Facebook image
Mentés

Munkavédelmi akcióterv: az ördög a részletekben rejlik

Minden olyan lépést üdvözölni kell, amely a foglalkoztatás bővítését szolgálja, ám fontos kiemelni, hogy a miniszterelnök által hétfőn bejelentett, úgynevezett munkavédelmi akciótervről egyfelől a részletek ismerete nélkül nehéz megalapozott véleményt mondani, másfelől az abban szereplő elemek egy része akár visszaélések melegágyává is válhat.

Ha szemügyre vesszük az első öt pontot, észrevehetjük, hogy ezeken a területeken már eddig is különböző kedvezmények léteztek. Itt főképpen a különféle START kártyákat kell megemlíteni (START, START Plusz, START Extra, START Bónusz),amelyek többek között a pályakezdők, az időskorúak, a munkaerőpiacra visszatérni kívánó anyukák, illetve a tartósan munkanélküliek meghatározott körének foglalkoztatását kívánták elősegíteni. Szintén csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a szakképzettséget nem igénylő feladatkörben foglalkoztatottak esetén.

Tény, hogy ezekhez a formákhoz képest a bejelentett tervek több előnyös motívumot mutatnak fel: egyszerűbbé válik az adminisztráció a munkavállalók számára, hiszen nem kell kártyáért folyamodni, egyúttal jelentősebb mértékűek, vagy éppen hosszabb ideig érvényesíthetőek lesznek a kedvezmények. Kérdésként fog felmerülni, hogy mindezek többes érvényesítésére – ahogy eddig – a jövőben lehetőség lesz-e, vagy választani szükséges az egyes formák alkalmazása között. Különösen éles a kérdés, ha az elvárt béremeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthetőségét is számba vesszük.

A kisvállalkozók adója esetén rendkívül attraktívnak tűnik a 6 millió Ft árbevételig alkalmazható havi 50 000, illetve mellékállásban végzett tevékenység esetén a havi 25 000 Ft-os adóteher, mely kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Ez a teher különösen vonzó, ha a minimálbér után eddig fizetendő adók és járulékok összegét vesszük figyelembe, ami meghaladja a 57 000 Ft-ot havi szinten. Ugyanakkor az árbevételi határ mértéke elgondolkodtató, hiszen az igénybe vevők köre  jellemzően az 1-2 fős vállalkozásokra szűkül. Fontos kiemelni, hogy e vállalkozások továbbra is áfaalanyok maradnak, hacsak nem választják az 5 millió forint bevételig alkalmazható alanyi mentesség státuszát. Amennyiben nem, akkor a beszámoló készítés alóli mentesség ellenére továbbra is könyvelőre szorulnak az esetleges áfaproblémák elkerülése céljából.

Annak a társaságnak, amely e feletti jövedelemmel rendelkezik, 25 fős foglalkoztatásig lehetősége van 16 százalékos adó fizetésére, amelynek alapja a nyereség és a bérköltség összege. Ez az adó kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót, az osztalék után fizetendő EHO-t és a szakképzési hozzájárulást, de például az osztalék utáni személyi jövedelemadót nem. Ez esetben a vállalkozásoknak a jövő évi terveik alapján kell számításokat végezniük annak meghatározására, melyik adózási forma számukra a legkedvezőbb. Itt majd meghatározó lesz a bérköltség és a nyereség aránya. Amennyiben az utóbbi meghatározó, akkor nem biztos, hogy meg fogja érni ezt a formát választani. A kalkuláció különösen érdekes lesz, ha az eva nem kerül kivezetésre. További kérdés, hogy tesz-e erőfeszítést a jogalkotó arra, hogy a már működő cégek tevékenységeiket megosztva részesülhessenek a kedvezményes adózási formából.

A meg nem fizetett teljesítések utáni áfafizetési kötelezettség halasztása régóta várt intézkedés, ezt korábban főleg az egyszeri költségvetési hatás miatt vetették el. E hatás nehezen megbecsülhető, de feltételezhetően jelentősebb összeget fog kitenni. Ez a lépés ugyanakkor sok vállalkozás felszínen maradását segítheti, ám nem zárja ki a trükközések lehetőségét sem, hiszen a levonási jog előbb keletkezik, mint a fizetési kötelezettség, így az új szabályozás szervezett formában visszaélésekre csábíthat.

A számviteli szabályok módosítása - mely szerint a nem realizált deviza árfolyamveszteségekből eredő tőkevesztést nem kell rendezni - a tulajdonosok számára kedvező fordulat lehet, ugyanakkor kérdéses, hogy a banki kockázatkezelők is megértőek lesznek-e egy ilyen helyzetben, hiszen számukra az általuk nyújtott hitel visszafizetése, illetve annak fedezete válhat bizonytalanná.

A házipénztári adminisztráció csökkentése során óhatatlanul a korábbi visszaélések emléke vetül fel, így itt az óvatosság mindenképpen indokolt lehet.

A fentiek alapján is megállapítható, hogy a bejelentett intézkedések számos pozitív elemet tartalmaznak, azonban a részletek kidolgozása során fontos lesz arra ügyelni, hogy azok ne képezhessék visszaélések, trükközések melegágyát.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom