A 2026-os év adóváltozásainak egyik meglepetése, hogy a jelenleg még felfüggesztés alatt álló reklámadó július 1-jétől ismét hatályba lép. A reklámadó újbóli alkalmazása nemcsak a klasszikus médiapiaci szereplőket érintheti. A digitális hirdetések, az online platformokon futó reklámkampányok, a külföldi reklámszolgáltatók igénybevétele, valamint egyes marketing együttműködések miatt a szabályozás a társaságok szélesebb körére lehet hatással. Blogbejegyzésünkben összefoglaljuk a reklámadó 2026-os szabályainak legfontosabb elemeit, az érintettek körét, valamint azokat a gyakorlati szempontokat, amelyekre érdemes időben figyelni.
A reklámadó rövid története
A reklámadó 2014-ben jelent meg a magyar adórendszerben, eredetileg progresszív adókulcsokkal. A szabályozás rövid időn belül uniós jogi viták tárgyává vált, majd a későbbi módosítások nyomán megszűntek a sávosan emelkedő kulcsok.
A reklámadó szabályai végül arra a struktúrára épültek, hogy a reklám közzétételéből származó éves nettó árbevétel 100 millió forintig adómentes, az ezt meghaladó rész után pedig 7,5% reklámadó fizetendő.
Bár maga a reklámadó törvény hatályban maradt, 2019-től a reklámadó alkalmazását praktikusan felfüggesztették oly módon, hogy az alkalmazandó adómértéket időlegesen nulla százalékra csökkentettét, ezért az elmúlt években a reklámadó gyakorlatilag nem járt tényleges adófizetési kötelezettséggel. Ez a helyzet változik meg 2026. július 1-jétől, amikor az általános reklámadó mértékek ismét ténylegesen alkalmazandóvá válnak.
Bár az adónem alapvető logikája és szabályai nem változnak, érdemes időben megkezdeni a felkészülést, és áttekinteni, hogy kiket érint a szabályozás, hogyan számítandó az adó, és milyen gyakorlati és adminisztratív kérdések merülhetnek fel a vállalkozások számára.
Mit jelent a reklámadó visszatérése 2026-ban?
A reklámadó 2026. július 1-jétől újra valós adózási és adminisztratív kérdéssé válik. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak ismét át kell tekinteniük:
- fennáll-e náluk reklámadó kötelezettség;
- megfelelően azonosítható-e, illetve elkülöníthető a reklámközzétételből származó árbevétel;
- helyes-e a kapcsolódó szerződéses és nyilatkozati gyakorlat;
- kialakítottak-e megfelelő reklámadó kalkulációs és bevallási folyamatokat;
- és szükséges-e belső számviteli vagy adminisztratív folyamatok módosítása.
Különösen fontos ez azoknál a társaságoknál, ahol a reklámadóval kapcsolatos belső folyamatok az elmúlt években megszűntek vagy már nem tükrözik a jelenlegi működést.
A reklámadó alapvető szabályai
A reklámadó alapvető célja az ellenszolgáltatás fejében végzett reklámtevékenység adóztatása oly módon, hogy elsődleges adóalanynak a reklám közzétevőket határozza meg. Az adó alapja a reklám közzétételéből származó éves nettó árbevétel. Az eredetileg progresszív kulcsok helyett egységes adómérték és adómentes összeghatár vonatkozik minden érintettre:
- a reklámtevékenységből származó árbevétel 100 millió forintig adómentes,
- az ezt meghaladó rész után 7,5% reklámadó fizetendő.
A szabályozás tehát alapvetően árbevétel-alapú, vagyis az adó nem a nyereséghez, hanem a reklámtevékenységből származó bevételhez kapcsolódik.
Mi minősül reklám közzétételének?
A reklámadó hatálya főszabály szerint az ellenszolgáltatás fejében végzett reklám közzétételre terjed ki. Adókötelesnek minősül minden olyan kommunikáció, amely gazdasági tevékenység, termék vagy szolgáltatás népszerűsítésére, ismertségének növelésére irányul, és amelyért a közzétevő ellenértéket kap.
Tipikus példák:
- sajtótermékekben megjelenő hirdetések
- televíziós vagy rádiós reklámok
- szabadtéri reklámhordozók (pl. plakátfelületek)
- internetes hirdetési felületek, digitális platformokon megjelenő reklámok
A gyakorlatban azonban számos értelmezési kérdés felmerülhet, mint például
- bérbeadott reklámfelület esetén ki minősül közzétevőnek,
- bartermegállapodások hogyan értelmezendőek,
- konferenciákon, rendezvényeken történő megjelenések megítélése, stb.
Ezekben az esetekben a konkrét szerződéses konstrukció részletes feltételei alapján kell az egyes eseteket megítélni.
Ki reklámadó alanya?
Alapesetben a reklámadó a reklám közzétevőjét terheli, vagyis:
- médiacégek;
- kiadók;
- szabadtéri reklámfelületeket üzemeltető társaságok;
- online hirdetési felületek szolgáltatói.
A szabályozás azonban a reklámot megrendelő fél számára is keletkeztethet kötelezettséget bizonyos esetekben.
Ez akkor fordulhat elő, ha a hirdető nem rendelkezik olyan nyilatkozattal, amely igazolja, hogy a szolgáltató
- vállalja a reklámadó megfizetését, vagy
- adófizetési kötelezettsége nem keletkezik (a 100 millió Ft-os árbevételi összeghatár miatt), vagy
- szerepel az adóhatóság nyilvános adatbázisában (ennek naprakészége jelenleg kérdéses).
Azokban az esetekben tehát, ha a reklámszolgáltatást igénybe vevő vállalkozás a fenti nyilatkozattal nem rendelkezik, a jogszabály a megrendelőre hárítja az adófizetési kötelezettséget. Ez jellemzően külföldi reklám-közzétevő esetén fordul elő, mint pl. google vagy facebook hirdetések, vagy egyéb EU-s digitális platformok, amennyiben nem jelentkeznek be adóalanyként és teljesítik közzétevőként reklámadó kötelezettségüket.
Ezekben az esetekben a megrendelő havonta, a nyilatkozattal nem lefedett reklám megrendelések 2,5 millió Ft feletti része után 5% reklámadót köteles fizetni.
A reklámadó újbóli bevezetése miatt tehát mind a reklámközzétevőknek, mind pedig a reklámszolgáltatást megrendelő vállalkozásoknak lesz feladata, ha adófizetési kötelezettség nem is merül fel, adminisztrációs kötelezettség biztosan keletkezni fog.
Milyen adminisztratív feladatokkal járhat a reklámadó?
A reklámszolgáltatóknak a számviteli nyilvántartáskban megfelelően elkülönítve és részletezetten kell kimutatniuk a reklámközzétételből származó bevételeiket, hogy az adóalap megállapítása egyértelműen alátámasztható legyen. Érdemes áttekinteni a könyvelési folyamatokat, és szükség esetén még időben módosítani azokon.
Külföldi, de Magyarországon reklámközzétételt végző vállalkozásoknak a tevékenység megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelentkezniük az adóhatóságnál. A bejelentkezési kötelezettség elmulasztása jelentős mulasztási bírsággal járhat.
A reklámszolgáltatást igénybe vevő vállalkozásoknak pedig át kell tekinteniük a szerződéseiket, különösen azokat, amelyek a reklámadó 2019-es felfüggesztését követően jöttek létre, és szükség esetén módosítani azokon, hogy a reklámadó-mentességhez szükséges megfelelő nyilatkozatok a szerződésen és/vagy a számlán rendelkezésre álljanak. Át kell továbbá tekinteni a számviteli nyilvántartásokat és folyamatokat is, hogy adott esetben a nyilatkozattal nem lefedett reklámszolgáltatások után az adókalkuláció és adóbevallás a lehető legkisebb munka- és időráfordítással legyen összeállítható.
A fentiekkel összefüggésben a felmerülő értelmezési kérdéseket is érdemes már most tisztázni, például ki minősül közzétevőnek egyes esetekben, vagy reklámközzétételnek minősülnek-e bizonyos megjelenések.
Átmeneti reklámadó szabályok 2026-ban
2026 átmeneti év lesz a reklámadó szempontjából. A naptári éves adózók esetében az adóév 2026. július 1-től december 31-ig tart, de adóelőlegfizetési kötelezettség már a 2026-os évre vonatkozóan is felmerül, méghozzá az előző adóév reklámtevékenységéből származó árbevétel alapján. Ugyanakkor a tört évre tekintettel az előző, 2025-ös év adatai alapján kalkulált adó felét kell csak előlegként megfizetni.
Az előlegfizetés időpontjára vonatkozóan is átmeneti rendelkezést tartalmaz a jogszabály. Főszabály szerint az előleget az adóév hetedik és tizedi hónapjának 20. napjáig kellene megfizetni, a 2026-os évre vonatkozóan ezek közül az egyik, szabadon választott időpontban fizethető az előleg.
Nincs ugyanakkor átmeneti rendelkezés a naptári évtől eltérő adózókra vonatkozóan, ez pedig értelmezési kérdéseket vethet fel, érdemes tehát körültekintően eljárni.
Miben tud segíteni az RSM Hungary?
A reklámadó szabályai, folyamatai, értelmezési kérdései feledésbe merülhettek az évek során, a szerződések módosulhattak, új szerződések jöhettek létre. Fontos ezért a felkészülést időben megkezdeni, hogy a 2026. július 1-jei indulás zökkenőmentes legyen.
Adótanácsadóink örömmel segítenek az alábbiakban:
- számviteli nyilvántartások áttekintése reklámközzétételből származó bevételek megfelelő kimutatásával kapcsolatban;
- értelmezési kérdések vizsgálata;
- nyilvántartások, szerződések áttekintése a reklámszolgáltatást megrendelő vállalkozásoknál;
- adóelőleg-kalkuláció a 2026-os évre vonatkozóan;
- teljeskörű reklámadó-kalkulációs és bevallási folyamat kialakítása;
