Mentés

Ami az e-SZJA bevallás tervezetből kimaradt

Kényelmesen hátradőlhetnek azok, akiknél az e-szja tervezet minden releváns adatot tartalmaz. Akiknek még lenne mit az szja bevallásba foglalniuk – ingatlant vagy ingóságot adtak-vettek, tőkepiaci ügyletből, vagy külföldről származó jövedelemük volt -, egy hónapjuk van, hogy lépjenek!

E-szja, adóbevallási tervezet - már hozzászoktunk 

Ahogy azt a korábbi években már megszoktuk, a NAV a nyilvántartásában szereplő, a munkáltatói, kifizetői bevallásokban, adatszolgáltatásokban érkezett adatok alapján 2021-ben is külön kérés nélkül elkészítette a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. Abban az esetben, ha az adózó egyetért a NAV által készített adóbevallási tervezet tartalmával, akkor további teendője nincs. Az e-szja tervezet 2021. május 20-án érvényes bevallássá válik az adózó közreműködése nélkül is. Az egy százalékos felajánlásról így tud rendelkezni. 

Mi az, ami nem kerül be az szja-tervezetbe, az adózónak kell gondolnia rá?

Fontos figyelni arra, hogy az szja-terveztek nem minden esetben tartalmazzák teljeskörűen az összes, a személyi jövedelemadó bevallásban megadandó adatot. Ezért bizonyos jövedelemtípusok esetében a magánszemélyek továbbra sem mentesülnek az adózással kapcsolatos feladatok alól! 

Tipikus példa erre „vállalkozó magánszemélyek”, azaz az őstermelők, az adószámos magánszemélyek és egyéni vállalkozók helyzete. Ők ugyan felhasználhatják a NAV által készített bevallási tervezetet, ám önállóan kell bevallást benyújtaniuk, azaz a NAV által elkészített adóbevallási tervezet a bevallási határidő letelte után nem válik bevallássá. 

A nem kifizetőtől származó bevételekről, jövedelmekről az adóhatóságnak nincsenek információi, ezért ezek az adatok az adóbevallási tervezetben nem szerepelnek.

kérdezze szja-szakértőnket!

A következőkben megnézünk néhány tipikus példát, hogy a nem vállalkozó magánszemélyek esetén melyek azok az adatok, amelyekről az adóhivatal hivatalból nem tud, így ezen adatokat minden esetben egyénileg kell feltüntetni.

1. Ingatlan bérbeadás és szja

  • Ha egy ingatlant pl. egy társaság (kifizetőnek minősülő adózó) vesz bérbe akkor a NAV elkészíti az adóbevallási tervezetet, amely tartalmazza a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat, vagyis a jövedelem összegét és a kifizető által levont személyijövedelemadó-előleget. Figyelni kell arra, hogy ha a magánszemély az ingatlan-bérbeadási tevékenysége miatt áfafizetésre kötelezett és erre a tevékenységre az adókötelessé tételt választotta, a NAV pedig elkészítette az adóbevallási tervezetét, akkor az módosítás, kiegészítés nélkül nem hagyható jóvá!
  • Abban az esetben, ha az ingatlant másik magánszemély bérli, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania a 20SZJA bevallásban. Ha valakinek 2020-ban kizárólag bérbeadási tevékenységből származott ilyen bevétele, akkor számára a NAV el sem készíti az adóbevallási tervezetet. 

2. Ingatlan értékesítés és szja

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem az szja bevallási tervezetben nem szerepel. Ha az ingatlant a magánszemély kevesebbért adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor az értékesítésből származó bevételt nem kell az szja bevallásban szerepeltetnie. Ekkor az eladásból az szja szempontjából nem keletkezett jövedelme. Ilyenkor az szja bevallási tervezetet sem kell kiegészítenie az ingatlanértékesítésből származó bevétellel. Egyéb esetben a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet maga állapítja meg, és egészíti ki ezen adatokkal az szja bevallás tervezetet. Ehhez az elektronikus felületen elérhető súgó is segítséget nyújt. 

3. Ingóság értékesítése és szja

A személyi jövedelemadó bevallási tervezet az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet nem tartalmazza. Ezt a jövedelmet, illetve annak adóját a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania és megfizetnie.

Ha valakinek 2020-ban kizárólag ingóértékesítésből származott jövedelme, akkor számára a NAV nem készíti el az szjabevallás tervezetét. 

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingóértékesítésből származó összes jövedelme – ha az nem gazdasági tevékenységből származik – nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ha az ingóság értékesítéséből megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos szja-t megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell ugyan vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.

Ha az ingóságok értékesítésére gazdasági tevékenységként, vagyis üzletszerűen, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel került sor 2020-ban, akkor az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint kiszámított jövedelem már önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő. Így ezután 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a megállapított jövedelem 87 százaléka. 

4. Ellenőrzött tőkepiaci ügylettel („ETÜ”) kapcsolatos adókiegyenlítés 

Amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, akkor az szjabevallási-tervezetben a jövedelem összegét a NAV szerepelteti. Mindenképpen javasolt az szja bevallásban az adókiegyenlítésre vonatkozó részt is kitölteni, ezt a NAV nem készíti el automatikusan! 

Ennek az a jelentősége, hogy mivel ezen ügyletek nemcsak nyereségesek, hanem gyakran veszteségesek is lehetnek, a következő szja bevallásban az esetleges veszteségek beszámíthatóak lehetnek az ETÜ nyereségekkel szemben, de csak akkor, ha a magánszemély bevallásában az adókiegyenlítésre vonatkozó adatok kitöltésre kerülnek. Értelemszerűen, ha ilyen adókiegyenlítésre van lehetőség, azt a magánszemélynek kell kiszámítania és az szja bevallásban érvényesítenie!

5. Adókedvezmények 

Érdemes ellenőrizni az adókedvezményeket is, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által bevallott adatokat tartalmazza. Amennyiben például a családi, az első házasoknak, vagy a bizonyos betegségek estén járó, vagy a személyi adókedvezmény összegét a munkáltató év közben nem vette figyelembe, azt a magánszemély tudja az szja bevallásban érvényesíteni.

Tipikus példa erre a családi kedvezmény összege. Ha a magánszemély nem kérte az szja adóelőleg levonásakor a kedvezmény érvényesítését, akkor azt egy összegben, év végén az szja bevallás benyújtását követően tudja megkapni. 

6. Külföldről származó jövedelem

Mivel a NAV a nyilvántartásaiban szereplő munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján állítja össze a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, a külföldi munkáltatók, kifizetők ebbe a körbe nem kerülnek bele. Utóbbiak a NAV-nak nem szolgáltatnak adatot, ezért az adóbevallási tervezet a külföldről származó jövedelmeket nem tartalmazza. Így a külföldről származó jövedelemmel az szja bevallási tervezetet a magánszemélynek kell kiegészítenie

A külföldről származó jövedelem esetén a jellemző két fő kategória, hogy  a jövedelem külföldi munkavégzés során keletkezik, vagy külföldről származó tőkejövedelemről (osztalék, kamat, árfolyamnyereség stb.) van szó.  

  • Ha a külföldi munkaviszonyból származó jövedelem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a külföldi munkavégzés államában adóköteles, Magyarországon a külföldi jövedelemről nem kell bevallást benyújtani, amennyiben nem volt az adóévben egyéb olyan jövedelme az érintettnek, amely itthon adóköteles.
  • Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek tőkejövedelme származik külföldi forrásból, főszabály szerint ezen jövedelmeket is be kell mutatniuk a magyar szja bevallásukban. Annak megállapításához, hogy melyik országban kell adót fizetni az adott jövedelem után (külföldön, ahonnan a jövedelem származik vagy Magyarországon, vagy esetleg mindkét helyen),nemcsak a magyar személyi jövedelem adó törvényt, hanem a Magyarország és a külföldi ország közötti nemzetközi egyezményt is meg kell vizsgálni! Például a külföldről származó kamat és árfolyamnyereség általában csak belföldön lesz adóköteles, míg az osztalékot általában külföldön és Magyarországon is terhelheti adókötelezettség.

Mind belföldi mind Magyarországon dolgozó külföldi magánszemélyek esetében felmerülhetnek az szja-t érintő kérdések. Az RSM adószakértői a magánszemélyek szja-tervezeten túlmutató jövedelmeinek adózása, bevallása tekintetében széleskörű ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek, akár az szja bevallás elkészítéséről, akár benyújtásáról van szó. 

Kérdezne? Keresse szja-szakértőinket!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom