Késedelmes áfavisszatérítési kártérítések kezelése

Az elmaradt áfavisszatérítésekből fakadó veszteségek kompenzálásának igényléséhez tanácsadóink közreműködnek a NAV felé benyújtandó kérelem és kalkuláció elkészítésében.

Kérdése van?

Forduljon hozzánk bizalommal!

dr. Horváth Zoltán

dr. Horváth Zoltán

Vezető tanácsadó, Adóüzletág

Telefon

Az Európai Bíróság a közelmúltban kimondta, a magyar jog által előírt jegybanki alapkamat nem nyújt megfelelő kompenzációt azokra az áfavisszatérítésekre nézve, amikor a vállalkozások utólagosan váltak kártérítésre jogosulttá amiatt, hogy a magyar adóhatóság egy európai uniós normába ütköző nemzeti szabályt alkalmazva hosszú éveken át nem teljesítette adóvisszatérítési igényüket. Az így elmaradt áfavisszatérítésből fakadó veszteségek kompenzálását immár az uniós döntésben lefektetett paraméterek alapján kell megtéríteni az érintett társaságok számára.

Milyen esetekre vonatkozik a kamatkompenzáció megnövekedése?

A cégek életében hétköznapi jelenség, hogy követelésük áll fenn az adóhatósággal szemben. A követelés származhat adótúlfizetésből, de talán a legtipikusabb eset az áfa visszaigénylése, amikor a társaság beszerzéseire jutó áfa összege meghaladja az értékesítést terhelő áfa összegét és a negatív áfaegyenleget a társaság visszakéri a NAV-tól. Az adótúlfizetési helyzetben előfordulhat, hogy az adózói követelésnek az adóhatóság csak késedelmesen tud eleget tenni.

A késedelmes visszatérítésnek több oka is lehet:

  • az adóvisszatérítésre nyitva álló kiutalási határidőt (alapesetben 30, illetve 75 nap) az adóhatóság saját érdekkörében felmerült ok folytán elmulasztja,
  • az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán utólag és visszamenőlegesen derül ki valamely nemzeti jogszabály magasabb szintű jogszabályba (pl. az ÁFA törvény európai ÁFA-irányelvbe) ütközése, amely alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik.

A két esetkör közötti jelentős különbség, hogy a visszatérítési igény érvényesítésének pillanatában létezik-e egy belső jogi jogalap, amelyre hivatkozva az adózó visszakérheti az adót, vagy csak utólag (pl. Európai Bíróság döntése nyomán) derül ki, hogy korábban is kellett volna lennie egy belső jogi jogalapnak, amely alapján az adózó visszatérítésre már korábban is jogosult lett volna. Utóbbi esetben (pl. jogharmonizációs kötelezettség időben történő teljesítésének elmulasztása miatt) a jogosultság érvényesítésére csak évekkel később nyílik lehetőség.

A magyar adójogi szabályozás szerint a NAV a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot köteles fizetni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek utólagosan váltak kártérítésre jogosulttá abból kifolyólag, hogy az adóhatóság az európai uniós normába ütköző nemzeti szabályt alkalmazva átmenetileg megrövidítette őket. Az Európai Bíróság azonban a közelmúltban - a magyar vonatkozású Sole-Mizo és Dalmandi egyesített ügyekben - kimondta, hogy a magyar jog által előírt jegybanki alapkamat nem nyújt megfelelő kompenzációt az ilyen esetekre nézve. Az érintett vállalkozások felé hosszú éveken át nem teljesített adóvisszatérítés veszteségeit a magyar szabályozás nem téríti meg megfelelően, ezért az érintett cégek további késedelmi kamatra jogosultak.

Mely vállalkozások, mely ügyletek jogosultak az EUB döntése alapján emelt összegű kamatra?

  • A Sole-Mizo-Dalmandi ügyben született döntés az Áfa tv. 2011-ig hatályos pénzügyi rendezetlenségi szabálya miatt – mely az uniós jogba ütközött - jogosulatlanul visszatartott visszaigényelhető áfaösszegekre vonatkozik. Azok a társaságok, amelyek 2011 előtt kamatkérelmet nyújtottak be az adóhatóság felé, az EUB döntés alapján további késedelmi kamatra lehetnek jogosultak.
  • Azok a Társaságok, amelyek 2020. április 21-ig az uniós jogra hivatkozva adtak be kérelmet a NAV-hoz, vagy akik 2020. január 1-jét követően a magyar Áfa tv-re hivatkozva nyújtottak be önellenőrzést a behajthatatlanná vált követelésük érvényesítése érdekében, úgyszintén elgondolkodhatnak a magasabb kamatösszeg érvényesítésén.
  • Emelt összegű kamat illetheti meg azokat a fordított adózással érintett szektorokban (elsősorban az építőiparban) működő vállalkozásokat, amelyek 2020. január 1-től speciális áfa-visszatéríttetési eljárásban kérhetik vissza a beszerzéseikhez kapcsolódó áfát, amelynek finanszírozási terhét – helytelen adózási mód választása miatt – éveken át ők voltak kénytelenek viselni.

Miért éri meg a magasabb kamatösszeget igényelni a NAV-tól?

A visszaigényelt adó és emelt összegű kamat utólagos kompenzációt jelent a cégeknek a korábban elszenvedett károkért. A jelenlegi kritikus helyzetben hathatós finanszírozási mankó is egyben az érintett cégek számára, amely javítja a cégek cash-flow helyzetét.

Mi a cégek teendője az áfához kapcsolódó kamatigénylés kapcsán?

  1. A fentieket figyelembe véve javasolt áttekinteni, hogy nyújtott-e be a Társaság korábban áfa kamatkérelmet az adóhatóság felé? Akár 2011-ben a pénzügyi rendezetlenségi szabállyal összefüggésben, akár később a behajthatatlan követelések, illetve a különös áfa-visszatéríttetési eljárás kapcsán.
  2. Amennyiben ez megtörtént, kapott-e késedelmi kamatot, illetve milyen összegben a társaság?
  3. Az ezen túl esetlegesen felmerülő igényeket a társaságnak kell összegyűjtenie, majd benyújtania a NAV felé!

Miben tudja az RSM segítségét kérni?

Amennyiben a fenti helyzetek bármelyike érinti társaságukat, az RSM adótanácsadó kollégái segítségükre lehetnek az újabb kamatkérelem, valamint a kamatkalkuláció elkészítésében, az Európai Bíróság ítéletére alapozva. Amennyiben a cég ezt kéri, a főigény – azaz az adóvisszatérítés – lebonyolításában is segítséget nyújtunk. A kérelem és a kalkuláció elkészítését, illetve a szükséges eljárásjogi lépéseket sikerdíjas alapon vállaljuk.


    Felkeltettük érdeklődését?

    Kérjen ajánlatot, vagy forduljon kérdéseivel szakértő kollégáinkhoz!

    Szakértőink rendszeresen publikálnak szakmai anyagokat

     Tovább