Befejezetlen termelés új könyvelése – kik az érintettek?
A Számviteli törvény 28.§ (3a) pontja alapján olyan esetekben kell alkalmazni a befejezetlen termékek esetében az új számviteli elszámolást, amikor a vevő jelentős befolyást gyakorolhat a partner teljesítésére, azaz a vevő jelentősen meghatározhatja az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőit.
Általában egyedi megrendelések esetében, például
- építőipari,
- generálkivitelező,
- szoftverfejlesztő cégeknél,
- valamint egyéb beszállítói szerződéseknél.
Fontos kiemelni, hogy a szabályozás típustervekre nem alkalmazható!
Befejezetlen termelés új számviteli elszámolása – mi indokolta?
Korábban problémát okozott az, hogy az éven áthúzódó projektek költségei a kapcsolódó bevételek elszámolása nélkül maradtak. Ezek a költségek befejezetlen termelésként kerültek kimutatásra, akár éveken keresztül, bevétel elszámolása nélkül, amíg a valóságban a munka egyes részei már befejeződtek.
Gyakori azonban, hogy az egyes részteljesítések, vagy a fizetés ütemezése nem arányos az elvégzett munkáért járó bevétellel.
Ez alapján a módosítás elsődleges céljai:
- lehetővé tenni a teljesítmény számlázástól független elszámolását, azaz, hogy az adott évi költségek mellett jelenjen meg a bevétel (ezzel elkerülve az áthúzódó projektek eredményrontó hatását)
- az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása
- a hazai előírások közelítése a nemzetközi számviteli (IFRS) előírásokhoz.
Befejezetlen termelés - hogyan kerül meghatározásra?
A jogszabály értelmében a nettó árbevételt az elvégzett munkával arányosan (teljesítési fok arányában) kell elszámolni, hogy éven túli teljesítések esetében is kerüljön elszámolásra árbevétel.
Mivel a projekthez kapcsolódó adott évi költségek elszámolásra kerülnek, az összemérés elve alapján a bevételeknek is ahhoz az évhez kell kapcsolódniuk.
A teljesítési fok a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított arányát fejezi ki, és ezen keresztül a megfelelő bevétel kimutatását teszi lehetővé.
Az elvégzett munkák becslésére többféle mód van, és az alkalmazott módszertant a számviteli politikában rögzíteni kell.
A teljesítési fok megbízható megállapítása azonban a számviteli szakemberek körében vitás maradt, mivel a törvénymódosításban nem került rögzítésre erre vonatkozó szabályozás.
A gyakorlatban a teljesítési fok a legtöbb esetben egy becslésen alapszik, sokszor a munka összes költségének és az addig elvégzett munka költségeinek arányában kerül meghatározásra.
A probléma, hogy pl. egy 5 éves projekt során honnan tudhatja a vállalkozó, hogy az ötödik év végéig pontosan mennyi lesz az összes felmerült költsége? További gondot okozhat, hogy nem egyértelmű kinek a feladata meghatározni a teljesítési fokot, így a vállalkozó akár mesterségesen is befolyásolhatja árbevételét.
Cégértékelés - szakértő segítségét kérem
A befejezetlen termelés hatása az eredményre – befektetői kihívások
Mit jelent ez a befektetőnek eredményoldalon?
- A módosítás az eredményben nem okoz változást, mivel az árbevétel ugyan megnövekszik, de az aktivált saját teljesítmények értéke csökken (pontosabban: a saját termelésű készletek értéke csökken, mivel a készletekből kikerül a befejezetlen termelés értéke).
- Negatív eredményhatást azonban a helyi iparűzési adó - HIPA magasabb értéke jelenthet, mivel annak kiindulási alapja a befejezetlen termeléssel megnövelt árbevétel.
Befektetői szemmel nézve így az alábbi kérdéseket érdemes megvizsgálni:
- Mi az oka az árbevétel növekedésnek? Valós növekedés vagy a befejezetlen termelés értéke növelte meg?
- Miért kezdődik negatív árbevétellel az új üzleti év? Ez a befejezetlen termelés hatása?
- Mennyire reális az a befejezetlen termelés érték, amennyivel növelésre került az árbevétel? Hogyan történt ennek becslése? Megfelelő alapot biztosított a fizetendő helyi iparűzési alapnak?
- Milyen régóta görgeti a társaság ezen befejezetlen termeléseket? Várható még ezek értékesítése a jövőben?
- Ha csak év végén jelenik meg a befejezetlen termelés értéke nem mutat torz képet az évközi készletérték?
- Ha év közben is nyilvántartja a Társaság a befejezetlen termelést, akkor ennek aktiválása okozza a készletek év végi jelentős csökkenését vagy valós értékesítés?
Pénzügyi átvilágítás
A fenti kérdések, valamint az egyéb operációs és pénzügyi kockázatok felismerésében a befektető számára a pénzügyi átvilágítás segíthet, amely során bemutatásra kerül minden, céltársasággal kapcsolatos kockázati tényező.
Ennek révén a befektető egyrészt felkészülhet ezen kockázatokra, másrészt a tranzakciós szerződésekben, illetve a vételárban is érvényre juttathatja ezek kezelését.
Pénzügyi átvilágítás - kérdésem van
Ezen tételek, valamint a pénzügyi, operációs kockázatok vizsgálata az eladás előtt álló tulajdonos(ok) számára is fontos lehet, annak érdekében, hogy a kockázatokat még a befektetői tárgyalási fázis előtt kezelni tudja, ezzel növelve alkupozícióját és a várható vételárat a tranzakció során. Az Eladó oldali átvilágítás (Vendor Due Diligence,”VDD”) kifejezetten a társaság tulajdonosai számára készül, megvizsgálva a társaság kockázatos területeit és kezelési javaslatot adva a tulajdonos(ok)nak ezek orvoslására.
