2025-ben a Kormány több ütemben nyújtott be adócsomagokat, amely rendelkezések egy része már hatályba is lépett. A módosítások célja elsősorban az adminisztratív terhek csökkentése, a jogharmonizáció, valamint a vállalkozások adóterheinek mérséklése. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb általános forgalmi adót érintő változásokat.
Áfabevallás és adatszolgáltatás
Áfabevallás gyakorisága
Új szabály vonatkozik azokra az adózókra, akik visszamenőlegesen jelentkeznek be áfafizetésre kötelezettként: a bejelentkezést megelőző, bevallással le nem fedett időszakokra a mostani negyedéves gyakoriságú áfabevallások helyett havonkénti bevallási kötelezettséget ír elő a módosítás.
Emellett bővülnek azok az esetek, amikor a NAV megtagadhatja az áfabevallási gyakoriság módosítását – például folyamatban lévő csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás esetén.
M-lapok – új adatszolgáltatási kötelezettség
2026. július 1-jétől kötelezővé válik az összesítő jelentésekben
- nemcsak a számlán áthárított,
- hanem a ténylegesen levonásba helyezett áfa feltüntetése is,
- adómérték szerinti bontásban.
Ennek előkészítéseként az áfabevallás 2025 során négy új adattartalommal egészült ki, amelyek az egyes adómértékekhez (5%, 18%, 27%) kapcsolódó levonható áfa részletezését, valamint az arányosítással csökkentett áfa összegének feltüntetését tették lehetővé önkéntes jelleggel.
A 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról benyújtandó bevallásokhoz kapcsolódó összesítő jelentésekben azonban már kötelező lesz a levonásba helyezett adóról is részletes adatot szolgáltatni.
A NAV tájékoztatása alapján az ÁNYK rendszer 2026. december 31-ét követően megszűnik, így az adózóknak át kell térniük az eÁFA rendszer használatára, akár a webes felületen, akár gép-gép (M2M) kapcsolaton keresztül.
Mindez azt eredményezi, hogy 2027-től az adózók már mentesülnek az M-lap benyújtása alól. Ennek következtében a 2026. július 1-jétől előírt, kibővített M-lap adattartalom ténylegesen csupán egy átmeneti, mintegy fél éves időszakban válik kötelezővé, amely ugyanakkor jelentős digitális és adatgyűjtési fejlesztést tehet szükségessé azon adózók számára, akik eddig nem ilyen részletezettséggel teljesítették az összesítő jelentési kötelezettségüket.
Ezen változás különösen érinti azon pénzforgalmi elszámolást választó adóalanyokat, ahol a levonási jog időpontja eltérhet a számla kiállításától. Amennyiben ugyanis egy számláról részletekben (valamint nem adott hónapon belül) történik az adólevonási jog érvényesítése, úgy egy adott számla tekintetében nem elegendő az M-lapon egyszer adatot szolgáltatni.
A változtatás célja tehát egy dinamikus, levonás alapú M-lap adatszolgáltatásra történő áttérés az eÁfa rendszer bevezetése előtt.
Számlázás és digitalizáció
E-nyugta rendszer bevezetése
2025. július 1-jétől elindult az e-nyugta rendszer, amely fokozatosan válik kötelezővé. 2026. szeptember 1-jétől valamennyi nyugta tekintetében kötelezővé válik a nyugtaadatok elektronikus továbbítása a NAV részére, míg 2028. július 1-jétől a hagyományos pénztárgépeket teljes mértékben felváltják az e-pénztárgépek.
Az e-nyugta kizárólag e-pénztárgéppel állítható ki. A nyugta akkor minősül kibocsátottnak, amikor az bekerül a NAV által üzemeltetett nyugtatárba, amely egy központi, elektronikus adattárolási rendszer. Ettől az időponttól kezdődően a bizonylat hitelesen elérhető a vevő számára is.
Az e-nyugta adattartalma részletesebb a hagyományos nyugtáénál, mivel többek között tételszintű információkat és az adómérték szerinti bontást is tartalmazza. A vásárló a nyugtához elektronikus alkalmazáson (pl. mobilappon) keresztül fér hozzá, így a bizonylat nem papír alapon kerül átadásra.
Az átmeneti időszakban a papíralapú és az elektronikus nyugta párhuzamosan lesz jelen a gyakorlatban, azonban a cél egy teljes mértékben digitalizált, központilag nyomon követhető nyugtakibocsátási rendszer kialakítása.Az űrlap tetejeAz űrlap alja
Kötelező elektronikus számlázás a villamosenergia- és földgázszektorban
A villamosenergia- és földgázszolgáltatók kizárólag elektronikus számlát bocsáthatnak ki a nem lakossági felhasználók felé, így nem lesz választási lehetőségük a papíralapú számlázásra.
Adómértékek változása
5%-os áfakulcs kiterjesztése
2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőségek értékesítése is az 5%-os áfakulcs alá tartozik, a baromfi- és sertéshúshoz hasonlóan.
Adóalanyisághoz kapcsolódó változások
Csoportos áfaalanyiság
2025. december 20-tól pontosításra kerültek a csoportos adóalanyiság működésével kapcsolatos alábbi gyakorlati kérdések:
- Amennyiben a csoporttagok nem jelölnek ki határidőben új csoportképviselőt, az adóhatóság kötelezően kijelöli azt a legnagyobb adóteljesítményű csoporttag személyében. A rendelkezés célja, hogy megelőzze azokat az eljárási késedelmeket, amelyek a korábbi gyakorlatban a képviselő hiányából fakadóan jelentősen elhúzódtak.
- Bővül a csoporttagok és a csoporton kívüli adóalanyok egyetemleges felelőssége, amely immár nemcsak az adófizetésre, hanem az Art. szerinti jogkövetkezményekre (pl. adóbírság, késedelmi pótlék) is kiterjed.
Alanyi adómentesség értékhatárának emelése
Az alanyi adómentesség értékhatára három lépcsőben emelkedik a jelenlegi 18 millió forintos összegről, amely jelentős adminisztratív és likviditási könnyítést jelent a kisebb vállalkozások számára. Ugyanakkor az értékhatár számítása továbbra is fokozott körültekintést igényel, mivel annak túllépése az alanyi mentesség elvesztésével és utólagos áfafizetési kötelezettséggel járhat.
Az új értékhatárok az alábbiak szerint alakulnak:
- 2026. január 1-től: 20 millió forint
- 2027. január 1-től: 22 millió forint
- 2028. január 1-től: 24 millió forint
A változás különösen azon vállalkozások számára releváns, amelyek árbevétele az elmúlt években az értékhatár közelében mozgott, illetve amelyek határon átnyúló vagy vegyes adózású ügyleteket is végeznek, mivel ezek helytelen besorolása könnyen az értékhatár téves megállapításához vezethet.
Saját termék mozgatása alanyi adómentes adóalanyként
2025. július 20-tól a más tagállamba irányuló ún. saját áru mozgatás – az új közlekedési eszköz kivételével – alanyi adómentes minőségben történik. Ezáltal ezen ügyletek is már a belföldi alanyi adómentesség hatálya alá tartoznak, így beleszámítanak az alanyi mentesség értékhatárába.
Speciális ügyletek
Utazásszervezők számlázása
Az utazásszervezők a különös adózási szabályok alkalmazása esetén főszabály szerint nem tüntetik fel a számlán sem az adó alapját, sem az áfa összegét. Amennyiben azonban az utazási szolgáltatás megrendelője adóalany, és erről előzetesen nyilatkozik, az utazásszervező köteles a számlán az adó alapját és összegét is feltüntetni, valamint ezen adatokat az Online Számla rendszerben is jelenteni.
A gyakorlatban ezért kiemelten fontos a megrendelői státusz előzetes tisztázása, mivel a hibás számlázás utólagos adókockázatot és korrekciós kötelezettséget eredményezhet.
Fordított adózás feltételeinek változása a gázkereskedelemben
2025. július 20-tól a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy a vevő előzetesen írásban nyilatkozzon, miszerint adóalany-kereskedőnek minősül.
A nyilatkozat hiányában az ügyletet az általános szabályok szerint, áfával növelt módon kell számlázni. A módosítás célja a fordított adózás jogszerű alkalmazásának szigorítása és az adóhatósági ellenőrzések során tapasztalt visszaélések visszaszorítása. Emiatt a felek közötti dokumentáció és a vevői státusz igazolása kiemelt jelentőségűvé válik.
További új adatszolgáltatási kötelezettségek
2025. október 1-jétől a közvetett vámjogi képviselőknek forintban kell adatot szolgáltatniuk az adó alapjáról és összegéről.
2026-tól jogutódlás esetén a jogelőd adószámát is jelenteni kell, csoportos adóalanyiság esetén pedig az érintett csoporttag adószámát is.
