Mentés

Amit az érvényes végrendelethez tudni kell

A koronavírus-járványról szóló hírek, ideértve a sajnálatos haláleseteket is, naponta érnek el mindenkihez. Ebben a helyzetben természetes és felelősségteljes hozzáállás, ha a végintézkedés gondolata felmerül, ezt támasztja alá az is, hogy az utóbbi hetekben megemelkedett a végrendelet-készítések száma. Az öröklési jog alapvetően végintézkedés nélkül is rendezi a hagyaték sorsát, de egy végrendelettel az örökhagyó egyedi igényei is megfogalmazhatóak, míg bonyolultabb helyzetek vagy nagyobb vagyonok öröklési szempontból is egyénre szabható kezelésére akár összetettebb rendszer, a bizalmi vagyonkezelési struktúra is megoldást jelenthet. Összeszedtük, hogy milyen lehetőségek vannak.

Törvényes öröklés vagy végrendelet?

A magyar polgári jog szabályozza az öröklés törvényes rendjét, így az öröklés joghatásai végrendelet nélkül is beállnak. Törvényes örökösök az egyenes ági rokonok, oldalági rokonok, a nagyszülői leszármazottakig bezárólag. Ugyanakkor a törvény nem zárja ki az öröklésből a házasságon kívül született gyerekeket sem, örökbefogadás esetén pedig jogilag rögzített rokoni kapcsolatnak kell lennie.

A törvényes öröklés sorrendjében első helyen a lemenő egyenes ági rokonok öröklési jogi igényei szerepelnek, leszármazási fokok szerint. A leszármazók mellett a házastárs egy gyerekrészt és korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.

Amennyiben a törvényes öröklés rendje megfelel az örökhagyó szándékának, úgy nem szükséges a végrendeleten gondolkozni. Ugyanakkor már abban az esetben is érdemes lehet megfontolni a végintézkedést, ha a hagyatéki vagyon egy-egy tételét célzottan valamelyik örökös részére kívánná juttatni az örökhagyó.

A végrendeletek típusai

Egy okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék. Amennyiben ez a két minimális feltétel nem teljesül a végrendelet jogi létezéséről sem beszélhetünk. Ugyanakkor bizonyos alaki kellékek hiánya egy létező végrendeletet érvénytelenné tehet, ezért különösen fontos, hogy az alaki szabályok betartása megtörténjen.

Végrendelkezni jellemzően írásbeli magánvégrendelettel szokás, de közvégrendelettel (személyesen, közjegyző előtt, a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályok szerint),vagy speciális esetekben akár szóbeli végrendelettel is tehető érvényes végintézkedés.

Szóbeli végrendelettel csak kivételes esetben élhet a végrendelkező. Kizárólag akkor van rá lehetősége, ha az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé, illetve csak akkor lesz érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében nyilvánítja ki akaratát. Amennyiben a későbbiekben az örökhagyónak mégis lett volna lehetősége arra, hogy végrendeletét írásba foglalja, de ezt nem tette meg, korábbi szóbeli végrendelete nem lesz érvényes.

Hogyan tehető – akár egyedül is – érvényes írásbeli végrendelet?

Az alaki kellékek szempontjából van saját kezűleg írt, más által írt és közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet. Írásbeli végrendeletet tehát akár egyedül is tud tenni az örökhagyó, de egyes élethelyzetekben eltérő megoldások lehetségesek. Röviden összefoglaljuk az alkalmazandó fontos szabályokat, amelyeket mindenképpen be kell tartani.

