Kötelező céltartalékképzés
Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre. A várható kötelezettségekre képzett céltartalék növeli az adóalapot.
Ilyen fizetési kötelezettség lehet például:
- a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség,
- a korengedményes nyugdíj,
- a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek,
- a környezetvédelmi kötelezettség, valamint
- a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteség.
Ezekre a céltartalékképzés szabályai alá eső kötelezettségekre egyaránt igaz, hogy:
- a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak,
- összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan,
- és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
Külön törvény, illetve kormányrendelet további céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat.
Nem kötelező céltartalékképzés
A valós eredmény megállapítása érdekében, az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, például különösen
- fenntartási,
- átszervezési költségekre,
- környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre.
Ezekről a költségekről mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A jövőbeni költségekre képzett céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.
Halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalékképzés
Ha a vállalkozó külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hitel és egyéb tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.
Céltartalékképzés könyvelése
Céltartalék könyvelése során a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az eszközök forrásait a 4. számlaosztályban kell bemutatni, idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.
Eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, és az egyéb bevételek között kell kimutatni a képzett céltartalék összegének felhasználását.
A bevételként elszámolt céltartalék-felhasználás összege csökkenti az adóalapot.
Céltartalékképzés garanciális kötelezettségre
A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Szintén be kell mutatni a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét jogcímek szerinti részletezésben, különös tekintettel a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegére.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni üzletág-értékesítés esetén az értékesítés miatt kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értékét, mérlegtételek szerinti megbontásban.
