Mentés

Jelentős változás előtt a vámtörvény!

2018. január 1-től gyökeresen megváltoznak a gazdálkodók életét meghatározó eljárásjogi normák. A magyar eljárási szabályozás módosítása érinti a vámigazgatás területét, amely a vámtörvény változtatását teszi szükségessé. Mivel a változás sokrétű, a vámtörvény jelentősen át fog alakulni a következő néhány hónapban!

Változik az Adózás rendjéről szóló törvény (Art), új jogszabályként megalkotásra kerül az Adóigazgatási rendtartás (Air), továbbá megszűnik a Közigazgatási eljárási törvény (Ket.), valamint a közigazgatási határozatok bírsági felülvizsgálatát a Pp-től elkülönült közigazgatási perrendtartás váltja fel. A változtatások alapjaiban rengetik meg a korábbi gyakorlatot és új szabályokat teremtenek.

Különösen érzékenyen érinti a változás a vámigazgatás területét, ugyanis a jelenlegi jogi háttér szerint az alapnormaként alkalmazott Uniós Vámkódex és az annak végrehajtására kiadott Uniós rendeletek mellett a vámtörvény mint nemzeti jogszabály ad eligazítást a vámigazgatási eljárásokban. Ugyanakkor jelenleg mögöttes jogi normaként rendelkezésre áll a Ket. mint általános eljárási szabály, amennyiben a vámjogszabályok nem adnak valamilyen eljárásjogi kérdése eligazítást. 

A jövőben a Ket. megszüntetésével a vámigazgatási eljárások jogforrásaként az Uniós Vámkódex és az ahhoz tartozó európai végrehajtási rendeletek mellett, nemzeti jogszabályként, kizárólag a magyar vámtörvény válik alkalmazhatóvá.

Új nemzeti vámtörvényre lesz szükség januártól

A kialakult helyzet felértékeli és szükségessé teszi a jelenleg hatályos vámtörvény jelentős módosítását, eljárásjogi szempontú reformját. Olyan új nemzeti vámtörvény létrehozása válik szükségessé, amely minden, a vámigazgatást érintő eljárásjogi helyzetre szabályozást tud adni. Amennyiben ugyanis a magyar vámtörvény nem tartalmaz rendelkezést egy adott élethelyzetre, akkor kizárólag az EU vámszabályaihoz lehet folyamodni!

A jogalkotó elképzelése szerint a jelenleg hatályos nemzeti vámtörvény átalakításával ez a feladat megoldható, a vámtörvény kiegészülhet minden olyan eljárásjogi rendelkezéssel, amelyet eddig a Ket. tartalmazott. 

A kialakult helyzet azonban több kérdést is felvet. Egyrészt, hogy milyen mértékben szabályozható a jelenlegi vámtörvény keretei között a vámigazgatási eljárásnak minden kérdéskörre kiterjedő kiegészítése. Másrészt, hogy célszerű-e a jelenlegi eljárási és anyagi jogi szabályokat egyaránt tartalmazó vámtörvény további eljárásjogi normákkal történő kiegészítése.

A vámigazgatási eljárások hasonlóak ugyan az adóigazgatási és a közigazgatási eljárásokhoz, ugyanakkor számtalan egyedi jegyet is mutatnak. A vámigazgatási eljárás ugyanis nem kizárólag a vámok beszedéséről és azok kiszabásáról szól, hanem a Közösség határát átlépő árumozgások ellenőrzéséről, azaz vámigazgatási folyamatokról és ezek technológiai szabályozásáról is. A vámeljárások egyedi tartalmára tekintettel a jelenlegi szabályozás kibővítése még bonyolultabbá teszi a meglévő vámtörvényt, és előrevetíthető a jogszabály gyakori módosítása tekintettel arra, hogy az egyetlen nemzeti jogforrásként funkciónál. 

Különválaszthatók a vám anyagi jogi szabályai az eljárási szabályoktól

Másik – talán célravezetőbb – megoldás lehet, ha a jogalkotó a vámigazgatási eljárásra, hasonlóan az adóigazgatásra, egy önálló, csak eljárási szabályokat tartalmazó vámigazgatási rendtartást alkotna. Ebben az esetben a klasszikus vámtörvény csak anyagi jogi szabályokat tartalmazna, míg a vámigazgatási eljárás jogi alapjait és részleteit egy önálló, csak eljárási rendelkezéseket tartalmazó jogszabály tartalmazná.

Bármilyen megoldás kerül a Parlament elé, 2018. január 1-jétől életbe kell lépnie az új szabályozásnak, amelyet felkészülten kell várnia a gazdálkodóknak és a hatóságnak is. 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom