Mentés

Nem minden esetben terheli a cégeket az amerikai kiegészítő vám!

A legnagyobb gazdasági hidegháborúban sem látott adok-kapokkal szembesülhetnek a gazdálkodók a vámok vonatkozásában, ha figyelemmel kísérik az USA, EU és Kína egymással szemben alkalmazandó vámtétel „performance”-át.

Vám- és fogyasztóiár-növekedés a vámháború következményeként

2018. június 22-től számos USA-ból érkező termék vámterhe nő 25 százalékkal. A vámteher emelése természetszerűen jelentkezik a termék belföldi fogyasztói árában. Ha valaki előveszi a számológépet, – kiszámolván, hogy mennyi az emelkedés – és az eddig az USA-ból importált és jelenleg a vámteher emeléssel érintett termék után fizetett vám összegét megnöveli 25 százalékkal, nem biztos, hogy a korrekt értéknövekedést fogja megkapni. Ugyanis a 25 százalék vámtétel növekedés az import vámterhek számítási metodikája miatt jelentősebb is lehet!

Gondoljunk csak arra, hogy az import áfa alapjába bele kell számítani a fizetendő vámterhet, ami már eleve nagyobb növekedést jelent, mint a 25 százaléknyi vámtétel növekedés.  A vámteher, ami import áfából és vámból (amelyet most emeltek) áll egy kumulált összeg, amelynek számításából az adódik, hogy 25 százalékos emelkedés a valóságban magasabb emelkedést jelent. És akkor még nem is beszéltünk a vámfolyamatok során felmerülő egyéb terhekről, költségekről, melyek mértékét szintén befolyásolhatja a 25 százalék kiegészítő vám. 

Egy másik szempontból érzékeltetve a kiegészítő vám hatását még elszomorítóbb a helyzet, ugyanis az érintett termékek olyanok voltak, amelyekre az eddig alkalmazott vámtétel 0-10 százalék között mozgott, ehhez képest elképesztően magas a kiegészítőnek nevezett plusz 25 százalék. A félreértések elkerülése érdekében nem az eddig alkalmazott 0-10 százalékos vámtételek emeléséről van szó, hanem alkalmazásuk mellett további 25 százalék kiegészítő vám alkalmazásáról.  

Összegezve a 25 százalékos növekedés önmagában is jelentős, de a valóságban nagyobb teherként fog realizálódni az alapanyagok és a termékek fogyasztói áraiban. 

Éppen ezért különös jelentősége van annak, hogy minden gazdálkodó, aki érintett a kiegészítő vám okozta tehernövekedésben, vizsgálja meg azokat a legális lehetőségeket, melyek a kialakult helyzetben segíthetnek a vámteher csökkentésében. 

Mire nemkell kiegészítő vámot fizetni? 

Elsődlegesen azzal kell tisztában lenni, hogy annak ellenére, hogy a behozott termék szerepel az érintett körben, nem biztos, hogy alkalmazni kell az emelt vámtételt.

Ez az import folyamatok egy kis részét érinti, de érdemes megvizsgálni, hogy a termék mikor hagyta el az USA határát, azaz mikor történt meg az exportálása. Ugyanis nem tartoznak a kiegészítő vám hatálya alá azok a termékek, amelyek még 2018. június 22-e  előtt kerültek az USA-ból exportálásra és jelenleg még nincsenek szabadforgalomba helyezve. Szintén kivételként kell kezelni azokat a termékeket, amelyekre 2018. május 17-e előtt vámmentességgel vagy vámcsökkentéssel adtak behozatali engedélyt

Másodlagosan fontos átgondolni azokat a vámtehercsökkentő lehetőségeket, melyek a kiegészítő vám alkalmazása nélkül is adottak, mint például a vámfelfüggesztés, a vámraktározás valamint a feldolgozási eljárások.  Megnőtt ezeknek a vámjogi megoldásoknak a jelentősége, ugyanis alacsony vámtétel esetében lehet, hogy nem okoztak számottevő megtakarítást, most azonban eljött az idejük. 

Előre láthatóan nincs vége a „vámháborúnak”, azonban a 25 százalékos emelés elég jelentős ahhoz, hogy konzultáljunk vámtanácsadókkal a lehetőségekről, a kialakult helyzet kezeléséről.     

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
     Tovább