A 2026-os transzferár-szabályok egyik legnagyobb gyakorlati kihívását a szegmentált eredménykimutatás elkészítése jelenti. Az új rendelet alapján a kapcsolt ügyletek jövedelmezőségét üzemi eredmény (EBIT) szinten, megfelelően alátámasztott bevétel- és költségfelosztással kell bemutatni. Ez sok vállalatnál már nem pusztán transzferár-dokumentációs feladat, hanem a számviteli és kontrollingrendszerek felülvizsgálatát is szükségessé teheti. A NAV transzferár-ellenőrzései során ráadásul nem elegendő a szegmentált adatok bemutatása: azok gazdasági indokoltságát és főkönyvi visszakövethetőségét is igazolni kell. Karczub János, az RSM Hungary transzferár-szakértője bemutatja, hol jelentkeznek a legnagyobb kockázatok, és miért érdemes még a 2026-os üzleti év zárása előtt felkészülni.
Mire figyel a NAV a transzferár- ellenőrzések során Miért nem elegendő egy Excel-tábla?
Az év utolsó negyedévében járunk, a vállalatok már a 2026-os üzleti év zárására készülnek. Ezzel párhuzamosan fel kell készülni az első olyan transzferár dokumentáció elkészítésére is, amelyet már kötelezően az transzferár szabályok alapján kell elkészíteni, szemben a 2025-ös hibrid évvel.
A 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet több területen is jelentős változást hozott. Szigorúbb ügyletösszevonási és benchmark (adatbázis kutatás) szabályok, DEMPE-elemzés, valamint a szolgáltatások gazdasági előnyének részletesebb alátámasztása, vagyis a benefit test egyaránt új feladat jelent. Saját tapasztalataink alapján a legnagyobb gyakorlati kihívást várhatóan a szegmentált eredménykimutatás elkészítése jelenti majd.
Ennek oka, hogy a megfelelő pénzügyi adatok kinyerése sok esetben nem oldható meg a transzferár-dokumentáció készítésekor, hiszen az eddig használt könyvelési és vezető információs rendszerek, illetve a költségfelosztási és kontrolling folyamatok ezt ne teszik lehetővé.
Keresse az RSM transzferár-szakértőit!
Nem új elvárás, de 2026-tól már rendeleti követelmény a transzferár-szegmentáció
A transzferár-szegmentáció lényege, hogy a kapcsolt ügyletek jövedelmezőségét a hozzájuk rendelhető bevételek, költségek és ráfordítások alapján, az egyéb tevékenységektől elkülönítve lehessen vizsgálni. A 2026-tól alkalmazandó új rendelet ezt az elvárást az üzemi eredmény szintjéig részletesen szabályozza, és megköveteli a számítások számviteli adatokkal történő alátámasztását.
A transzferár- szegmentáció nem 2026-ban jelent meg a transzferárazásban. Az OECD Transzferár Irányelvek régóta hangsúlyozzák, hogy a kapcsolt ügyletek piaci jellegének vizsgálatakor a pénzügyi mutatóknak a ténylegesen vizsgált ügylethez vagy tevékenységhez kell kapcsolódniuk.
Ez különösen az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer (TNMM) esetében fontos. Egy egyszerre gyártási, forgalmazási és szolgáltatási tevékenységet végző társaság teljes, éves beszámoló alapján kiszámított jövedelmezősége ugyanis nagy valószínűséggel nem lesz alkalmas arra, hogy a különböző kapcsolt ügyletek szokásos piaci jellegét alátámassza.
A NAV az elmúlt években is kért szegmentált pénzügyi adatokat, különösen a többféle tevékenységet végző vállalkozásoktól. A 2026-ban indított jogkövetési vizsgálatokban és adóellenőrzésekben pedig azt láttuk, hogy a szegmentált eredménykimutatás és annak alátámasztása már kiemelt figyelmet kapott annak ellenére is, hogy a vizsgálattal érintett dokumentumok még a korábbi transzferár rendel alapján készültek.
Az új transzferár-rendelet tehát nem egy eddig ismeretlen kötelezettséget vezetett be, hanem egy régóta létező OECD transzferár elvárást emelt jogszabályi szintre- mondta el Karczub János az RSM transzferár-szakértője.
Mit vár el az új transzferár-rendelet, és mit vizsgál a NAV?
Az új transzferár- szabályozás egyik legfontosabb eleme az üzemi eredmény (EBIT) szintű szegmentáció. A releváns tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket, költségeket és ráfordításokat megfelelően el kell különíteni, a közvetett költségeket pedig gazdaságilag indokolható módszertan alapján kell felosztani.
A transzferár-szegmentáció során nem maradhat tevékenységhez nem rendelt üzemi tétel, a számításoknak pedig visszakövethetőnek kell lenniük a társaság számviteli nyilvántartásaiban.
További kihívást jelenthetnek a külföldi vállalatra vonatkozó adatigények, hiszen a külföldi tesztelt fél esetén a magyar társaságnak olyan pénzügyi adatokat is be kell szereznie és alá kell tudnia támasztani, amelyekre sokszor nincs közvetlen ráhatása.
A NAV ellenőrzési gyakorlata is ebbe az irányba mutat. A 2026-ban indított vizsgálatok során a szegmentált eredménykimutatás már a revizorok által küldött kérőívben is megjelenik. Az adóhatóság a végeredmény mellett be fogja kérni az alkalmazott felosztási kulcsokat, azok gazdasági indoklását, valamint a szegmentált adatok főkönyvi egyeztetését is.
A kérdés tehát már nem egyszerűen az, hogy a vállalkozás képes-e szegmentált adatokat bemutatni, hanem az is, hogy szükség esetén meg tudja-e védeni azokat a revizorokkal szemben.
Amikor a vállalat eredménye elfedi a transzferár-kockázatot
Vegyünk egy társaságot, amely kapcsolt vállalkozása részére gyártási tevékenységet végez, emellett saját forgalmazási tevékenységet is folytat.
A teljes vállalkozás árbevétel-arányos üzemi eredmény mutatója 5 százalék, ami első ránézésre megfelelőnek tűnhet. A szegmentáció azonban megmutatja, hogy a gyártási tevékenység jövedelmezőségi mutatója mindössze 1,8 százalék, és a vállalati átlagot a kiemelkedő profittal működő kereskedelmi üzletág javítja.
Amennyiben a gyártási tevékenység jövedelmezősége a megfelelő módszerrel és mutatóval meghatározott szokásos piaci ártartományon kívül esik, transzferár korrekcióra lehet szükség akkor is, ha a vállalati teljes jövedelmezősége átlagon felüli.
A fordított helyzet is előfordulhat, vagyis amikor egy független felekkel bonyolított veszteséges ügylet rontja a teljes társaság eredményét, miközben a kapcsolt ügylet önmagában mind feltételeiben, mind az árazás szempontjából piacinak minősül. Az üzemi szintű veszteséges működés és ezzel párhuzamosan a kapcsolt ügyletek megléte feltehetően nagymértékben növeli egy transzferár ellenőrzés esélyét, és ebben az esetben maga a szegmentáció az, ami segíthet elkerülni egy transzferárat érintő adóbírságot.
Karczub János az RSM adóüzletágának vezető menedzsere kiemelte: tehát a megfelelően előkészített és elvégzett szegmentáció a vállalatok egyik fontos védekezési eszköze is lehet egy adóellenőrzés során.”
Miért a kontrolling jelenti a legnagyobb kihívást a transzferár-szegmentációban?
A vállalatok számviteli és kontrollingrendszerei jellemzően nem a transzferár dokumentáció elkészítésének a támogatására készültek. A költséghelyek meghatározása és a belső riportok tartalma is a vezetői döntéshozatalt támogatják, ezek struktúrája azonban sok esetben eltér a kapcsolt ügyletek szerinti bontástól.
Tapasztalataink alapján a bevételek elkülönítése rendszerint egyszerűbb feladat. A valódi nehézséget a közvetett vagy közös költségek, például a raktározás, az IT, a telephely, esetleg a menedzsmentköltségek vagy az értékcsökkenés megfelelő felosztása jelentheti.
Milyen kulcsok alapján oszthatók fel ezek a költségek? Hogyan igazolható, hogy a felosztás valóban tükrözi a gazdasági tartalmat? És rendelkezésre állnak-e egyáltalán a szükséges adatok?
Különösen nehéz helyzetben lehetnek azok a magyar leányvállalatok, amelyek csoportszintű ERP-rendszert használnak, vagy a szükséges pénzügyi adatokat külföldi kapcsolt vállalkozástól kell beszerezniük.
Egyes társaságoknál elegendő lehet a meglévő riportok és felosztási kulcsok felülvizsgálata. Másoknál azonban akár a teljes kontrollingrendszer újratervezése is szükségessé válhat, ez pedig jelentős erőforrást és még annál is több időt igényelhet.
A nem megfelelő transzferár-szegmentáció ráadásul nemcsak dokumentációs mulasztási bírságot eredményezhet. A hibás jövedelmezőségi elemzés adóalap korrekcióhoz és adóbírsághoz is vezethet az adott körülményektől függően.
Mit érdemes még az év vége előtt megtenni a 2026-os transzferár-dokumentációhoz?
Bár a naptári éves adózók esetében a 2026-os transzferár dokumentáció elkészítésének főszabály szerinti határideje 2027 májusának vége, érdemes még az éves zárás előtt felmérni, hogy a jelenlegi számviteli és kontrollingrendszer alkalmas-e a szükséges megbontások elvégzésére.
Első lépésként célszerű azonosítani a szegmentációval érintett kapcsolt ügyleteket és felülvizsgálni a költségfelosztási kulcsokat. Ezt követően érdemes a háromnegyedéves adatok alapján egy próbaszegmentációt készíteni, amely már az éves zárás előtt megmutathatja, hogy a szükséges bevételi és költségadatok rendelkezésre állnak-e, vagy esetleg módosítani kell a kontrolling folyamatokon.
A transzferár-szegmentációra nem érdemes a transzferár-dokumentáció elkészítéséig várni
Az új transzferár rendelet számos lényeges változást hozott, de a szegmentáció ezek közül is kiemelkedik, hiszen nem pusztán a transzferár dokumentáció, azon belül is a helyi dokumentum tartalmát, hanem a vállalat pénzügyi működését is nagymértékben érintheti.
A legnagyobb kockázat ebben a pontban még nem az, hogy egy társaságnak még nincs kész szegmentált eredménykimutatása. Sokkal nagyobb probléma, ha csak az éves zárás után vagy egy NAV transzferár ellenőrzés során derül ki, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas annak a megbízható előállítására.
Hogyan segíthet az RSM Hungary?
Az RSM Hungary transzferár-szakértői támogatást nyújtanak a meglévő számviteli és kontrollingfolyamatok felülvizsgálatában, a szegmentációs és költségfelosztási módszertan kialakításában, valamint a szegmentált eredménykimutatások főkönyvi alátámasztásában és a NAV-ellenőrzések során felmerülő kérdések kezelésében.
Ha vállalkozásánál kérdéses, hogy a jelenlegi rendszerek megfelelnek-e a 2026-os szegmentációs követelményeknek, érdemes még az éves zárás előtt felmérni a szükséges lépéseket.
