Facebook image
Mentés

Szabadság: a főnöknek is van beleszólása

Így nyár derekán sok vállalatnál merülnek fel a szabadságolással kapcsolatos kérdések. Nem árt hát tisztázni, az éves szabadságnak mekkora részéről dönthet a munkáltató, és mely esetekben lehet visszahívni az éppen nyaraló munkavállalót sürgős feladatok elvégzésére.

A szabadság kiadása

A szabadságra vonatkozó jelenleg hatályos törvényi rendelkezés – azaz 2012. december 31-ig még az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről – fő szabálya szerint a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, vagyis csak a tárgyévben vehetőek ki a szabadság napjai, azokat a következő naptári évre – az alábbi kivételekkel - átvinni nem lehet.

Kivételes esetben – ha a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve kivételesen fontos gazdasági érdek áll fenn – a szabadságot az esedékesség évét követő év március 31-ig - kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig - is ki lehet adni.

Továbbá, ha a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tudja kivenni a szabadságát, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül is történhet a szabadság kiadása.

Ha a munkavállaló akadályoztatása egybefüggően 183 nap, vagy azt meghaladja, akkor a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül is kiadhatja a szabadságot.

Az alapszabadság egynegyedének kiadása a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell, hogy történjen. A munkavállaló a szabadság ezen részének kiadását a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni.

Ez alól kivétel a munkaviszony első 3 hónapja, amikor a munkáltató nem köteles az éves szabadságkeret időarányos részét kiadni. A munkavállaló azonban a három hónap után akkor is szabadon rendelkezhet szabadságának negyedével, ha a próbaidőt a kollektív szerződés rendelkezése alapján 6 hónapban kötötték ki.

A szabadságot kettőnél több részletben jelenleg csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni, a Munka törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályban lépő módosítása azonban már lehetővé teszi, hogy a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhassa a szabadságot, ellenben ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

A szabadság megszakítása

A munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölnie kell a munkavállalóval. A már megkezdett szabadság megszakítása a munkáltató részéről a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt lehetséges. Ebben az esetben a szabadságba nem számít be a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

A szabadság kiadásával kapcsolatos bővebb információkat itt érheti el,  míg a fizetés nélküli és rendkívüli szabadsággal, az igazolt és igazolatlan távolléttel összefüggő szabályokról itt olvashat.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom