szabadság

A szabadság a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló rendeltetéséből következik. Alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben. Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti a következő időtartamokat:

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő),
  • a szabadság időtartama,
  • a szülési szabadság időtartama,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
  • a keresőképtelenség,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama,
  • a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama (az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama;
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartama;
  • a véradáshoz szükséges, legalább 4 órás időtartam;
  • a szoptató anyát megillető, a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 órás, ikergyermekek esetén kétszer 2 órás, a kilencedik hónap végéig naponta 1 órás, ikergyermekek esetén naponta 2 órás időtartam;
  • hozzátartozó halálakor 2 munkanap;
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő;
  • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama;
  • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam;
  • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama;
  • a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb időtartam).

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni.

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

NYITOTT POZÍCIÓINK!

Nézz körül és jelentkezz önéletrajz csatolásával és a pozíció megjelölésével! 

#RSMKARRIER
 Tovább