 

A tartásdíj fizetésére kötelezett szülő magas összegű jövedelme nem feltétlenül alapozza meg a magas összegű tartásdíjat, mivel ebben az esetben is a gyermek korának megfelelő, indokolt szükségleteiből kell kiindulni.

A fizetésre kötelezett szülő kiugróan magas, illetve magyarországi átlagkeresetet meghaladó jövedelme valóban a gyermek magasabb színvonalú tartását alapozhatja meg, azonban nem jelenti automatikusan a gyermek szükségleteivel arányban nem álló mértékű tartás megállapíthatóságát.

A fenti példánál maradva, amennyiben 100 egység a gyermek tényleges kiadása, a tartásdíj fizetésére kötelezett jövedelme pedig 3000 egység, az nem jelenti automatikusan azt, hogy – annak akár 15%-át jelentő – 450 egységet kellene tartásdíjként fizetnie.

Alacsony (eltitkolt) jövedelem – alacsony összegű gyermektartásdíj? 

A gyermek indokolt költségeinek szülők közötti megosztása körében vizsgálandó a kötelezett teljesítőképessége.

Sokakban még mindig az a téves feltevés él, miszerint alacsony összegű bejelentett jövedelem esetén a bíróság alacsony összegben fogja megállapítani a tartásdíjat. A bíróság viszont a gyermektartás  alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a felek vagyoni viszonyait és életkörülményeit is vizsgálja, amelyből megalapozott következtetés vonható le a tényleges jövedelmi viszonyokra. Ilyen például, ha egy – adott esetben több – gazdasági társaság tulajdonosa minimális bejelentett jövedelemmel rendelkezik.

A bíróság a kötelezett vagyoni körülményei, életvezetése és kiadásai mérlegelésével határozza meg a teljesítőképességét, ahol figyelembe veszi azt is, hogy a gazdasági társaság tulajdonosaként a társaság gazdálkodását érintő döntéseket ő hozza, határozza meg a nyereség felhasználását, valamint saját jövedelmét.

A bíróságnak lehetősége van arra is, hogy a munkaügyi központ megkeresése által határozza meg a tartásra kötelezett szülő iskolai végzettsége, képzettségéhez igazodó „elvárható jövedelmét”. 

Gyerektartás: tények tévhitek

Gyerektartás díjának megváltoztatása (felemelése/csökkentése)

Gyakori tévhit, hogy a gyermektartásdíj nem változtatható meg: „a tartásdíj ugyanis nincs kőbe vésve”, sem a szülők megállapodásán, sem a bíróság ítéletén alapuló tartásdíj esetén. A gyermektartásdíj módosítására – és ez lehet akár annak felemelése, akár csökkentése – azonban csak a körülmények olyan lényeges megváltozása adhat okot, amely által a tartás változatlan teljesítése akár a gyermek, akár a szülő lényeges jogi érdekét sérti. 

Milyen körülmények esetén változtatható a gyermektartásdíj összege?

1. A gyermek indokolt szükségleteinek megváltozása

Ilyen körülményváltozás lehet a gyermek indokolt szükségleteinek megváltozása, főként az életkorából fakadó emelkedése. Egy óvodás korú gyermek esetén megállapított gyermektartásdíj már közel sem biztos, hogy a gyermek iskolás éveire is elegendő lesz, hiszen a gyermektartásdíj megállapításának időpontjában még nem voltak plusz költséggel járó iskolai, vagy iskolán kívüli kiadások, mint a magánórák, sport foglalkozások, vagy akár nyári táborok költségei.

2. A szülő élethelyzetének változása

Előfordulhat azonban, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőnél áll elő olyan – a gyer-mektartásdíj megállapításának idején fennállt körülményeihez képest bekövetkezett – élethelyzet változás (munkahely elvesztése, megváltozása, jövedelem kiesés),amely felvetheti a tartásdíj csökkentését. 

Ezen változások viszont nem eredményezik automatikusan a tartásdíj leszállítását, igazolnia kell ugyanis a szülőnek, hogy a korábban megállapított tartásdíj változatlan teljesítése számára lényeges sérelmet jelent.

A szülő érdeksérelme mellett nem hagyható figyelmen kívül a gyermek azon érdeke, mely szerint az indokolt szükségletei kielégítését biztosító gyermektartás-díj, mint a harmonikus személyiségfejlődésének anyagi fedezete folyamatos és stabilan biztosított legyen. 

A szülők egyezsége által meghatározott gyermektartásdíj megváltoztatására irányuló eljárásban nehezen indokolható, hogy a kötelezett „túlvállalta” magát és nincs valós teljesítőképessége a gyermektartásdíj megfizetésére. A bíróság ezen eljárásokban is vizsgálja a szülők megállapodása óta bekövetkezett körülményváltozásokat, viszont a szülői teljesítőképesség ebben az esetben más megítélés alá kerül, mint amennyiben a felek között korábban nem jött volna létre megállapodás és a tartásdíj mértékét a bíróság határozta meg.

gyerektartással kapcsolatban keresse családjogászainkat!

Látható, hogy a tartásdíj meghatározása összetett feladat, összegszerűsége nem állapítható meg egyszerű matematikai számítással. Nincs egyszerű helyzetben sem a gyermeket ténylegesen gondozó, eltartó, sem a gyerektartást fizető szülő amikor a tartásdíjról vagy annak megváltoztatásáról kell dönteni. 

Családjogi szakértőink segítségével átláthatóbbá válnak és sokszor lerövidíthetőek a gyermektartásdíj megfizetésére irányuló eljárások , ideértve gyermektartásdíj megállapítása, összegének megváltoztatása, a felek között tartásdíj vonatkozásában korábban létrejött megállapodásban utólag bekövetkezett változások miatt szükséges bírósági eljárást is.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom