A transzferár-adatszolgáltatás (ATP lapok) bevezetése gyökeresen átalakította a kapcsolt vállalkozások ellenőrzési logikáját. Az eddigi transzferár dokumentációs kötelezettség mellett most már konkrét, számszerű adatok is a NAV birtokába kerülnek strukturált formában, összevethető módon. Ez nemcsak a kockázatelemzést gyorsítja fel, hanem a célzott vizsgálatok alapját is képezi. De pontosan mit lát a NAV? Milyen következtetéseket von le, és mire érdemes különösen odafigyelni az ATP lapok kitöltésekor?
A következőkben összefoglaljuk, hogy a transzferár adatszolgáltatásból milyen következtetéseket vonhat le az adóhatóság, és különösen mire kell figyelni az társasági adóbevallás részét képező ATP lapok kitöltésekor.
Ügyletenkénti bontás – teljes átláthatóság a kapcsolt tranzakciókban
Az ATP lapok egyik legfontosabb jellemzője, hogy minden egyes kapcsolt ügyletet külön kell jelenteni.
A vállalkozásnak:
- minden egyes kapcsolt ügyletet külön kell feltüntetni,
- ügyletcsoportosítás csak szigorú feltételekkel lehetséges,
- meg kell adni az alkalmazott árképzési módszert,
- fel kell tüntetnie az ügylet értékét és irányát (bevétel vagy költség).
- a kapcsolt partnerek számáról és típusáról,
- az ügyletek volumenéről, és hogy
- módszert használ a vállalat a piaci ár igazolására.
Ezek alapján a NAV pontos képet kap:
- a kapcsolt partnerek számáról és típusáról,
- az ügyletek volumenéről, és hogy
- módszert használ a vállalat a piaci ár igazolására.
Számviteli és transzferár közötti eltérések detektálása
A NAV nem kizárólag a transzferár-adatszolgáltatásban szereplő adatokat vizsgálja. Az ATP lapokon megadott adatokat a NAV összevetheti például online számlaadatokkal, az adóbevallásokkal vagy más külső forrásból származó információval.
Bár a használt algoritmusok nem nyilvánosak, de a gyakorlati tapasztalataink a következő eltérések nagy valószínűséggel felkeltik majd a figyelmet:
- az adatszolgáltatásban jelzett bevétel és költségadatok eltérése az egyéb adóhatósági adatbázisokkal (pl. online számlarendszer),
- a kapcsolt ügyletek volumene és azok aránya az összes gazdasági tevékenységhez viszonyítva,
- az adóalap-korrekciók belső logikája és az alkalmazott árképzési módszerek összhangja.
Kockázatszűrés: automatizált algoritmusok és célzott figyelem
A NAV az adatszolgáltatás alapján kockázati profilokat állít fel.
Ezekben szerepet játszanak:
- az alkalmazott árképzési módszer típusa (pl. belső vs. külső benchmark),
- az interkvartilis tartományon kívül eső árazás,
- a veszteséges működés kapcsolt tranzakciók mellett,
- vagy a gyakori módosító (debit/kredit) tételek.
Noha a hatóság az elemző algoritmusok működését nem publikálja, a gyakorlat alapján egyes mintázatok (pl. ismétlődő veszteséges működés, árképzési módszerek következetlensége) gyakran vezetnek célzott adóhatósági érdeklődéshez, dokumentációkéréshez vagy ellenőrzéshez.
Gyakori hibák, a transzferár-adatszolgáltatás során - mire figyel a NAV?
A gyakorlati tapasztalatok alapján a NAV különösen érzékeny az alábbi hibákra:
- adathiány (pl. ügyletcsoport leírás nélkül),
- módszertani ellentmondások (pl. benchmark nélküli piaci ár igazolás),
- logikai anomáliák (pl. veszteséges működés + pozitív markup),
- összehasonlíthatóság hiánya (pl. eltérő devizanemek, időszakok).
Egyetlen technikai hiba vagy következetlenség is kérdések sorát indíthatja el a hatóság részéről.
Jó gyakorlatok az ATP lapok helyes kitöltéséhez
A hatósági logika megértése kulcsfontosságú az adatszolgáltatás sikeres teljesítéséhez.
Jó gyakorlatok:
- az adatszolgáltatás tartalmának összehangolása a dokumentációval,
- a számok mögötti logika és magyarázat előre történő kidolgozása,
- minden ügylet piaci árának legalább belső szintű validálása,
- benchmark vagy más alátámasztás beemelése az adatlaphoz kapcsolódó háttérelemzésekbe.
Az adatszolgáltatás nem adminisztráció – hanem tükör
A transzferár-adatszolgáltatás új szintre emelte a kapcsolt ügyletek átláthatóságát. Ami korábban rejtve maradt a dokumentációs rendszerben, most közvetlenül eljut a hatósághoz – strukturált, feldolgozható formában.
A kérdés már nem az, hogy a NAV mit kérdez – hanem az, hogy mire tud következtetni. És hogy mit lát a számok mögött.
Transzferár tanácsadó segítségét kérem
Az adatszolgáltatás épp ezért nem lehet utólagos rutinfeladat. Tudatos előkészítést, egységes adat- és logikai rendszert igényel – különben nem a dokumentáció, hanem az ellentmondások fognak beszélni a vállalat helyett.
