A kiküldetések, expatok adózási kezelése a gyakorlatban sok esetben bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk. Számos olyan nemzetközi adózási kérdés merülhet fel (például a 183 napos szabály, a gazdasági munkáltató megítélése, az A1 igazolás és a járulékfizetés, vagy a kiküldetéshez kapcsolódó bónusz/részvényjuttatás adózás), amelyek egy része nem feltétlenül közismert, ezért gyakran félreértelmezésekhez, ebből következően pedig adókockázathoz vezethet. Jelen bejegyzésünkben a tapasztalataink alapján leggyakrabban előforduló tévhiteket foglaljuk össze, amelyekre érdemes odafigyelni, akár hozzánk érkeznek külföldi munkavállalók (expatok), akár saját munkavállalóink dolgoznak hosszabb-rövidebb ideig külföldi kiküldetésben.
Leggyakoribb tévhitek az expatok és a kiküldetések adózása a járulékfizetése kapcsán
183 napnál rövidebb kiküldetés esetén nem merülhet fel a fogadó országban adófizetési kötelezettség
Ez az egyik leggyakoribb félreértés a kiküldetések kapcsán. Sokan úgy gondolják, hogy ha egy munkavállaló külföldről egy magyar céghez érkezik kiküldetésre (expat) és 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon az év során, akkor Magyarországon nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A valóság azonban ennél jóval összetettebb, vagyis nem csak a kiküldetés időtartama határozza meg, hogy keletkezik-e adófizetési kötelezettség a fogadó államban.
A 183 napos szabály csak az egyik feltétele annak, hogy a munkavállaló jövedelme kizárólag a magánszemély illetősége szerinti államban (amely jellemzően az az ország, ahonnan a munkavállalót kiküldik) legyen adóköteles. Emellett további kritériumoknak is teljesülniük kell. Ilyen például, hogy a díjazást ne a fogadó államban belföldi illetőségű munkáltató fizesse, illetve, hogy a bérköltséget ne a magyar munkáltatónak a kiküldetés országában lévő telephelye viselje.
Különösen fontos a munkáltató személyének helyes meghatározása. Adózási szempontból ugyanis nem mindig az számít munkáltatónak, akivel a munkavállaló a munkaszerződést megkötötte. Előfordulhat, hogy a kiküldetés ideje alatt a szerződéses (formális) munkáltató helyett az a társaság minősül munkáltatónak (gazdasági munkáltató), ahol a munkavállaló ténylegesen végzi a munkát, és amely a munkavégzéssel járó kockázatokat viseli, és az irányítást gyakorolja. Ebben az esetben a fogadó társaság gazdasági értelemben vett munkáltatóvá válhat, ami már önmagában adókötelezettséget keletkeztethet a fogadó államban – függetlenül a 183 napos időtartamtól.
Természetesen a fentiekre akkor is figyelni kell, ha egy magyar társaság küldi munkavállalóját egy másik országban.
Ilyen esetben vizsgálni szükséges, hogy a fogadó országban alkalmazzák-e a gazdasági munkáltatóra vonatkozó szabályokat. Amennyiben igen, és a külföldi kiküldetés ideje alatt a fogadó társaság minősül a gazdasági munkáltatónak, akkor a díjazás egy része külföldön lesz jövedelemadó-köteles, akkor is, ha a magánszemély 183 napnál kevesebbet tölt a másik államban.
Ha valamely jövedelemre a magánszemély a kiküldetést követően tesz szert, az nem válhat adókötelessé a korábbi kiküldetés helye szerinti országban
Amennyiben egy határon átnyúló kiküldetés során jövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik a fogadó államban, az hatássál van az olyan jövedelmek adózására is, amelynek juttatása olyan időszakra tekintettel történik, melynek részét képezi a kiküldetés időtartama. Jellemzően ilyen az éves bónuszkifizetés vagy a részvényjuttatási program keretében szerzett jövedelem. E juttatások adózása során ugyanis mindig azt az időszakot szükséges vizsgálni, amelyre tekintettel a munkavállaló azokat megszerezte.
Amennyiben ezen „megszolgálási időszak” egy részében a munkaviszonyból származó jövedelem a fogadó országban adóköteles volt, akkor ezen időszakra tekintettel későbbiekben szerzett jövedelem is adókötelessé válhat abban az országban, ahol a munkavállaló kiküldetésben dolgozott, annak ellenére, hogy a jövedelem megszerzésekor már nem volt a magánszemély kiküldetésben.
Kiküldetések során csak a munkabér, és egyéb bérjellegű juttatások adózását kell kezelni
A kiküldetés a munkabéren túl a különféle egyéb juttatások adózását is befolyásolhatja. A leggyakoribb elemek közé tartozik a lakhatási támogatás, az iskoláztatási hozzájárulás és a privát egészségbiztosítás. Ezek helyes kezelése nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató szempontjából is kiemelt jelentőségű, hiszen bizonyos juttatások kedvezményesen, vagy akár kiküldetéshez kapcsolódó adómentes juttatásként is biztosíthatók.
Kiküldetés során az Szja és a járulékok alapja mindig megegyezik
Ha már sikerült meghatározni, hol merül fel adókötelezettség, még akkor is vannak előttünk buktatók. Előfordulhat, hogy kiküldetés során a személyi jövedelemadó alapját több állam között kell megosztani, miközben járulékfizetési kötelezettség — amennyiben például rendelkezik a munkavállaló A1-es igazolással — továbbra is csak az egyik országban merül fel. Ilyen esetben, ha az Szja fizetési kötelezettség mindkét országban felmerül, elengedhetetlen a járulékalapot képező jövedelem pontos meghatározása, ilyenkor ugyanis a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó alapja nem egyezik meg az Szja alapjával.
Ha a munkavállaló másik országból dolgozik, az automatikusan kiküldetés
Előfordulhat, hogy valaki személyes okok miatt, saját elhatározásából munkáját átmenetileg, vagy akár véglegesen másik országból folytatja, például gyakran előfordul, hogy külföldi cégnél dolgozó magyar munkavállalók úgy döntenek, hogy itthonról szeretnék folytatni a munkavégzést és ezt ma már home office keretében meg is tudják valósítani. Ezt a cégek gyakran egyszerűen kiküldetésnek tekintik és A1-es igazolást igényelnek, a külföldi munkavégzésre tekintettel.
Azonban amennyiben a munkavégzés kifejezetten a munkavállaló kérésére történik a cég székhelyétől különböző államban, az nem tekinthető kiküldetésnek, így a kiküldetés szabályai ilyen esetben nem alkalmazhatóak. Ilyenkor a járulékfizetés sok esetben a munkavégzés országában merül fel.
Kiküldetéssel kapcsolatban csak Szja és járulék problémákat kell kezelni
Sokan nem gondolnak arra, hogy egy munkavállaló kiküldetésével a munkáltatónak akár külföldi telephelye is keletkezhet a kiküldetés országában, a kiküldetés és munkavégzés jellegétől, időtartamától függően. Ilyen esetben pedig már nem csak a kiküldött munkavállaló szja- és járulékfizetése a kérdés, de felmerülhetnek a munkáltató külföldi társasági adó, áfa és egyéb adófizetési kötelezettségei is, az ezekkel járó bejelentkezési és adóbevallási kötelezettségekkel együtt.
Ha a kiküldöttnek kell is Magyarországon szja-t fizetnie, a fogadó cégnek nincs semmilyen adókötelezettsége
Sokan azt gondolják, hogy amikor egy külföldről érkező munkavállaló bérét a külföldi jogi munkáltatójától kapja, akkor a magyar cégnek nincs adózással kapcsolatos teendője abban az esetben sem, ha a magánszemélynek jövedelemadó-fizetési kötelezettsége merül fel Magyarországon, tekintettel arra, hogy a magyar szabályok szerint az adófizetési és adóbevallási kötelezettség a magánszemélyt terheli. Többen nem tudják, hogy a magyar fogadó társaságnak az adóhatóság felé be kell jelentenie, ha a nála kiküldetésben dolgozó magánszemélynek szja-kötelezettsége merül fel Magyarországon.
Kiküldetésekkel kapcsolatos kérdéseivel keresse adótanácsadóinkat!
