Facebook image

kötelező céltartalékképzés

Kötelező céltartalékképzés

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre. A várható kötelezettségekre képzett céltartalék növeli az adóalapot.

Ilyen fizetési kötelezettség lehet például: 

  • a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség, 
  • a korengedményes nyugdíj, 
  • a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, 
  • a környezetvédelmi kötelezettség, valamint 
  • a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteség. 

Ezekre a céltartalékképzés szabályai alá eső kötelezettségekre egyaránt igaz, hogy:

  • a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak,
  • összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, 
  • és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Külön törvény, illetve kormányrendelet további céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat.

Nem kötelező céltartalékképzés

A valós eredmény megállapítása érdekében, az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, például különösen 

  • fenntartási, 
  • átszervezési költségekre, 
  • környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre. 

Ezekről a költségekről mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A jövőbeni költségekre képzett céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.

Halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalékképzés

Ha a vállalkozó külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hitel és egyéb tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.

Céltartalékképzés könyvelése

Céltartalék könyvelése során a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az eszközök forrásait a 4. számlaosztályban kell bemutatni, idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.

Eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, és az egyéb bevételek között kell kimutatni a képzett céltartalék összegének felhasználását.

A bevételként elszámolt céltartalék-felhasználás összege csökkenti az adóalapot. 

Céltartalékképzés garanciális kötelezettségre

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Szintén be kell mutatni a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét jogcímek szerinti részletezésben, különös tekintettel a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegére. 

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni üzletág-értékesítés esetén az értékesítés miatt kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értékét, mérlegtételek szerinti megbontásban. 

További szakmai kifejezések

Kapcsolódó bejegyzéseink

TERVEZD VELÜNK KARRIERED!

Nézz körül könyvelő és adótanácsadó ajánlataink között és jelentkezz önéletrajz csatolásával!

#RSMKARRIER