Facebook image

szabadság mértéke

Szabadság meghatározása

A szabadság a munkában töltött idő alapján illet meg minket. A szabadság a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik. Alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben. Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat:

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),
  • a szabadság időtartama,
  • a szülési szabadság időtartama,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
  • a keresőképtelenség első 30 napja,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama,
  • az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama,
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartama,
  • a véradáshoz szükséges, legalább 4 órás időtartam,
  • a szoptató anyát megillető, a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 órás, ikergyermekek esetén kétszer 2 órás, a kilencedik hónap végéig naponta 1 órás, ikergyermekek esetén naponta 2 órás időtartam,
  • hozzátartozó halálakor 2 munkanap,
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő,
  • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,
  • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam,
  • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama,
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam.

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.

A munkaidő beosztása alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól többek között:

  • munkaszüneti napokon,
  • a heti pihenőnapokon, illetve
  • ha az egyenlőtlen munkaidő-beosztására tekintettel adott napon nincs munkavégzési kötelezettsége.

Szabadság mértéke

Alapszabadság mértéke

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alapszabadságból és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap.

Pótszabadság mértéke

A munkavállalónak

  • 25. életévétől 1,
  • 28. életévétől 2,
  • 31. életévétől 3,
  • 33. életévétől 4,
  • 35. életévétől 5,
  • 37. életévétől 6,
  • 39. életévétől 7,
  • 40. életévétől 8,
  • 43. életévétől 9,
  • 45. életévétől 10 munkanap pótszabadság jár.

A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a meghatározott életkort betölti.

Gyermek után járó pótszabadság

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb:

  • 1 gyermeke után 2 nap pótszabadság,
  • 2 gyermeke után 4 nap pótszabadság,
  • kettőnél több gyermeke után összesen 7 nap pótszabadság jár.

Fogyatékos gyermekenként a pótszabadnapok száma 2 munkanappal nő.

Jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Kinek jár 5 nap pótszabadság?

Fiatal munkavállaló részére évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.

A munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, ha:

  • a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását állapított meg,
  • fogyatékossági támogatásra jogosult,
  • vakok személyi járadékára jogosult.

Apaszabadság

Az apasági szabadság az apáknak gyermek születése esetén jár.  A szülési szabadság apáknak

  • 1 gyermek esetén 5,
  • ikergyermekek születése esetén, a gyermekek számától függetlenül összesen 7 munkanap

pótszabadságot jelent, akkor is, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Az apai pótszabadság a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, de legfeljebb a szülést követő második hónap végéig kiadandó. Az apasági szabadság nem kerül arányosításra év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén.

Szülési szabadság

Szülési szabadság jár 

  • az anyának, illetve
  • a nőnek, aki a gyermeket az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

 A szülési szabadság tartama 24 hét, amelyet, amennyiben a felek vagy kollektív megállapodás eltérően nem rendelkezik. úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő 1 év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Fizetés nélküli szabadság

Az alábbi esetekben illeti meg alanyi jogon a munkavállalót:

  • fizetés nélküli szabadság gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a gyesjogosultság alatt),továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság,
  • fizetetlen szabadság a munkavállalót hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges),
  • fizetetlen szabadság a tényleges önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.

Fizetés nélküli szabadság igénylése

A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét, az önkéntes katonaiszolgálat-teljesítés kivételével, 15 nappal korábban kell bejelentenie, a megszüntetésre vonatkozó igényét 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatóval.
A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, ekkor azonban a munkáltató dönti el, hogy engedélyezi-e, és ha igen, milyen feltételekkel.
Amennyiben a munkavállaló a törvényben biztosított okok miatt igényelte a fizetés nélküli szabadságot, nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége. Ám ha a fentebb felsorolt okokon kívüli okból igényeli a szabadságot, biztosítása szünetel, így járulékfizetési kötelezettsége is van.

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

#RSMKARRIER