  • Végrendeletet csak személyesen lehet tenni. Mivel a végrendelet a legszemélyesebb nyilatkozatok közé tartozik, az örökhagyó helyett például meghatalmazott vagy gondnok nem járhat el.
  • Írásbeli végrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és az általa írt végrendelet esetében azon a nyelven írni, más által írt végrendelet esetében pedig olvasni tud.
  • A végrendeletben használt írásjelek a közönséges írás követelményének kell, hogy megfeleljenek. Tehát, például a kevesek által ismert úgynevezett „gyorsírással” készített végrendelet érvénytelen.
  • A végrendelet készítésének ideje ki kell, hogy tűnjön a végrendeletből. Elégséges a készítés idejét megjelölni, ettől függetlenül javallott a végrendelet keltének helyét is feltüntetni.
  • A végrendelkezőnek a végrendeletet alá kell írnia, azonban az aláírás szabályai eltérőek lehetnek.  Amikor a végrendelkező azt sajátkezűleg elejétől végéig maga írja, elégséges az okiraton egyszer elhelyeznie az aláírását. A más által írt végrendelet esetén, a több különálló lapból álló végrendelet akkor érvényes, ha annak minden lapját a végrendelkező aláírta.
  • A több lapból álló írásbeli végrendelet akkor érvényes, ha annak minden lapját folyamatos sorszámozással látták el. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy sajátkezűleg írt, vagy más által írt végrendeletről van szó.
  • A más által írt magánvégrendelet esetén nélkülözhetetlen a tanúk bevonása, míg a saját kezűleg írt végrendelet esetén erre nincs szükség. A végrendelkezőnek két tanú jelenlétében szükséges aláírni a más által készített végrendeletet, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak kell elismernie, valamint a végrendeletet a tanúknak is alá kell írniuk. Amennyiben a végrendelet több külön lapból áll, úgy azok mindegyikét a tanúknak is alá kell írnia.
  • Fontos feltételek a tanúk személyi körérére vonatkozóan, hogy nem lehet olyan személy a tanú aki írástudatlan, vagy a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes, vagy kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését.

Mikor érdemes ügyvédhez fordulni a végrendelet kapcsán? Jelen kell-e lennie az ügyvédnek a végrendelet elkészítésekor? 

Tehát az írásbeli végrendelkezés legalapvetőbb módja, ha azt elejétől a végéig saját kezűleg írja az örökhagyó, azt dátummal és aláírással, illetve több oldal esetén sorszámozással látja el.

Abban az egyszerűbb esetben, ha például az örökhagyó a törvényes öröklés szabályait követve ugyan, de eltérő mértékű örökrészeket kíván juttatni az örököseinek, vagy akár egyéb örököst kíván megnevezni, úgy a fenti szabályok betartásával minden bizonnyal tud majd saját maga érvényes végrendeletet készíteni.

Abban az esetben, ha az örökhagyó egyedi igényt is szeretne megfogalmazni a végrendeletben (például hagyomány, meghagyás vagy osztályra bocsájtási kötelezettség kikötése),úgy érdemes szakértő ügyvédet vagy közjegyzőt bevonni a folyamatba, aki megfelelő rálátással rendelkezik az öröklési jogi szabályok egészére.

A jelenlegi szabályozási környezet elektronikus okirati formába foglalt végrendelet készítésére nem ad lehetőséget. Ugyanakkor arra igen, hogy a végrendelkező által kinyomtatott és – amennyiben pénzmosási szempontú távazonosítás is történik, azt követően – a rögzített videóhívás keretében az általa, és a végrendeleti tanúk által aláírt dokumentumot postai vagy futárszolgálattal eljuttassa az ügyvéd részére, aki az okiraton elvégzi az ellenjegyzést.

Kérdése van?
Keresse jogi tanácsadóinkat!

A végrendelet alternatívájaként összetett hagyaték esetén érdemes megfontolni a bizalmi vagyonkezelést, vagyonkezelő alapítvány létrehozását

Olyan összetett és szerteágazó hagyaték esetén, ahol jellemzően a cégutódlás, vagy egy folyamatosan működtetendő vagyontömeg átadásának problematikája is felmerül, már lehet, hogy a végrendelet nem jelent kielégítő megoldást. Emellett a hagyatéki eljárások hosszabb időtartama miatt mindenképpen javasolt végrendelet alkalmazása esetén is végrendeleti végrehajtó kijelölése, aki a szükséges – jellemzően társasági – döntéseket meg tudja hozni a halál és a hagyaték átadása közötti időszakban. Olyan működő vagyonelemek esetén, ahol az örökhagyó halála után is szeretné biztosítani élete munkájának fennmaradását és folyamatos működését, érdemes megfontolni a bizalmi vagyonkezelést.

A bizalmi vagyonkezelés a hagyatéki vagyon tervezhetősége és generációk közötti átadása tekintetében számos előnyt jelenthet egy végrendelettel szemben. A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye rendkívül szofisztikált és egyénre szabható megoldásokat kínál.

Már az örökhagyó életében megindulhat a generációváltás, továbbá az örökhagyó a halála utáni, legfeljebb 50 éves időszakra vonatkozóan is megszabhatja a vagyon kezelésére vonatkozó kötelező szabályokat és fő sarokpontokat, illetve feltételekhez kötheti a kedvezményezetté válást, vagy az adott kedvezményezett részére kiadandó vagyon mértékét, kiadási időpontját is saját belátása szerint állapítja meg. A bizalmi vagyonkezelés a vagyon felaprózódásának megakadályozásán túl vagyonvédelmi szempontból is számos előnnyel jár, továbbá a vagyonrendelő/örökhagyó halála nem okoz törést a vagyonkezelési jogviszonyban. A nemzetközi gyakorlatban régóta működő módszerhez (trust, treuhand) hasonló jogintézmény már Magyarországon is szabályozásra került és új lehetőségként kínálkozik az örökhagyók számára. Ttermészetesen a vagyontervezési strukturálás során a törvényes öröklés rendjére is figyelemmel kell lenni. Bővebben itt olvashat a bizalmi vagyonkezelés és trust témájáról.

A bizalmi vagyonkezeléshez képest szigorúbb követelmények teljesítendők, ha vagyonkezelő alapítvány létrehozása mellett döntünk, ugyanakkor ezen intézmény több generáción átívelő vagyontranszfert is lehetővé tesz. Érdemes tudni, hogy ebben az esetben tőkeminimum is alkalmazandó, amely legalább 600 millió forint rendelkezésre bocsátását írja elő. Komoly szervezeti háttér felállítása is előírás, így kuratórium, felügyelőbizottság és könyvvizsgáló, továbbá vagyonellenőr kijelölése is szükséges lehet, ennek megfelelően a vagyonkezelő alapítvány létrehozása az igazán komoly vagyonok esetén lehet célszerű. Bővebben  itt olvashat a vagyonkezelő alapítvány témájáról .

Végrendeletek nyilvántartása

Végrendeletek nyilvántartása kapcsán kettő – egymástól nem teljesen független – nyilvántartásról beszélhetünk.

A Végrendeletek Országos Nyilvántartása a letétbe helyezett végintézkedések adatainak (és nem tartalmának) központi, elektronikus nyilvántartása. A Nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyző Kamara működteti. A nyilvántartásba történő bejegyzést a közjegyző végzi el az általa készített vagy a nála letétbe helyezett végrendeletről (és egyéb végintézkedésről). A nyilvántartásba bejegyzett adatok lekérdezése a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző számára kötelező.

A Központi Végrendeleti Nyilvántartás a Magyar Ügyvédi Kamara által létrehozott és működtetett nyilvántartás, amely azt a célt szolgálja, hogy az ügyvédi közreműködéssel készített magánvégrendeletek biztonságos őrzése megvalósuljon, és a végrendeletek léte és tartalma ismertté válhasson a közjegyzők és bíróságok előtt. Végintézkedést tartalmazó okirat készítésére vonatkozó megbízás elfogadásakor az ügyvéd minden esetben köteles írásban tájékoztatni az ügyfelét arról, hogy írásbeli hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy végintézkedése a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárába, azon belül az elkülönülten vezetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásba letéti elhelyezésre kerüljön. Arra is van lehetőség, hogy a letétbe helyezés úgy történjen, hogy a végintézkedés, illetve a végintézkedés letétbe helyezésének ténye a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzésre kerüljön.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom
     Tovább