Facebook image

„Tisztelt RSM DTM Bérszámfejtési Osztálya!

Mint ahogy három hónappal korábban tájékoztattuk Önöket, a mai napon töltöttem az utolsó munkanapom a cégnél, hiszen felmondtam.
A HR osztályunk most adta át a kilépő papírjaimat, s észrevettem, hogy kevesebb bért számoltak, mint ami jár, illetve a szabadságom napjai is kevesebbek, hiszen ennyit idén nem vettem ki.

Kérem, tájékoztassanak, hogy mikor tudják javítani a bérszámfejtést, és elküldeni számomra a megfelelő papírokat!

Köszönettel:

XY”

Sajnos sokan nem tudják, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vettek igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre arányosan megillette volna őket, a különbözetre kifizetett munkabért kötelesek visszafizetni - a korábbi Munka Törvénykönyve szerint az 1992. évi XXII. törvény alapján egészen 2012.12.31-ig. A túlfizetés nem volt visszakövetelhető, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg. Sajnos sokan még bérszámfejtőként sem ismerik azt a 2013. január 1. óta hatályos változást, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza!

Olyan eset is előállhat azonban, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor több pénzt kap, mint ami az elszámolt időszakra vonatkozó rendes bére alapján jár neki. Ez akkor fordulhat elő például, ha a munkaviszony megszűnéséig a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot a munkavállaló nem vette ki, vagy a munkáltató nem adta ki. Az új Mt. szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. A szabadságot más esetben megváltani nem lehet, ilyen tartalmú megállapodást a felek sem köthetnek.

Bizonyára sokan hallottak arról, hogy a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot a munkáltató nem tudja kiadni, akkor azt a munkáltatónak pénzben kell a munkavállaló számára megfizetnie. Ez a lehetőség azonban csak csak 2012. december 31. napjáig állt fenn, a hatályos szabályok alapján erre jelenleg nincs lehetőség.

Szabadság kiadása felmondási idő alatt

Ha már a felmondási időnket töltjük, és tudjuk, hogy több napnyi szabadságunk maradt még bent, amit a munkáltatónak pénzben kellene felénk megtérítenie, a munkáltató engedélyével elmehetünk szabadságra a pénzbeni megváltás helyett.

Azonban a felmondási idő alatt szabadság csak a munkában eltöltött időnek minősülő tartamra jár. Mivel a felmondási idő része a munkaviszonynak, a munkáltató jogosult a felmondási idő alatt is a szabadság kiadására, amennyiben betartja az ennek előzetes közlésér e vonatkozó 15 napos törvényi határidőt. Tekintettel arra, hogy a szabadság csak a munkavégzési kötelezettséggel járó tartamra adható ki, szabadságot a munkavégzés alóli kötelező menetesítés – azaz munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő fele - tartamára nem lehet kiadni. Ha a munkáltató a törvényes mértéket meghaladóan mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót (pl. a teljes felmondási időre),a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani. A munkáltató a szabadságot csak az általános szabályokkal összhangban adhatja ki, így be kell tartania a kiadás időpontjára vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettségeket is. Ennek elmulasztása esetén a szabadság kiadása jogszabálysértő, és a munkavállaló erre az állásidőre megfelelő díjazást követelhet.

Itt kell megemlíteni azt is, hogy a városi legendákkal ellentétben, a munkaviszony megszűnésének időpontja nem módosul azáltal, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt szabadságot vett ki, vagy szabadságmegváltásban részesült.

Szabadság mérték

A fizetett szabadság éves mértéke munkavállalók esetében 20 munkanap, ami a munkavállaló életkorának növekedésével egyre nagyobb, így a 25. évét betöltött munkavállaló éves rendes szabadsága 21 nap, 28. életévétől 22 nap, majd a 35. életévig 3 évenként 1 nappal növekszik. A 35. életév után a fizetett szabadság mértéke 2 életévenként növekszik 1 nappal, egészen a 45. életévig. A 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik az alapszabadság mérték.

Szabadság a főnöknek is van beleszólása»

A kilépéskor a munkavállalónak átadandó iratok:

  • Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (TB kiskönyv)
  • Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor (Rá kell vezetni az esetleges tartozásokat is.)
  • Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához (jogszabályban előírt tartalommal
  • Adó adatlap (Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, akkor a munkáltató a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély (munkavállaló) részére kiadni az adóévben általa kifizetett jövedelemről - ideértve a társadalombiztosítási szerv által az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot.)
  • Igazolás a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól (a tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről)
  • Nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lap (amennyiben a munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, akkor el kell küldeni a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság részére.)
  • Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához
  • Adatlap a tartási kötelezettségekről (ezen az adatlapon kell közölni az esetleges bírósági végzésen alapuló tartási kötelezettségeket)
    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom