Cafeteria fogalma
A cafeteria elemek közül a munkavállalók munkakör, beosztás, munkaviszonyban eltöltött idő, életkor vagy más munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv alapján meghatározott csoportjai számára azonos módon meghatározott keret terhére különböző juttatások választhatnak.
A cafeteriarendszer három fő juttatáscsoportból állítható össze:
- adómentesen adható juttatások,
- béren kívüli juttatások és
- egyes meghatározott juttatások.
Az egyes csoportokat a munkáltató által fizetendő járulékteher mértéke különbözteti meg egymástól.
Cafeteria adózása
A rendszer megtartja a kedvező, 28%-os adóterhet a béren kívüli juttatások esetében. A szociális hozzájárulási adó kulcsának 2022. folyamán bekövetkezett 13 százalékra történő csökkenése az egyes meghatározott és a béren kívüli juttatások effektív adóterhének csökkenését eredményezte. A Szochó kulcs változását követően 100 egységnyi nettó juttatás esetén előbbi juttatásnál 33,04 egységnyi, utóbbi juttatási kategóriánál 28 egységnyi közteherrel kell kalkulálni.
A SZÉP-kártya esetében a kártyára utalt összegek 2019-től mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
A SZÉP-kártyára utalt összegek már nem évülnek el a kiutalást követő második év májusában, azok továbbra is elérhetőek maradnak, viszont a szolgáltató havi kezelési költséget számít fel ezek kapcsán.
Cafeteriaszabályzat
A cafeteriaszabályzat elkészítése a munkáltató szempontjából célszerűségi eszköz, illetve bizonyos esetekben jogszabályi kötelezettség.
Célja, hogy rendelkezésre álljon egy egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó írásos anyag, amely mind a munkáltató, mind a munkavállaló esetében jelentősen megkönnyíti a cafeteriarendszer gyakorlati alkalmazását. Bizonyos cafetriaelemek esetén (pl. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulás esetén) a cafeteriaszabályzat elkészítése elengedhetetlen.
Új lakhatási támogatás fiatal munkavállalóknak
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása alapján 2025. január 1-jétől a 35 év alatti munkavállalóik részére akár évi 1,8 millió forintnyi lakásbérletidíj- vagy lakáshitel törlesztőrészlet-támogatást is adhatnak a munkáltatók béren kívüli juttatásként. A Magyar Közlöny 2024. dec. 18. 129. számának 403/24-es "A munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló Kormányrendelete" szabályozza a kedvezményes adózású, havi 150 ezer forintos lakhatási támogatás részleteit
A SZÉP-kártyával megegyezően fog adózni a munkáltatók által adható havi 150 ezer forint lakhatási támogatás.
2026. január 1-től lép életbe az otthontámogatási támogatás. A lakáscélú hitel-, vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, vagy lakáscélú pénzügyi lízingszerződés díjának megfizetéséhez, vagy lakáscélú önerő teljesítéséhez nyújtott támogatás a béren kívüli juttatások szerint adózik.
