Mit jelent a transzferár, és mit jelent a szokásos piaci ár elve?
A magyar transzferár szabályozás összhangban áll az OECD Transzferár irányelveivel. A kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti ügyleteikben olyan ellenértéket kell alkalmazniuk, amely megegyezik az összehasonlítható körülmények között, független felek között érvényesíthető szokásos piaci árral.
Mikor kell módosítani az adóalapot a transzferár miatt?
Ha a kapcsolt felek az alkalmazott ár révén eltérnek a szokásos piaci ártól, az eltérés összegével az adóalapot módosítani kell. Az adózónak növelnie kell az adózás előtti eredményét, ha a piaci ár alkalmazása magasabb eredményt eredményezett volna. Meghatározott feltételek fennállása esetén az adóalap csökkenthető is, ha a piaci ár alkalmazása alacsonyabb eredményt eredményezett volna.
Kinek kell transzferár-dokumentációt készítenie?
Transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége terheli általánosan az adóalanyt a kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása alapján, amennyiben az adóévben teljesítés történt.
Mely vállalkozások mentesülnek a transzferár-nyilvántartás készítése alól?
Nem köteles transzferár-nyilvántartást készíteni az adóév utolsó napján a mikro- és kisvállalkozásnak minősülő adózó.
Segíthetünk a transzferár-dokumentumok, transzferár-nyilvántartások elkészítésében?
Milyen transzferár-szabályok vonatkoznak a 2026-ban kezdődő adóévekre?
A 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet alapján a 2026-ban kezdődő adóévtől a transzferár nyilvántartás készítésének kötelezettsége továbbra is fennáll minden olyan adózóra, amely kapcsolt vállalkozásával az adóévben teljesítést valósít meg.
Mennyi a transzferár-dokumentáció értékhatára 2026-ban?
A transzferár dokumentációs kötelezettség alóli mentesülés értékhatára 150 millió forintra emelkedik, amelyet az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron kell vizsgálni.
Hogyan kell figyelembe venni az összevonható szerződéseket a transzferár értékhatár meghatározásakor?
A transzferár értékhatár megállapításánál a korábbi évekhez hasonlóan az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni.
Mikor nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni változatlan értékű költségátterhelés esetén?
Nem terheli transzferár nyilvántartási kötelezettség a szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás(ok) részére változatlan összegben, illetve változatlan értéken történő átterhelését. Feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó vagy terméket értékesítő fél nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban az adózóval vagy a költséget viselő féllel, és az átterhelés összege az adóévben nem haladja meg az 500 millió forintot.
Mekkora bírság szabható ki a transzferár-nyilvántartási kötelezettség megsértése esetén?
A transzferár nyilvántartási kötelezettség megsértésével kapcsolatos mulasztási bírság összege változatlanul 5 millió forintig, ismételt mulasztás esetén 10 millió forintig terjedhet.
Milyen átmeneti transzferár-szabályok vonatkoznak a 2025-ös adóévre?
A 2025-ös adóévre a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet átmeneti transzfeár dokumentációs szabályként lehetővé tette, hogy a helyi dokumentumra vonatkozó új, 2026-tól hatályos követelmények már a 2025-ös adóévre is alkalmazhatóak legyenek, ha az adózó ezt választotta. Ez tehát nem kötelező, hanem opcionális alkalmazási lehetőség a 2025-ös évre.
Mennyi volt a transzferár-dokumentáció értékhatára 2018 és 2025 között?
A 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet alapján 2018–2025 között nem terhelte transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 100 millió forintot.
Hogyan kellett figyelembe venni az összevonható szerződéseket 2018 és 2025 között?
Az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kellett figyelembe venni.
Mikor nem terhelte transzferár-nyilvántartási kötelezettség a költségátterhelést 2018 és 2025 között?
Továbbá nem terheli transzferár-nyilvántartási kötelezettség szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás(ok) részére változatlan összegben, illetve értéken történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll az adózóval, a költséget viselő féllel.
Mi a transzferár-adatszolgáltatás?
A transzferár adatszolgáltatás a magyar társasági adóbevallás kötelező eleme, amelynek célja, hogy a NAV részletes képet kapjon a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekről és azok árazásáról.
Hogyan változik a transzferár-adatszolgáltatás a 2026-ban kezdődő adóévektől?
Fontos tudni, hogy a 2026-ban kezdődő adóévektől a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet jelentősen kibővítette a transzferár adatszolgáltatás tartalmát. A korábbi évekhez képest jóval részletesebb transzferár információkat kell megadni!
Milyen adatokat kell tartalmaznia a transzferár-adatszolgáltatásnak?
A transzferár adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell az egyes kapcsolt ügyletek értékét, típusát, az alkalmazott transzferár módszert, a módszer kiválasztásának indokait, valamint a szokásos piaci ár alátámasztásához használt összehasonlító elemzések főbb jellemzőit.
Mi a transzferár helyi dokumentum, vagyis a Local File?
A dokumentum célja, hogy részletesen bemutassa az adott vállalat és a kapcsolt felei közötti ügyleteket, valamint alátámassza, hogy az alkalmazott árak megfelelnek a szokásos piaci ár elvének.
Kinek a feladata a transzferár helyi dokumentum elkészítése?
A helyi dokumentum elkészítése mindig a magyar tagvállalat feladata, függetlenül attól, hogy a cégcsoport központja hol található.
Milyen információkat mutat be a transzferár helyi dokumentum?
A transzferár dokumentum a vállalat saját működésére, funkcióira, kockázataira és pénzügyi adataira fókuszál, és ezek alapján mutatja be, hogy az alkalmazott transzferárak piaci alapon kerültek meghatározásra.
Hogyan változtak a Local File tartalmi követelményei 2026-tól?
A 2026-ban kezdődő adóévektől a transzferár dokumentum részét képező helyi dokumentum tartalmi követelményei jelentősen bővültek.
Mit jelent a kapcsolt ügyletek pénzügyi adatainak szegmentált bemutatása?
Ennek keretében többek között kötelezővé vált a kapcsolt ügyletekhez kapcsolódó pénzügyi adatok szegmentált bemutatása, amelyet a magyar számviteli beszámolóval összhangban kell elkészíteni.
Milyen összehasonlító adatokat kell használni a szokásos piaci ár meghatározásához?
A szokásos piaci ár meghatározásához elősorban a magyarországi régióból származó összehasonlító adatokon kell alapulnia, szigorú szabályok vonatkoznak továbbá az összehasonlító (benchmark) elemzés veszteséges vállalatainak kizárására.
Mit jelent a benefit test a transzferár-dokumentációban?
Szolgáltatások esetén a helyi dokumentumnak tartalmaznia kell a benefit test eredményét, vagyis annak bemutatását, hogy a vállalat ténylegesen részesült e gazdasági előnyben a kapcsolt fél által nyújtott szolgáltatásból.
Mit jelent a DEMPE elemzés az immateriális javaknál?
Immateriális javak esetén a DEMPE funkciók részletes elemzése is kötelezővé vált, amely azt vizsgálja, hogy a cégcsoporton belül ki végzi a fejlesztési, továbbfejlesztési, fenntartási, védelmi és hasznosítási funkciókat.
Mi a transzferár fődokumentum, vagyis a Master File?
A fődokumentum a háromszintű transzferár nyilvántartási rendszer egyik központi eleme, amely a teljes vállalatcsoport működéséről ad áttekintést.
Mi a különbség a Local File és a Master File között?
Míg a helyi dokumentum a magyar tagvállalat ügyleteire fókuszál, a fődokumentum célja, hogy bemutassa a csoport globális struktúráját, üzleti modelljét, értékláncát és a transzferár képzés alapelveit.
Ki készíti el a Master File-t, és mi a magyar adózó felelőssége?
A dokumentumot jellemzően a csoport központja vagy a konszolidációt végző társaság készíti el, de a magyar adózó felelős azért, hogy a dokumentum rendelkezésre álljon és megfeleljen a hazai előírásoknak.
Mi az országonkénti jelentés, vagyis a CbC Report?
A BEPS 13. cselekvési programja értelmében valamennyi nagy multinacionális vállalkozásnak országonként (CbC) jelentést kell készítenie összesített adatokkal a jövedelem, a nyereség, a fizetett adók és a gazdasági tevékenység globális elosztásáról azon adójoghatóságokban, amelyekben tevékenységet végez . Ezt a CbC-jelentést megosztják az említett joghatóságok adóigazgatásaival, hogy felhasználhassák a transzferárak és a BEPS kockázatértékelése szempontjából.
Mely vállalatcsoportokra vonatkozik a CbC jelentési kötelezettség?
Jelenleg a szabályozás a csoportszinten legalább 750 millió eurós éves árbevételt realizáló multinacionális nagyvállalatokat érinti.
Mi a Public CbC, vagyis a nyilvános országonkénti jelentés?
A Public CbC (Public Country by Country Reporting) az Európai Unió által bevezetett nyilvános országonkénti jelentési kötelezettség, amely a nagy multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságát hivatott növelni.
Mi a különbség a hagyományos CbC Report és a Public CbC között?
A hagyományos CbC jelentéssel ellentétben, amelyet kizárólag az adóhatóságok kapnak meg, a Public CbC jelentést a vállalatoknak nyilvánosan közzé kell tenniük, jellemzően a honlapjukon.
Mely vállalatokra vonatkozik a Public CbC közzétételi kötelezettség?
A kötelezettség a csoportszinten két egymást követő évben legalább 750 millió euró éves (konszolidált) bevételt elérő vállalatokra vonatkozik.
Mi a Public CbC jelentés célja?
A Public CbC célja, hogy a nyilvánosság számára is láthatóvá váljon, hogy mely országokban milyen mértékű gazdasági tevékenységet folytatnak, mekkora árbevételt érnek el, mennyi adót fizetnek, és hogyan oszlik meg a nyereség a különböző joghatóságok között.
