A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2025. adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallási tervezeteket 2026. március 15-től tette elérhetővé az eSZJA felületén. Bár sok adózó esetében az SZJA bevallás tervezet külön módosítás nélkül is bevallássá válik, minden magánszemély számára javasolt a dokumentum alapos átvizsgálása. Az SZJA tervezet ellenőrzése egyrészt segít elkerülni az esetleges adókockázatokat, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy az adózó éljen a jogszabályok által biztosított adókedvezményekkel.

SZJA bevallás ellenőrzése - mire érdemes figyelni?

A NAV a 2025. adóévre vonatkozó SZJA bevallási tervezeteket elsősorban a belföldi munkáltatók és kifizetők által szolgáltatott adatok alapján állítja össze. A legtöbb magánszemély esetében az SZJA tervezet 2026. május 20-án automatikusan bevallássá válik, amennyiben az adózó addig nem módosítja vagy egészíti ki azt.

Bizonyos esetekben azonban az SZJA bevallás tervezet kiegészítésre szorulhat. Ez különösen igaz azokra a magánszemélyekre, akiknek a 2025. adóév során például külföldről származó jövedelmük volt, ingatlanértékesítésből vagy -bérbeadásból származó bevételt realizáltak, egyéni vállalkozóként tevékenykedtek, vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereséget vagy veszteséget értek el.

Külföldről származó jövedelmek

A 2025. adóévben megszerzett külföldi forrásból származó jövedelmek adókötelezettségének meghatározása összetett feladat. Ennek során nemcsak a magyar személyi jövedelemadó-törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni, hanem az érintett külföldi állam adójogszabályait, valamint a Magyarország és az adott ország között hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket is.

Az egyes jövedelemtípusok adózása eltérően alakulhat. Például a külföldről származó árfolyamnyereség általában kizárólag Magyarországon adóköteles, míg az osztalékjövedelmet gyakran a forrásországban és Magyarországon is adó terheli.

Külföldi jövedelem után Magyarországon is személyi jövedelemadó-kötelezettség keletkezik, például ha

  • a magánszemély Magyarországról végez munkát egy külföldi munkáltató számára, vagy
  • külföldi banknál vagy befektetési szolgáltatónál vezet értékpapírszámlát.

Megjegyezzük, hogy a NAV a 2025. adóévre vonatkozó SZJA bevallási tervezet elkészítésekor még nem látja, hogy melyik az a magánszemély, akinek van külföldről származó jövedelme. Az Európai Unión belül például a DAC1 Irányelv alapján történik adatcsere többek között a munkaviszonyból származó tőkejövedelmekről és a vezető tisztségviselők tiszteletdíjairól, emellett több mint száz ország szolgáltat információt a külföldi pénzügyi számlákról és az azon keletkezett bevételekről. A 2025-ben keletkezett bevételekről az adatokat az adóhatóság 2026-ban már meg is kapja. Önmagában a külföldről kapott adatok alapján a hatóság nem tudja megállapítani a magyar adóalapot, ehhez a NAV-nak szükséges az adózótól további információkat, dokumentumokat bekérnie. 

A NAV 2026. évi ellenőrzési terve szerint az adóhatóság 2026-ban is indít úgynevezett támogató eljárásokat azoknál a magánszemélyeknél, akiknek külföldi számláiról vagy jövedelmeiről automatikus információcsere keretében érkezik adat. Ezek célja, hogy az érintettek szükség esetén korrigálhassák bevallásukat és megfelelően teljesíthessék adókötelezettségeiket. A múltban többször előfordult, hogy valakinél eredménytelenül zárult a támogató eljárás, de utána az eredménytelen támogató eljárással érintett évet érintően utána nem jelentkezett az adóhatóság az adózónál. Most a NAV 2026. évi ellenőrzési tervében  szerepel, hogy a támogató eljárás során az adóhatósággal nem együttműködő, legnagyobb adóeltérésekkel érintett adózókat kijelölik jogkövetési ellenőrzésre. Azt is jelezte a hatóság az ellenőrzési tervben, hogy azok az adózók, akik a támogató fellépés ellenére sem rendeztéka feltárt eltéréseket, számíthatnak arra, hogy a NAV ellenőrzéssel fogja az adókötelezettségeket rendezni.  

Olvassa el külföldi tőkejövedelmekkel foglalkozó blogbejegyzésünket is! Célkeresztben a külföldi tőkejövedelem: szigorít a NAV! | RSM Hungary

SZJA tanácsadás

A fent említett eljárások ugyan várhatóan korábbi éveket fognak érinteni, a 2025. évi adóbevallásban is célszerű az adatokat megfelelően és pontosan feltüntetni, ezzel ugyanis a jövőben számos esetleges problémát és későbbi korrekciós kötelezettséget előzhetünk meg.

Ingatlanbérbeadásból származó jövedelem

Ha az ingatlant egy társaság (kifizetőnek minősülő adózó) bérli, és adatot szolgáltat az adóhatóság felé, akkor a NAV által készített adóbevallási tervezet tartalmazza a bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó adatokat, beleértve a kifizető által levont személyijövedelemadó-előleget is.

Amennyiben a bérbeadó év közben 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott, de jelentős költségei merültek fel, érdemes lehet a tételes költségelszámolást választani az adóalap megállapításához. 

Ha az ingatlant magánszemély bérli, akkor a bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a jövedelmet, valamint a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a bérbeadónak kell bevallania az SZJA-bevallásban.

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem

Ha az ingatlant a magánszemély alacsonyabb áron adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével értékesítette, akkor az eladásból SZJA szempontból nem keletkezett jövedelme, és nem kell az SZJA-bevallásban szerepeltetnie az ingatlanértékesítésből származó bevételt. Egyéb esetben a magánszemélynek kell megállapítania az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet, és kiegészítenie ezen adatokkal az SZJA-bevallás tervezetet. Ehhez az elektronikus felületen elérhető súgó is segítséget nyújt.

Ingóság értékesítéséből származó jövedelem

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingóértékesítésből származó összes jövedelme – amennyiben az nem gazdasági tevékenységből származik – nem haladja meg a 200 ezer forintot. Fontos tudatában lenni annak, hogy a jövedelem nem egyenlő az ingó dolog eladási árával, az SZJA-törvény tételesen meghatározza, hogy a bevétel milyen tételekkel csökkenthető és azok alátámasztására milyen dokumentumokra van szükség. Ha az ingóság értékesítéséből származó jövedelem a 200 ezer forintot meghaladja, akkor csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 15 százalékos SZJA-t megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 15 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 30 ezer forinttal.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet (ETÜ)

Akinek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (ETÜ) származik nyeresége vagy vesztesége, ne feledkezzen meg az adókiegyenlítésről! Személyi jövedelemadót spórolhat vele!

Amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül szerez a magánszemély ellenőrzött tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítésből –jövedelmet, akkor az SZJA-bevallási tervezetben a jövedelem összegét feltűnteti a NAV. Az SZJA-bevallásban az adókiegyenlítésre vonatkozó részt azonban ebben az esetben is mindenképp ki kell kitölteni, ezt ugyanis a NAV nem készíti el automatikusan!

Ennek az a jelentősége, hogy az adóév és a következő két év tekintetében az ETÜ nyereségre jutó és az ETÜ veszteségre jutó adó beszámítható egymással szemben. Ez az ún. adókiegyenlítés.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem külföldi banknál, befektetési szolgáltatónál is keletkezhet. Erre vonatkozóan azonban egyáltalán nem tartalmaz adatot a NAV által készített adóbevallási tervezet. Az adókiegyenlítés ezeknél a jövedelmeknél is alkalmazható, feltéve, hogy a bevallás helyesen kitöltésre került.

Ha valakinek ETÜ-ből vesztesége keletkezett, azt is mindenképp érdemes a bevallásban szerepeltetni. Tegyük fel, hogy egy magánszemélynek 2025-ben 5 millió forint vesztesége keletkezett. Az erre jutó SZJA 750.000 Ft. Amennyiben az elkövetkező 2 évben legalább 5 millió forint nyeresége keletkezik ETÜ-ből, akkor a teljes 750.000 Ft-tal csökkentheti az adófizetési kötelezettségét, feltéve, hogy az adókiegyenlítésre vonatkozó rész is helyesen került kitöltésre az érintett szja bevallásokban.

SZJA tanácsadás - külföldi tőkejövedelem esetére

Kriptoügyletek és az SZJA

A kriptoügyletekkel kapcsolatos adatok szintén nem jelennek meg a NAV által készített bevallástervezetben, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel, aki erről adatot is szolgáltatott a NAV felé. Kriptoeszközök esetében akkor van adóztatási pont, ha az eszköz kikerül a kriptovilágból, azaz például átváltásra kerül fiat pénzre vagy valaki eszközt vagy szolgáltatást vásárol kriptoeszközzel. 

Ha a 2025-ben realizált bevétel összege meghaladja a tárgyévi kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat, akkor ügyleti nyereséget kell megállapítani, amely után 15% szja-fizetési kötelezettség merül fel. 

Kriptoügyletekre is vonatkoznak két éves adókiegyenlítési szabályok, ezért mindenképp érdemes a bevallástervezetet akkor is kiegészíteni, ha valakinek 2025-ben kriptoügyletekből vesztesége származott.

Az adóhatóság 2026. évi ellenőrzési terve szerint  a kriptovalutából jövedelmet szerzők is számíthatnak arra, hogy idén az adóhatóság támogató eljárás keretében megvizsgálja, hogy adóbevallási és adófizetési kötelezettségüknek a jogszabályi előírásoknak megfelelően tettek- e eleget.

Családi adókedvezmény

A családi adókedvezményt az érintett szülők az év közben tett adóelőleg-nyilatkozattól eltérően is igénybe vehetik az adóbevallásban. Ez azt jelenti, hogy ha az év során csak az egyik szülő vette igénybe a kedvezményt, de a másik szülő is jogosult lenne rá, a bevallásban megoszthatják egymás között. Ez különösen akkor lehet előnyös, ha az egyik szülő nem tudta teljes mértékben kihasználni a kedvezményt alacsonyabb jövedelme miatt.

Ha valaki év közben nem érvényesítette a kedvezményt (például nem nyilatkozott róla a munkáltatójánál), akkor ezt utólag, az szja-bevallásában is megteheti. Az igénybevételhez szükséges a családi pótlékra való jogosultság igazolása.

Milyen adókedvezményekre figyeljünk még az szja-bevallás során?

Az adóbevallás során többféle adókedvezmény is érvényesíthető, amelyeket a NAV tervezete nem minden esetben tartalmaz. Ezek közé tartoznak:

  • 25 év alatti fiatalok kedvezménye – A 25 év alattiak számára az szja-mentesség automatikusan érvényesül a munkáltató/kifizető által levont adóelőlegben, de ha valakinek kimaradt, az adóbevallásban még igénybe veheti.
  • 30 év alatti anyák kedvezménye – A legalább egy gyermeket nevelő 30 év alatti anyák jogosultak az szja-mentességre bizonyos jövedelemtípusok esetén.
  • 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye – Azok az anyák, akik legalább négy gyermeket neveltek, szja-mentességet élveznek a munkabérük és egyes jövedelmeik után.
  • 3 gyermeket nevelő anyák kedvezménye – Azok az édesanyák, akik legalább három gyermeket nevelnek vagy neveltek, meghatározott jövedelmeik (például munkabérük) után személyi jövedelemadó-mentességre jogosultak 2025. október 1-jétől.
  • Személyi kedvezmény – Bizonyos betegségek esetén az érintettek évi több tízezer forintos adókedvezményre jogosultak.
  • Első házasok kedvezménye – Azok a párok, akik az elmúlt két évben kötöttek házasságot, havi 5 000 forint adókedvezményt vehetnek igénybe (maximum 24 hónapon keresztül).

Ha valaki nem nyilatkozott ezekről év közben, de jogosult lenne a kedvezményre, az SZJA bevallásban utólag is érvényesítheti.

Mikor van teendő az szja-bevallással kapcsolatban?

Ha az adózó egyetért a NAV által készített SZJA bevallási tervezettel, és nincs szükség módosításra, akkor a bevallás 2026. május 20-án automatikusan véglegessé válik.

Kivételek:

  • Őstermelők, egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek – Nekik minden esetben ki kell egészíteniük és be kell nyújtaniuk az adóbevallást, mert a NAV által készített tervezet nem tartalmazza az összes releváns adatot.
  • Külföldi jövedelmet szerzett – Az adóbevallási tervezet nem tartalmazza a külföldről származó bevételeket (pl. külföldi munkajövedelem, osztalék, árfolyamnyereség), így azokat a magánszemélynek kell feltüntetnie.
  • Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme volt – Különösen, ha a bérlő magánszemély volt, mert ilyenkor a NAV tervezete nem tartalmazza ezt az adatot.
  • Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (ETÜ) származó nyeresége vagy vesztesége volt – Az adókiegyenlítés érdekében fontos ezt a bevallásban megfelelően szerepeltetni.

Hogyan módosítható az szja-bevallási tervezet?

Az adóbevallási tervezet módosítására 2026. május 20-ig van lehetőség. A SZJA tervezetek módosítása történhet:

  • Elektronikusan:
    A NAV eSZJA rendszerében bejelentkezve a tervezet módosítható és beküldhető.
  • Papíralapon:
    Az adózó önállóan is benyújthatja a 25SZJA-nyomtatványt kitöltve és postán elküldve a NAV-nak.

Adótanácsadó segítségét kérem

Amennyiben bizonytalan az adóbevallásával kapcsolatban, érdemes adótanácsadóhoz fordulni, hogy elkerülje a későbbi adókockázatokat és kihasználja az elérhető kedvezményeket.

Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!