1. Ki állíthatja össze az IFRS beszámolót?
A hatályos szabályozás alapján az a gazdálkodó, aki az IFRS-ek szerint állítja össze beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, a beszámoló elkészítésével csak olyan személyt bízhat meg, aki regisztrált IFRS mérlegképes könyvelő vagy IFRS minősítéssel rendelkező, kamarai tag könyvvizsgáló.
Ez a szabályozás hátrányosan érinti azokat a tagságukat szüneteltető könyvvizsgálókat, akik rendelkeznek ugyan IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, de szakmai gyakorlat hiányában nem kérhetik az IFRS minősítésüket. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tagok mellett, azok a kamarai tagok is készíthessenek IFRS-ek szerint összeállított beszámolót, akik rendelkeznek IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolással, vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel (A rendelkezés kihirdetésékor hatályba lépett).
2. Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás
Az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás meghatározása alapvetően nem számviteli, hanem jogi kérdés. Erről a számviteli törvény is e szerint rendelkezik, és ezek a szabályok nem csak a magyar szabályok szerint beszámolót készítőkre vonatkoztathatók, hanem az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre is.
A számviteli törvény szerint az IFRS-ek szerint beszámolót készítő gazdálkodónak saját tőke megfeleltetési táblát kell készítenie, amely tartalmazza – többek között – az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot. Összege a saját tőke egyeztető tábla alapján meghatározott eredménytartalékból és adózott eredményből tevődik össze, a befektetési célú ingatlanok értéknövekedésével csökkentve és növelve annak adójával. A számviteli törvény ezzel a rendelkezéssel nem az osztalékfizetés forrását határozza meg, hanem a saját tőke megfeleltetési tábla egy elemének tartalmát definiálja.
A saját tőke megfeleltetési táblában a vonatkozó rendelkezések alapján meghatározott eredménytartalék nem zárja ki azt, hogy az IFRS-ek szerint beszámolót készítők az általános szabályok szerint határozzák meg osztalékfizetésük forrását, és emiatt (és más okból is) az osztalékfizetésük alapjául szolgáló összeg eltérjen a megfeleltetési tábla és a pénzügyi kimutatás eredménytartalékának összegétől.
Mindezek alapján tehát az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében az osztalékfizetés forrásaként figyelembe vehető a fordulónap után meghatározott, kapott osztalék, ha az a beszámoló közzététel engedélyezésének időpontja előtt ismertté vált.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrást az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében azonos számítási módszer szerint kell meghatározni, mint a magyar szabályok szerint beszámolót készítők esetében. Így a módosítás kimondja, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.
Az IFRS beszámolót készítők esetében az adózott eredmény, a lekötött tartalék és a pozitív értékelési tartalék a saját tőke megfeleltetési táblában meghatározott összeg, a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék a számviteli törvény 114/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti összeg, továbbá a forrás fedezetként figyelembe lehet venni a közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék összegét is.
3. Eredménytartalék meghatározása a saját tőke megfeleltetési táblában
A módosítások egyértelművé teszik, hogy nem csak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett tételeket kell figyelembe venni eredménytartalékként, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeket is. E mellett eredménytartalékként indokolt figyelembe venni az IFRS-ekre való áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeget, továbbá az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeget, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik, módosítva az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegekkel. A pontosítással elkerülhető az, hogy - egyébként az IFRS-ek szerint maradékelven megállapítandó - tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint eredménytartaléknak minősülnek.
4. Értékelési tartalék meghatározása a saját tőke megfeleltetési táblában
Az IFRS-ekre áttérők esetében nem csak az áttérés utáni beszámolási időszak alatt keletkezett, hanem az áttérés előtt keletkezett értékelési tartalékba tartozó tételeket is ekként kell kimutatni. Ezzel pedig elkerülhető az, hogy - az IFRS-ek szerint egyébként maradékelven megállapítandó - tőketartalékba ne kerüljenek olyan elemek, amelyek tartalmuk szerint értékelési tartaléknak minősülnek.
5. A kiegészítő megjegyzésekben közzéteendő információk
Mindeddig volt egy kis bizonytalanság akörül, hogy melyek azok az információk, amelyeket a számviteli törvényből következően az IFRS-ek szerint beszámolót készítőknek a kiegészítő megjegyzésekben kötelező közzétenniük. Ezért a törvényjavaslat egyértelműen meghatározta ezen adatok körét a következők szerint:
- a) adózott eredmény felhasználásra (osztalék jóváhagyására) vonatkozó javaslat;
- b) a könyvvizsgálati kötelezettségre kiemelten és egyértelműen utalni kell;
- c) be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve,
- d) IFRS szakterületre regisztrált vagy IFRS minősítéssel rendelkező személy nyilvános adatai,
- e) többségi befolyással rendelkező tag adatai (nevét, székhelyét, szavazatainak arányát),
- f) azon gazdasági társaságok adatai (nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát),amelyekben a gazdálkodó többséggel vagy minősített többséggel rendelkezik,
- g) beszámoló aláírójának adatai (nevét és lakóhelyét),
- h) a vállalkozó székhelyének és – ha beszámolóját és a kapcsolódó üzleti jelentést interneten is közzéteszi – internetes honlapjának pontos címét, elérhetőségét,
- i) azt a tényt, ha a beszámolót könyvvizsgáló valamilyen okból nem ellenőrizte, vagy arról a záradék megadásának elutasítása típusú véleményt bocsátott ki. Ilyen esetben a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: “A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
6. IFRS esetén üzleti jelentés készítendő, a magyar szabályoknak megfelelő tartalommal
Az IFRS-ek nem rendelkeznek az üzleti jelentés készítésének kötelezettségéről, azonban a számviteli törvény 9/A. §-a (4) és (5) bekezdésének előírása szerint az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében a számviteli törvény rendelkezései az irányadók. Azzal a megkötéssel, hogy ha a törvény speciális bemutatási vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, akkor azon rendelkezéseket a beszámolóját IFRS-ek szerint összeállító társaság is köteles alkalmazni. Ebből következően az IFRS-ek szerint éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő társaság is köteles üzleti jelentést, összevont (konszolidált) üzleti jelentést készíteni a hazai szabályoknak megfelelő tartalommal.
Tekintettel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozókra, illetve azok bizonyos körére – amely csoportba az IFRS-eket alkalmazók többsége is tartozik –, az üzleti jelentésben egyéb közzétételi kötelezettségek is fennállnak (vállalatirányítási nyilatkozat, nem pénzügyi kimutatás),indokolt az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti jelentése mellett az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámoló üzleti jelentésére is kiterjeszteni az internetes honlapon történő közzétételt.
7. Az IFRS-ek szerint beszámolót készítők adózására vonatkozó rendelkezések
A) Társasági adó
Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi instrumentumok
A 2018. január 1-jén hatályba lépett IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint egyes befektetések valós értékének változásait az egyéb átfogó jövedelemben (OCI) kell kimutatni. E választás esetén a megszerzés és a kivezetés közötti időszakban elért nyereség vagy veszteség nem jelenik meg az eredménykimutatásban. Ebből adódóan az IFRS-ek és a magyar számvitel szerinti adózók között eltérés mutatkozna. Az új törvény egy adóalapmódosító-tétel alkalmazásával oldja fel az eltérést. Annak érdekében, hogy az adóztatás ne legyen kétszeres, a szabály nem terjed ki a bejelentett részesedésekre. Ez a módosító tétel a 2018. adóévre az adózók választása szerint alkalmazható.
Tárgyi eszközök értékcsökkenése
Az IFRS-ekre történő áttéréskor az adózó az IFRS-eknek megfelelően állapítja meg eszközeinek bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és értékcsökkenési leírását. Ezek az értékek a számviteli törvény szerinti értékektől eltérhetnek. Ez az eltérés azon eszközök esetében, amelyeknél az adóalapban a számviteli értékcsökkenés összege érvényesül, azt eredményezheti, hogy az adózási számított nyilvántartási érték még nem fogyott el, amikor az IFRS-ek szerinti értékcsökkenéssel az eszköz már számviteli szempontból leírásra került. Számviteli értékcsökkenés hiányában az adózási értékcsökkenést nem lehetne folytatni, a számított nyilvántartási értéket a kivezetéskor lehetne az adóalapban figyelembe venni.
A módosítás szerint adózói választás alapján három adóév alatt lehetőség lesz a könyv szerinti érték nullára való csökkenése adóévét követő év első napján fennálló számított nyilvántartási érték értékcsökkenési leírásként történő érvényesítésére. Amennyiben a három adóév alatt az eszköz kivezetésére kerül sor, akkor e választás helyett vissza kell térni a kivezetéskor alkalmazandó módosító tételhez.
Az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard speciális szabályokat ír elő az összetett eszközökre vonatkozóan. Ezek olyan eszközök, amelyek bár önállóan megfelelnek a megjelenítés feltételeinek, de komponenseik főbb gazdasági jellemzői egymástól eltérőek, az egyes részek esetében nem azonos a hasznos élettartamuk. Az összetett eszközök esetében valamennyi jelentős értékkel bíró komponens hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön meg kell határozni. Ehhez kapcsolódóan 2019. évtől a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenési leírást komponensenként (nem az összetett eszközre egyben) külön-külön kell meghatározni. Ennek feltétele, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek legyenek, továbbá, hogy az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értékét, hasznos élettartamát, maradványértékét, leírási módszerét külön-külön határozzák meg, valamint a komponensek az adózási értékcsökkenési kulcsokba besorolhatóak legyenek.
Megszűnő adatszolgáltatási kötelezettség
Jelentős egyszerűsítés, hogy megszűnik az IFRS-re áttérők társasági adó feltöltés határidejéhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége.
B) Különadók
2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó, de az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító pénzügyi szervezet a bankadó adóalapját az IFRS-ek szerint köteles megállapítani.
C) Helyi adók
A helyi adókról szóló törvény az IAS 17 Lízingek című standardra hivatkozik a nettó árbevétel megállapítása során, amelyet azonban 2019. január 1-jétől kötelező alkalmazással felvált az IFRS 16 Lízingek nevű standard. Az új törvény e változásra tekintettel módosítja az operatív lízingre vonatkozó bevételnövelő tétel szövegét. A módosítás nem okoz tartalmi változást a nettó árbevétel meghatározásában.
A jogszabály bevételnövelő tételként nevezi meg azt a számlázott összeget, amelyet a vállalkozó az adóévben vagy azt követően az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy bevételnövelő tételként nem számolhat el, és korábban sem vett bevételként figyelembe. Előfordulhat azonban olyan eset, hogy az adóévben számlázott összeget a gazdálkodó a korábbi adóévben nem bevételként, hanem – például pénzügyi lízing esetén – bevételnövelő tételként vette figyelembe az adóalap megállapításánál. Ezt feloldandó a módosítás úgy rendelkezik, hogy a számlán szereplő összeg akkor sem válik bevételnövelő tétellé, ha azt a gazdálkodó korábban más jogcímen bevételnövelő tételként vette figyelembe.
Az IFRS-ek szerinti beszámolót érintő változások a 2019-es évtől kötelezően alkalmazandók az érintett társaságok beszámolóinak elkészítésekor.
