Mentés

Megérkezett a NAV útmutatása a behajtási költségátalányról!

A behajtási költségátalány új szabályairól írt március 24-i blogbejegyzésemet számos nyitott kérdéssel zártam, melyek rendezése (egzakt jogszabályi előírások hiányában) szükségessé tették a témát részletesen elemző adóhatósági útmutató kiadását.

A behajtási költségátalány új szabályairól írt március 24-i blogbejegyzésemet számos nyitott kérdéssel zártam, melyek rendezése (egzakt jogszabályi előírások hiányában) szükségessé tették a témát részletesen elemző adóhatósági útmutató kiadását.

A Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen kiadott ezen útmutatóját április 25-én publikálta a NAV honlapján „A behajtási költségátalány intézménye és megítélése az adózás szempontjából”. címmel. Noha a kötelezett késedelmének kimentésével összefüggésben a NAV tájékoztatója sem nyújt gyakorlati útmutatást, azonban a behajtási költségátalány számviteli elszámolására pontos állásfoglalást ad:

  • A jogosult a behajtási költségátalány összegét a könyveiben csak akkor számolhatja el (egyéb bevételként),ha az hozzá ténylegesen befolyt.
  • A kötelezett önkéntes teljesítés, vagy a jogosult felszólítása esetén köteles (önkéntes teljesítés esetén a megfizetés időpontjával, míg a jogosult felszólítása esetén az első felszólítás időpontjával) könyveiben kimutatni a behajtási költségátalány összegét (az egyéb ráfordításokkal szemben).
  • A fenti elszámolásból következően, önkéntes teljesítés és külön felszólítás hiányában a behajtási költségátalányról történő lemondás nem befolyásolja sem a kötelezett, sem a jogosult eredményét és így tao alapját sem.

A NAV tájékoztatójában kimondja, idézem: „továbbra is irányadónak tekinthető, hogy amennyiben a jogosult a Ptk. 6:46. §-ban rögzített diszpozitivitást engedő elszámolási sorrendtől eltér, tehát a kötelezettől befolyt - az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő – összeget elsősorban nem a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra számolja el, hanem elsősorban a főkövetelésre, és annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, ez a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondásként értékelhető”.

A NAV sajnos nem tér ki arra, milyen formában jelezheti a jogosult, hogy követelése megszűnt a kötelezettel szemben, azonban a korábbi jogértelmezési gyakorlatnak megfelelően ez vélelmezhetően kötetlen formában megtehető.

Megítélésem szerint amennyiben a kötelezett a jogosulttól nem kap felszólítást behajtási költségátalány megfizetésére és beszámoló-készítés kapcsán az üzleti partnerétől bekért egyenlegközlő is alátámasztja a behajtási költségátalányról való lemondást, abban az esetben a feleknek behajtási költségátalány tekintetében nincs további teendőjük.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom