Facebook image
Mentés

Nincs idő meghalni - cégtulajdonosként is fontos felkészülni a váratlan eseményekre

Hamarosan két éve lesz, hogy a világ kosárlabda rajongói döbbenten értesültek róla: Kobe Bryant helikoptere lezuhant Kaliforniában. Amit kevesen tudnak a sportlegendáról, hogy kosárlabda-karrierje végén komoly cégbirodalmat épített fel, mely azóta is töretlenül működik.

Azonban nem mindenki ilyen előrelátó. Balesetek bármikor bekövetkezhetnek, és az addig olajozottan működő cég, vagy cégcsoport hirtelen döntéshozó nélkül marad. Ha pedig az örökösök között kiskorú is van, úgy a gyámhivatal hosszú évekre befagyaszthat akár egy régóta tervezett cégeladást is.

Ilyenkor sokat segíthet az előrelátás, a tervezés: ha valaki alaposan átgondolja a cégei és egyéb vagyonelemei jövőképét, akkor ki tud alakítani egy olyan struktúrát, amellyel a cégek működőképesek tudnak maradni válsághelyzetben is, miközben a családi vagyon is biztonságban lesz. Fontos átgondolni, hogy lesz-e olyan örökös, aki át tudja venni egy társaság irányítását, vagy a családtagok más irányú érdeklődése miatt a cégek eladásra kerülnek, külső befektetőknek vagy akár a menedzsment tagok számára.

Az ideális struktúra megtervezésének következő lépése a tisztánlátás, hiszen egy évtizedekkel korábban 3 millió forintos jegyzett tőkével alapított cég értéke ma már a sokszorosa lehet a könyvekben kimutatott értéknek. Érdemes tehát előzetesen felmérni a vállalat vagy cégcsoport aktuális értékét, valamint a piaci folyamatok alapján várható jövőbeni értékét és ezt is kiértékelni a cégértékesítés vagy generációváltás kérdésének eldöntésekor. Üzletileg fontos kérdés, hogy a cég eladása vagy a vállalkozás folytatása jövedelmezőbb-e hosszú távon!

Miután a tulajdonosok felmérték az aktuális helyzetet és meghatározták a célokat is, elkezdődhet a végleges struktúra pontos megtervezése majd kialakítása. Korábban rendkívül népszerű volt – többek között a magyar jogrendszer hiányosságai miatt – a különböző nemzetközi cégstruktúrák alkalmazása, az elmúlt évek során azonban a magyar jogrendszer alatti lehetőségek is kedvezően változtak, kibővültek. A jelenlegi hazai szabályozási környezetben a korábbi tipikus holdingstruktúra lehetőségén kívül megjelentek a szofisztikáltabb vagyonkezelési lehetőségek is, mint a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány.

Mikor érdemes a bizalmi vagyonkezelést mérlegelni? 

Feleségén kívül Kobe Bryant három kiskorú gyermeket hagyott maga után, ami mind az örökösödési eljárás, mind a hátrahagyott vagyon irányítása szempontjából komoly nehézségekhez vezethetett volna. Az USA-ban kiugróan magas, főszabály szerint 40 százalék mértékű az örökösödési illeték, ami azonban a vagyonkezelésben tartott vagyonra ez nem terjed ki! Azaz jelen esetben az örökösöknél nem keletkezett adó- vagy illeték fizetési kötelezettség. Adókötelezettség a későbbiekben jellemzően akkor merülhet fel, amikor az örökösök kifizetést kapnak a vagyonkezelőtől. Addig azonban a vagyonkezelőben a teljes összeg felhasználható különböző befektetésekre, így további vagyon megtermelésére. Amennyiben Kobe nem készítette volna fel időben a cégbirodalmát és egyéb vagyonelemeit a generációváltásra, akkor az örökségének majdnem fele az amerikai államkasszát gyarapítaná mára. Mivel az általa alapított trust irányítását feleségére és egyik bizalmasára, mint vagyonkezelőkre bízta, így vagyona kezelése gyermekei kiskorúsága ellenére is biztos kezekben maradt.

Az ilyen és ehhez hasonló jellegű problémákra találták ki már nagyon régen a „bizalmi” vagyonkezelés (trust) jogintézményét, ami rendkívül hatékony megoldásokat kínál az örökösödési kérdések kezelésére, a vagyon irányítására és megőrzésére, valamint a vagyon optimális adózására is. A hazai jogalkotás egy régóta tátongó űrt töltött be a bizalmi vagyonkezelés („BVK”) jogintézményének bevezetésével 2014-ben, mely az örökhagyó, és az örökösök számára is megnyugtató vagyonvédelmet és egyben kedvező adózási környezetet is jelenthet.

A bizalmi vagyonkezelés esetében a vagyon tulajdonjogi szempontból elválasztásra kerül az eredeti tulajdonosától. A tulajdonos, mint vagyonrendelő a vagyonát egy vagyonkezelőre bízza, aki jogosulttá válik a vagyon irányítására. A vagyonrendelő a vagyonkezelésre – legfeljebb ötven évre – szerződést köt a vagyonkezelővel, amelyben rögzítik a vagyonkezelés szabályait és a vagyonkezelő ezt követően ezen szabályok mentén jogosult lesz döntéseket hozni, a vagyon felett irányítást gyakorolni. A vagyonkezelésre megbízható egy professzionális szervezet (üzletszerű vagyonkezelés),vagy akár az eredeti tulajdonos saját maga is kezelheti a vagyont magánszemélyként. De akár közösen a család is irányíthatja a BVK-t egy vagyonkezelő cégen keresztül. Így ez a vagyonkezelési forma meglehetősen rugalmas – és így rendkívül kedvező – a vagyon irányítását illetően.

A kezelt vagyon kap egy adószámot és a társasági adó alanyává válik. Azaz jellemzően ugyanúgy adózik majd a bevételei után, mint egy holdingcég, például az aktív vállalkozások által a BVK-nak fizetett osztalék ugyanúgy adómentes lesz, mintha egy holding cégnek fizetnék. A társasági adó alanyiságnak köszönhetően, a BVK is alkalmazhatja a törvény által biztosított adómentes cégértékesítési lehetőséget. Azaz a vagyonkezelésbe adott aktív cégek értékesítésén elért jövedelem után a BVK-nak nem kell társasági adót fizetnie, amennyiben a kapcsolódó jogszabályi feltételeket megfelelően alkalmazta. A BVK-ból az egyenesági örökösöknek kifizetett jövedelmek adózása is nagyon kedvező, mivel a tőke (a vagyonkezelésbe adott – pénz, cég és egyéb – vagyon összege) kifizetése adómentes, míg a tőke feletti hozamok esetleges kifizetése osztalékként adózik, csakúgy mintha holdingcégtől érkezne. Kedvező változás a korábbi évekhez képest az is, hogy most már az egyenesági örökösöknek és házastársnak történő kifizetésen túl a testvérnek kifizetett tőke is hasonlóan kedvező adózási megítélés alá esik a BVK-ban.

Ráadásul bizonyos esetekben a keletkezett hozamok kifizetése is történhet adómentesen! Amennyiben például a BVK tartós befektetési szerződést köt, a magánszemély kedvezményezett részére az így szerzett hozam is adómentesen kifizethető. Ehhez azonban több feltételnek is teljesülnie kell, valamint vállalni kell a tartós befektetési szerződés egyéb követelményeinek történő megfelelést is (pl. 5 éves tartási kötelezettség). 

A kizárólag magánszemélyek által (vagyonrendelő) és részére (kedvezményezett) létrehozott BVK ezen felül ugyancsak adómentességet élvez, ha kizárólag a jogszabályban meghatározott befektetési tevékenységekből származik jövedelme. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a mentesség csak a társasági adóra vonatkozik, ezen jövedelmek kifizetése a kedvezményezettek számára osztalékként ugyanúgy személyi jövedelemadó köteles.

További kedvező szabály, hogy ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett is magánszemély, akkor nem csak a beszámolót nem kell közzétenni, hanem társasági adóbevallást sem kell készíteni, abban az esetben, ha a BVK-nak nem volt az adóévben bevétele, vagy csak adómentes bevétele volt, így az adminisztrációs teher is jelentősen csökkenhet egy holdingtársasághoz képest. Mindenképp érdemes tehát fontolóra venni egy BVK létrehozását nagyobb cégbirodalom esetén, hiszen az időben történő intézkedésekkel sok fejfájást (és adókötelezettséget) megspórolhatunk az örökösök számára.

Újabb opció a vagyonkezelő alapítvány

A BVK mellett a hazai szabályozás 2019-ben megalkotott egy új vagyonkezelési lehetőséget is a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályok létrehozásával. A vagyonkezelő alapítványok adózási szempontból nagyon sok hasonlóságot mutatnak a BVK-val, a vonatkozó társasági adó és személyi jövedelemadó szabályok is nagyrészt azonosak, főleg, ami a kedvezményeket és mentességi szabályokat illeti. A vagyonkezelő alapítvány is társasági adó mentesen értékesíthet általa birtokolt üzletrészeket, részvényeket a megfelelő szabályok alkalmazása mellett. Hozamainak kifizetései is osztaléknak minősülnek, az alapítvány is nyithat TBSZ számlát a megfelelő feltételek mellett, a meghatározott befektetési jövedelmek is adómentesek lehetnek társasági adó szempontjából, továbbá az adóbevallási kötelezettség alóli mentesülés is fennállhat a BVK-hoz hasonlóan.

Az adózási hasonlóságok mellett azonban ki kell emelni, hogy egyéb meghatározó elemeiben – mint például az irányítás, az alapítási feltételek és követelmények vagy az adminisztráció – komolyabb eltérések jelentkeznek.

A vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályok egyik legfontosabb eltérése, hogy alapfeltételként a vagyonkezelő alapítvány minimum tőkéje 600 millió forint, tehát ennél kisebb vagyonnal nem alapítható. Ugyancsak komoly eltérés mutatkozik a vagyonkezelő alapítványok irányítási lehetőségeiben, amely fő szabályként egy minimum 5 fős kuratórium és minimum 3 fős felügyelőbizottság alkalmazását írja elő. A felügyelőbizottság helyett annak feladat- és hatáskörének teljesítésére egy vagyonellenőr is kijelölhető.

A vagyonkezelő alapítványok működtetésének alapvető elveit és céljait az alapító okirat tartalmazza, de a jogszabály kötelezően előírja, hogy készíteni kell egy úgynevezett befektetési szabályzatot is. Ebben határozzák meg az alapítványi vagyont alkotó portfóliót, a kockázatkezelés szabályait és a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.

A vagyonkezelési megoldások alternatívája: a holdingtársaság

A két új vagyonkezelési lehetőség mellett továbbra is rendelkezésre áll egy klasszikus holdingstruktúra kialakításának lehetősége. Utóbbi egy hagyományos cégformában - jellemzően Kft. vagy Zrt. - létrehozott társaság tulajdonába adja az alapító vagyonát. Legyen ez egy aktív társaság, valamilyen pénzügyi eszköz vagy bármely más eszköz. Ezekben a struktúrákban sokszor külön eszközkezelő társaságokba szervezik az aktív cégeken kívüli vagyont.

A klasszikus holdingok esetében az irányítás sokkal közvetlenebb formában – a társaság vezető tisztségviselőjeként – egyszerűen megvalósulhat és az irányításra nem kell sem előzetesen, sem később külön szabályokat megalkotni, így sokkal rugalmasabb a döntéshozatali eljárás.

Az utódlás és örökösödés tekintetében a klasszikus holdingstruktúra kevesebb lehetőséget biztosít a szabályozásra, ezért leginkább abban az esetben érdemes alkalmazni, ha nagykorúak az utódok és a vállalkozásban képzelik el jövőjüket. Ilyen esetekben a hagyományos öröklési szabályok mellett, végrendelet készítésével lehet bizonyos – a vagyonkezelési formákhoz képest jóval kötöttebb – keretek között rendelkezni a vagyon későbbi sorsáról.

Adózási szempontból a holdingok alkalmazásával is lehet társasági adómentesen cégeket értékesíteni, azonban TBSZ számlát nem tudnak kötni és a befektetési jövedelmek után is adót kell fizetni. A holdingból kifizetett osztalék személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége természetesen megegyezik az előzőekben említett vagyonkezelési formák által teljesített osztalék kifizetések adózásával.

A vagyonstruktúra átalakítása is hordozhat kockázatot

Miután a tervezési folyamat eredményeként kialakult a végső cél, meghatározásra került, hogy milyen struktúrában működtetné tovább a tulajdonos az általa birtokolt vagyonelemeket, elindulhat a struktúraátalakítási folyamat. Érdemes a célok meghatározása mellett az átalakítási folyamatot is gondosan megtervezni, különben kellemetlen meglepetések érhetik az embert.

Egy holdingstruktúra kialakítása nem egyszerű feladat, mivel az egyes tranzakciók során különböző adókötelezettségek merülhetnek fel. Bár az EU – főként az akvizíciók és egyéb valós piaci tranzakciók elősegítése érdekében – több olyan szabályt is alkotott, amely lehetőséget kínál a cégstruktúra-kialakítás és -átalakítás halasztott adózású kivitelezésére, az elmúlt időszakban ezen szabályok alkalmazását jelentősen szigorították a jogalkalmazóknál több esetben tapasztalt nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt. Ennek köszönhetően egy holdingstruktúra kialakítása, vagy a cégstruktúra átalakítása komoly tervezést és komplex ismereteket igényel.

A bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány létrehozása jóval kockázatmentesebb adózási szempontból, mert a vagyon átadása adómentes. Ugyanakkor, mivel a vagyonrendelő/alapító átadja személyes vagyonát, fontos körültekintőnek lennie a későbbi működési elvek és szabályok meghatározásakor, mivel a későbbiekben az irányítást illetően már kötöttebbek a lehetőségei.

Hogyan döntsem el melyik megoldást válasszam?

Erre a kérdésre nincs univerzális válasz. Mindegyik megoldás biztosít kedvező lehetőségeket és hordoz magában kockázatokat vagy nehézségeket. 

  • Egy holdingstruktúra kialakítása bizonyos tekintetben egyszerűbb lehet a vagyonkezelési megoldásokhoz képest, mivel néhány szemponttól eltekintve kevésbé szabályozható, azonban ennek köszönhetően sokkal kevésbé szabható egyedi igényekre, például az utódok feladatait és lehetőségeit sem nagyon lehet meghatározni. 
  • A holding struktúra kialakításakor fontos figyelni az átalakítási folyamat során felmerülő esetleges adókötelezettségekre és adókockázatokra
  • A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány megalapítása jóval összetettebb és hosszadalmasabb, ezáltal költségesebb feladat, ugyanakkor adózási szempontból kockázatmentes. 
  • A két vagyonkezelési megoldás alkalmazása több kedvező adózási lehetőséget biztosít, azonban a vagyon kiosztása, felhasználása már jóval kötöttebb folyamat. 
  • Ráadásul jellemzően hosszú távú célokat szolgálnak, ezért sokkal korlátozottabban vagy hosszabb idő alatt lehet a teljes vagyonhoz hozzájutni (sokszor ez is a célja),mint egy holdingcég esetében. A bizalmi vagyonkezelés 50 éves maximális időtartama is olyan korlát, mely a célokat figyelembe véve meghatározhatja alkalmazásának létjogosultságát.
  • A legnagyobb eltérés talán a vagyon irányításának szabályaiban jelentkezik. Az irányítás szempontjából legrugalmasabb egy holdingcégen keresztül irányítani a vagyont, a bizalmi vagyonkezelés már eggyel bonyolultabb helyzetet vagy legalábbis kontroll vesztést eredményez a vagyonkezelő bevonása miatt, míg a vagyonkezelő alapítvány esetében felállítandó 5 fős kuratórium és felügyelőbizottság rendkívül összetett működést indukál.

Az egyetlen dolog, ami nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a megfelelő vagyonstruktúra kialakítása gondos tervezést és előkészületeket igényel, ezért mindenképpen javasolt körültekintően eljárni, saját helyzetünket részletesen felmérni, a céljainkat megfelelő részletességgel meghatározni és a rendelkezésre álló lehetőségekről részletesen tájékozódni.

kérem a szakértői segítséget!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom