„Tisztelt RSM DTM Bérszámfejtési Osztálya!
Mint ahogy három hónappal korábban tájékoztattuk Önöket, a mai napon töltöttem az utolsó munkanapom a cégnél, hiszen felmondtam.
A HR osztályunk most adta át a kilépő papírjaimat, s észrevettem, hogy kevesebb bért számoltak, mint ami jár, illetve a szabadságom napjai is kevesebbek, hiszen ennyit idén nem vettem ki.
Kérem, tájékoztassanak, hogy mikor tudják javítani a bérszámfejtést, és elküldeni számomra a megfelelő papírokat!
Köszönettel:
XY”
Sajnos sokan nem tudják, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vettek igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre arányosan megillette volna őket, a különbözetre kifizetett munkabért kötelesek visszafizetni - a korábbi Munka Törvénykönyve szerint az 1992. évi XXII. törvény alapján egészen 2012.12.31-ig. A túlfizetés nem volt visszakövetelhető, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg. Sajnos sokan még bérszámfejtőként sem ismerik azt a 2013. január 1. óta hatályos változást, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza!
Olyan eset is előállhat azonban, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor több pénzt kap, mint ami az elszámolt időszakra vonatkozó rendes bére alapján jár neki. Ez akkor fordulhat elő például, ha a munkaviszony megszűnéséig a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot a munkavállaló nem vette ki, vagy a munkáltató nem adta ki. Az új Mt. szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. A szabadságot más esetben megváltani nem lehet, ilyen tartalmú megállapodást a felek sem köthetnek.
Bizonyára sokan hallottak arról, hogy a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot a munkáltató nem tudja kiadni, akkor azt a munkáltatónak pénzben kell a munkavállaló számára megfizetnie. Ez a lehetőség azonban csak csak 2012. december 31. napjáig állt fenn, a hatályos szabályok alapján erre jelenleg nincs lehetőség.
Szabadság kiadása felmondási idő alatt
Ha már a felmondási időnket töltjük, és tudjuk, hogy több napnyi szabadságunk maradt még bent, amit a munkáltatónak pénzben kellene felénk megtérítenie, a munkáltató engedélyével elmehetünk szabadságra a pénzbeni megváltás helyett.
Azonban a felmondási idő alatt szabadság csak a munkában eltöltött időnek minősülő tartamra jár. Mivel a felmondási idő része a munkaviszonynak, a munkáltató jogosult a felmondási idő alatt is a szabadság kiadására, amennyiben betartja az ennek előzetes közlésér e vonatkozó 15 napos törvényi határidőt. Tekintettel arra, hogy a szabadság csak a munkavégzési kötelezettséggel járó tartamra adható ki, szabadságot a munkavégzés alóli kötelező menetesítés – azaz munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő fele - tartamára nem lehet kiadni. Ha a munkáltató a törvényes mértéket meghaladóan mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót (pl. a teljes felmondási időre),a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani. A munkáltató a szabadságot csak az általános szabályokkal összhangban adhatja ki, így be kell tartania a kiadás időpontjára vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettségeket is. Ennek elmulasztása esetén a szabadság kiadása jogszabálysértő, és a munkavállaló erre az állásidőre megfelelő díjazást követelhet.
Itt kell megemlíteni azt is, hogy a városi legendákkal ellentétben, a munkaviszony megszűnésének időpontja nem módosul azáltal, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt szabadságot vett ki, vagy szabadságmegváltásban részesült.
Szabadság mérték
A fizetett szabadság éves mértéke munkavállalók esetében 20 munkanap, ami a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb, így a 25. évét betöltött munkavállaló éves rendes szabadsága 21 nap, 28. életévétől 22 nap, majd a 35. életévig 3 évenként 1 nappal növekszik. A 35. életév után a fizetett szabadság mértéke 2 életévenként növekszik 1 nappal, egészen a 45. életévig. A 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik az alapszabadság mérték.
Szabadság a főnöknek is van beleszólása»
A kilépéskor a munkavállalónak átadandó iratok:
- Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (TB kiskönyv)
- Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor (Rá kell vezetni az esetleges tartozásokat is.)
- Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához (jogszabályban előírt tartalommal
- Adó adatlap (Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, akkor a munkáltató a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély (munkavállaló) részére kiadni az adóévben általa kifizetett jövedelemről - ideértve a társadalombiztosítási szerv által az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot.)
- Igazolás a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól (a tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről)
- Nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lap (amennyiben a munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, akkor el kell küldeni a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság részére.)
- Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához
- Adatlap a tartási kötelezettségekről (ezen az adatlapon kell közölni az esetleges bírósági végzésen alapuló tartási kötelezettségeket)