2026. szeptember 1-jétől új szintre lép a nyugtákhoz kapcsolódó NAV-adatszolgáltatás: a kézi és a nem automatikusan jelentő számítógépes nyugták adatait is be kell küldeni az adóhatóságnak. Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómérték szerinti bontásban kell jelenteni. A változás mintegy 270 ezer vállalkozást érinthet. A felkészülésnél a vállalkozásoknak azt érdemes megvizsgálniuk, hogyan illeszkedik az új nyugtaadat a könyvelési, áfa- és egyéb NAV-adatszolgáltatási folyamataikhoz.
Nyugtaadat-szolgáltatás 2026: mi változik szeptember 1-jétől?
Az új kötelezettség elsősorban azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek kézi nyugtát vagy olyan számítógéppel előállított nyugtát használnak, amelynek adatai nem jutnak el automatikusan a NAV-hoz. Az online pénztárgépek és az e-pénztárgépek esetében az adatszolgáltatás már automatikusan történik, így ezek használóinál emiatt nem keletkezik külön új nyugtaadat-beküldési feladat.
Fontos egy alapvető félreértést tisztázni: 2026. szeptember 1-jétől nem válik általánosan kötelezővé az e-pénztárgép használata. A kötelező elem a nyugtaadat-szolgáltatás. A vállalkozás továbbra is használhat kézi vagy számítógépes nyugtát, amennyiben az ezekhez kapcsolódó adatokat megfelelően és határidőben továbbítja a NAV-nak.
A szabályozás jogszabályi alapját az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, ezen belül az Áfa tv. 11. számú mellékletének nyugta- és számlaadatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezései adják. A kötelező általános nyugtaadat-szolgáltatás indulását a jogalkotó 2026. szeptember 1-jére helyezte át.
Milyen adatokat kell jelenteni a NAV-nak a kézi nyugtákról?
A nyugtaadatokat nem egyesével, bizonylatonként kell beküldeni. Az azonos napon kibocsátott nyugták adatait napi szinten kell összesíteni, és az összegeket az alkalmazott áfamértékek – például 0, 5, 18 vagy 27 százalék, illetve adómentes kategóriák – szerint kell elkülöníteni.
Az adatszolgáltatásban többek között szerepel a nyugtakibocsátó adószáma, neve és címe, a nyugták kibocsátásának dátuma, az adómértékenként összesített bruttó ellenérték, a nyugták darabszáma és a kezdő nyugtasorszám. Nem forintban kiállított nyugták esetén a pénznemet és az alkalmazott árfolyamot is jelenteni kell.
A határidő három naptári nap, tehát a hétvégék is beleszámítanak. A NAV példája szerint a pénteken kibocsátott nyugták adatszolgáltatását legkésőbb hétfő éjfélig kell teljesíteni.
A NAV digitális rálátása tovább bővül a nyugtaadat-szolgáltatással
Az új kötelezettség jelentősége jóval túlmutat egy újabb elektronikus jelentés beküldésén. A számlázóprogramokból származó számlaadatok, az online pénztárgépek adatai és más tranzakciós információk már jelenleg is a NAV rendelkezésére állnak. Az eÁFA rendszer ezeket az adatokat többek között az áfaanalitika elkészítésének és ellenőrzésének támogatására, illetve különböző validációkra használja.
2026 szeptemberétől egy eddig kevésbé lefedett terület, a kézi és nem automatikusan jelentő számítógépes nyugták köre is bekerül ebbe az adatstruktúrába. A NAV maga is azzal indokolja a változást, hogy a hatóság így a nyugtával bizonylatolt értékesítések szélesebb körére kiterjedő adatállománnyal rendelkezhet, amelyet például könyveléstámogatási és eÁFA-folyamatokban is felhasználhat.
Nem elég azt vizsgálni, hogy elküldtük-e a nyugtaadatot. A kérdés egyre inkább az, hogy ugyanazt a gazdasági valóságot mutatja-e valamennyi adatforrás” – nyilatkozta Budai Mátyás, az RSM Hungary digitális adózási megoldásokért felelős adószakértője.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adózási megfelelés fókusza egyre inkább az adatok konzisztenciája felé tolódik. Nemcsak azt érdemes ellenőrizni, hogy egy technikai adatszolgáltatás sikeresen megtörtént-e, hanem azt is, hogy a NAV felé továbbított nyugtaadatok, az Online Számla adatok, a pénztárgépes információk, a vállalkozás könyvelése, áfaanalitikája és végül az áfabevallása egymással összhangban állnak-e.
Az áfaadatok automatizált ellenőrzését, valamint a vállalati áfaanalitika és a NAV Online Számla adatok közötti egyeztetést digitális megoldások, például a Connectax VAT Manager is támogathatják.
Érdekel a VAT Manager megoldás
KOBAK vagy M2M? Nem csak a nyugták száma alapján érdemes dönteni
Az új nyugtaadat-szolgáltatás kézzel, a NAV KOBAK-portálján, illetve gép-gép kapcsolaton, M2M interfészen keresztül is teljesíthető. A NAV a kézi rögzítőfelülethez külön segédletet, az M2M-integrációhoz pedig technikai dokumentációt és XSD-sémát is közzétett.
Első megközelítésben kézenfekvőnek tűnhet, hogy kevés nyugta esetén a KOBAK, nagy nyugtaszám esetén pedig az automatizált M2M-adatszolgáltatás jelenti a megfelelő megoldást. A gyakorlat azonban ennél összetettebb.
A megoldásválasztásnál a napi jelentési egységek száma sokszor fontosabb, mint a kibocsátott nyugták darabszáma. – hangsúlyozza Budai Mátyás, az RSM adóüzletágának egyik kiemelt menedzsere.
Ennek egyik oka, hogy több sorszámtartomány vagy nyugtatömb használata esetén az adatszolgáltatást tömbönként külön kell teljesíteni. Ugyanígy külön kezelendők az eltérő pénznemek, valamint a módosító és érvénytelenítő nyugták is. Egyetlen naphoz ezért akár több külön adatszolgáltatás is tartozhat.
Egy viszonylag alacsony nyugtaszámú vállalkozásnál is jelentős manuális teher és hibakockázat keletkezhet például akkor, ha több telephely, nyugtatömb, pénznem, áfakulcs és rendszeres korrekció fut párhuzamosan. Ezzel szemben nagyobb tételszám mellett is jól automatizálható lehet a folyamat, ha az adatok egységes rendszerben, strukturáltan állnak rendelkezésre.
| Megoldás | Mikor lehet célszerű? | Fő szempont |
|---|---|---|
| KOBAK kézi rögzítés | Alacsony és egyszerű nyugtás forgalomnál | Kisebb technikai beruházás, de rendszeres manuális feladat |
| M2M adatszolgáltatás | Nagyobb vagy összetett nyugtaforgalomnál | Automatizálható, ugyanakkor fejlesztési és kontrolligénye van |
| e-pénztárgép | Ha a vállalkozás az automatikus adatküldést választaná | A szükséges nyugtaadatok automatikusan eljutnak a NAV-hoz |
A döntés előtt ezért célszerű nemcsak a napi nyugtaszámot, hanem a teljes folyamat komplexitását és az adatforrások struktúráját felmérni.
Az új nyugtaadat-szolgáltatás kézzel, a NAV KOBAK-portálján, illetve gép-gép kapcsolaton, M2M interfészen keresztül is teljesíthető. A NAV a kézi rögzítőfelülethez külön segédletet, az M2M-integrációhoz pedig technikai dokumentációt és XSD-sémát is közzétett.
A 2026. szeptember-decemberi bírságmentes időszakot érdemes próbaüzemként kezelni
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás 2026. szeptember 1-jén elindul, ugyanakkor a NAV 2026. augusztus 4-i tájékoztatása szerint az év végéig tartó négy hónapos átállási időszakban nem bírságolja az új kötelezettség hibás vagy elmaradt teljesítését. A szankcionálásra a NAV közlése szerint 2027. január 1-jétől kerülhet sor.
Ez azonban nem jelenti a kötelezettség elhalasztását.
A 2026. szeptember-decemberi időszak nem halasztás: a kötelezettség elindul. Ezt az időszakot dokumentált egyeztetési folyamat kialakítására érdemes használni. – emeli ki Varga Diána, az RSM Hungary adóüzletágának vezető menedzsere.
A próbaüzem során ezért nemcsak azt célszerű ellenőrizni, hogy technikailag sikeresen megtörténik-e a KOBAK- vagy M2M-beküldés. Ugyanilyen fontos annak vizsgálata, hogy az adott napi, adómértékenkénti forgalom megegyezik-e a forrásnyilvántartással, a pénztár- vagy bankkártyaelszámolással, a könyveléssel és az áfaanalitikával.
Külön tesztesetként érdemes kezelni például a sztornókat és módosításokat, a nyugtatömbváltást, a több pénznemben történő értékesítést és a hétvégére eső adatszolgáltatási határidőket. A cél az, hogy 2027. január 1-jére ne csupán működő adatbeküldési folyamat, hanem dokumentált kontrollrendszer is rendelkezésre álljon.
Hogyan érdemes most felkészülni a kötelező nyugtaadat-szolgáltatásra?
Első lépésként érdemes pontosan feltérképezni, hogy a vállalkozás mely telephelyein és mely folyamataiban keletkezik kézi vagy nem automatikusan jelentő számítógépes nyugta. Ezt követően fel kell mérni a napi nyugtavolument, a használt nyugtatömbök és sorszámtartományok számát, az áfakulcsokat, pénznemeket és korrekciós eseteket.
Ez alapján lehet felelősen dönteni a KOBAK kézi használata, az M2M-integráció vagy adott esetben az e-pénztárgépes megoldás között. A technikai kialakítás mellett már a bevezetéskor érdemes meghatározni a felelősségi köröket, a határidőfigyelést, a hibakezelést és az adategyeztetési kontrollokat is.
A NAV külön nyugtaadat-szolgáltatási oldalt működtet, amelyet folyamatosan frissít, ezért a szeptemberi indulás előtt és az átállási időszak alatt is célszerű követni a hivatalos tájékoztatókat.
A nyugtaadat-szolgáltatásra való felkészülés ne álljon meg a technikai beküldésnél
Az új nyugtaadat-szolgáltatás újabb lépés a NAV tranzakcióalapú adózási és ellenőrzési modellje felé. Emiatt a vállalkozások számára hosszabb távon nem önmagában az adatbeküldés teljesítése, hanem az egymással összefüggő adózási adatforrások konzisztenciája válhat kulcskérdéssé.
Javasoljuk, hogy az érintett vállalkozások a szeptember–decemberi időszakot használják fel a folyamatok tesztelésére, az eltérések feltárására és egy dokumentált kontrollrendszer kialakítására.
Amennyiben vállalkozása érintett az új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettségben, az RSM digitális áfaszakértői támogatást nyújthatnak az érintettség és a folyamatok felmérésében, az adatszolgáltatási megoldás kiválasztásában, valamint az adózási adatok és kontrollok felülvizsgálatában.
Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel
Gyakori kérdések a 2026-os nyugtaadat-szolgáltatásról
Kötelező lesz e-pénztárgépet használni 2026. szeptember 1-jétől?
Nem. A kötelezettség a nyugtaadatok továbbítására vonatkozik, nem általános e-pénztárgép-használatra. Kézi nyugta továbbra is használható, de annak adatait az előírások szerint jelenteni kell.
Mennyi időn belül kell beküldeni a kézi nyugták adatait?
A nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül. Ha például pénteken történik a nyugtakibocsátás, a határidő hétfő éjfél.
Nyugtánként külön kell adatot szolgáltatni?
Nem. A nyugták adatait napi szinten, adómértékek szerint összesítve kell jelenteni. Több nyugtatömb vagy sorszámtartomány esetén ugyanakkor tömbönként külön adatszolgáltatás szükséges.
Mi történik, ha több pénznemben állítanak ki nyugtát?
Egy adatszolgáltatás csak egy pénznemhez tartozó nyugtákat tartalmazhat, ezért az adatokat naponta és pénznemenként külön kell összesíteni.
A módosító és sztornónyugtákat is jelenteni kell?
Igen. A módosító és érvénytelenítő nyugtákról is adatot kell szolgáltatni, azokat az értékesítési nyugtáktól elkülönítetten kell aggregálni.
Bírságolhat a NAV már 2026 szeptemberétől?
A kötelezettség 2026. szeptember 1-jén életbe lép, de a NAV közlése szerint 2026. december 31-ig négy hónapos átállási időszakot biztosít, amely alatt nem bírságol az új nyugtaadat-szolgáltatás hibás vagy elmaradt teljesítéséért. 2027. január 1-jétől azonban már sor kerülhet szankcióra.
