Facebook image
Mentés

Esettanulmány: így csökkentsük az öröklés jogi kockázatait. Öröklés - tervezés és végrendelet – I. rész

Az örökhagyó végakaratának maradéktalan érvényesüléséhez célszerű az öröklés megtervezése, írásba foglalása, mert így elejét vehetők az esetleges későbbi viták és a hosszú évekig húzódó pereskedések.

Mindenképpen érdemes végrendeletet készíteni, ha az örökség mértéke jelentős, továbbá, ha eltérnénk a törvényes örökléstől, illetve, ha élettársi kapcsolatban élünk és élettársunkat (is) szeretnénk örökösüknek tudni. Akkor is célszerű végrendelettel rendelkeznünk, ha valamely vagyontárgyunk speciális kezelést vagy szaktudást igényel és halálunk után ezt biztosítani szeretnénk. 

Négy részes  blogsorozatunk első részében az öröklés állatorvosi lovának példáján keresztül bemutatunk néhány tipikus helyzetet, jogintézményt, amelyek ismerete hasznos lehet a komplexebb vagyonkezelési struktúrák megismerését megelőzően. Célunk, hogy maga a halál, illetve a halál esetére történő rendelkezés ne legyen tabu. Merjünk erről beszélni és a rendelkezésre álló lehetőségek alapján tegyünk a vagyonunk megóvása és rendezett körülmények közötti átadása érdekében úgy, ahogy az a személyes esetünkben a legoptimálisabb. Bármilyen megoldást választunk is, a struktúra kialakítása komolyabb, komplexebb vagyon esetében akár éveket is igénybe vehet.

Ne maradjon le blogsorozatunk következő részeiről! Iratkozzon fel szakmai értesítőnkre!

Végrendelet: egy mozaikcsalád történetePélda István 50 éves üzletember, akinek Katalinnal fennállt házasságából két gyermeke született, Viktória és Bence (27 és 20 évesek). Példa Istvánnak a jelenlegi élettársától, Dórától is született egy gyermeke (Máté, 2 éves). Viktória révén már egy unokája is van (Hanna, 3 hónapos). Példa István a Példa Holding Zrt. egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója. A Példa Holding Zrt. alá tartozó Operatív Kft-ben szintén István az egyedüli ügyvezető, a holding részét képező Eszközkezelő Kft-ben pedig többes ügyvezetés áll fenn, a másik ügyvezető István veje, Viktória házastársa (Dániel). István az üzlettársával, Andrással alapított Joint Venture Kft-ben is 50 % mértékű részesedéssel bír, amelynek finanszírozása érdekében jelentős bankhitelt vett fel.István a céges vagyonon túl rendelkezik jelentős területű termőfölddel, kriptovalutával, illetve egy külföldön lajstromozott yachttal. Az ingatlan, amelyben jelenleg István az élettársával, Dórával és legkisebb gyermekével, Mátéval él, saját tulajdonában áll, egy belvárosi penthouse lakást azonban István még öt évvel ezelőtt a legidősebb gyermekének, Viktóriának ajándékozta. István Katalinnal kötött házassága még nem lett felbontva (házassági szerződés sem született korábban),azonban az életközösség 4 évvel ezelőtt megszűnt közte és Katalin között. Istvánban már felmerült a vagyonrendezés kérdése, ezért tárgyalásokat kezdett a Példa Holding Zrt-nek egy multinacionális szakmai befektető részére történő értékesítésére, továbbá a számítógépén saját gondolatai alapján leírta, hogy halála esetén mely vagyonát kire szeretné hagyni. Kinyomtatás után az iratot aláírta és eltette az íróasztala fiókjába. István egy váratlan autóbalesetben életét vesztette.

Érvényes végrendelet-e a fiókban talált irat? Milyen kockázatai vannak a saját magunk írt végrendeletnek? Miért forduljunk szakértőhöz?

A jó végrendelet egyik legfontosabb aranyszabálya, hogy az halál esetén kerüljön elő. Ha az örökösök meg is találnák az István által eltett iratot, abban az esetben is az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból csak akkor érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja. Tekintettel arra, hogy István számítógépen írta és nyomtatta ki az iratot, amelyet aláírt, így az nem tekinthető sajátkezűleg írt végrendeletnek, így ebben a formában érvénytelen.

Ahhoz, hogy érvényes végrendeletet készítsünk, tisztában kell lennünk a végrendelet fajtáival. Végrendelkezni jellemzően írásbeli magánvégrendelettel szokás, de közvégrendelettel vagy speciális – törvényben meghatározott – esetekben akár szóbeli végrendelettel is tehető érvényes végintézkedés. Tekintettel arra, hogy az írásbeli magánvégrendeletre számos további tartalmi és alaki szabály vonatkozik – például több lapból álló végrendelet minden lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni –, amelyek elmulasztása a végrendelet érvénytelenségét okozhatja, kifogástalan végrendelet létrehozása érdekében érdemes szakértő segítségét igénybe venni. 

jogi szakértő segítségét kérem!

Az ügyvédi közreműködéssel készített magánvégrendeletek további előnye, hogy a végrendeletek biztonságos őrzése céljából, valamint azért, hogy a végrendeletek léte és tartalma ismertté váljon a hagyatéki eljárásban, letétbe helyezhető a Magyar Ügyvédi Kamara által létrehozott és működtetett Központi Végrendeleti Nyilvántartásban („KVNY”). Amennyiben a végintézkedő hozzájárul, a KVNY-ben elhelyezett végintézkedés adatai a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába is bejegyzésre kerül.

Mi történik, ha a végrendelet érvénytelen?

Végintézkedés hiányában ún. törvényes öröklés szerint részesednek az örökösök a hagyatékból. Törvényes örökösök első sorban István gyermekei, akik fejenként egyenlő részben örökölnek, függetlenül attól, hogy házasságból vagy házasságon kívül születtek. Alapesetben a házastársat is egy gyermekrésznyi megillette volna a hagyatékból (a közös lakáson fennálló haszonélvezeti /özvegyi jogon túl),ugyanakkor a Katalinnal fennállt házastársi életközösség megszűnése miatt ez nem lesz alkalmazandó a konkrét esetben.

Mi történik, ha az örökös kiesik az öröklésből? Ugyanazt jelenti-e a kizárás és a kitagadás?

Az öröklés feltétele a hagyatékban részesülő személyek öröklési képessége, valamint, hogy rájuk nézve kiesési ok ne álljon fenn. Kiesési ok lehet például, ha valaki nem éli túl Istvánt, vagy kitagadják, vagy kizárják. Viktória halála esetén például Hanna örökölne egy gyermekrésznyit. Lényeges megemlíteni, hogy a kizárás és kitagadás között jelentős különbség van, amelynek lényege, hogy a kitagadást indokolni kell, szemben a kizárással, ugyanakkor kizárás esetén az örökös kötelesrészre – azaz a hagyatékból a törvényes örököst megillető minimum hányadra, amely a törvényes örökrész harmada – még jogosult marad. 

Örököl-e a (korábbi) házastárs? 

Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Jelen esetben István és felesége között az életközösség már négy éve megszűnt, és tekintettel arra, hogy István új családot alapított, az életközösség helyreállítására nem volt kilátás.

Fontos megjegyezni azonban, hogy mivel a házastársi közös vagyon megosztása nem történt meg – ráadásul házassági vagyonjogi szerződés sincs – így István vagyona tartalmazhat olyan elemeket, amelyek házastársi közös vagyonba tartoznak, azaz amelyeknek Katalin felerészben tulajdonosa. Ezért egy hagyatéki eljárás során előkérdésként merül fel az, hogy egyáltalán mi is a hagyaték, azaz mi képezte István hagyatékát, ami az öröklés alá esik, és mi a korábbi házastársával közös vagyonát, aminek csak a fele lesz érintett a hagyatékátadás során.

Örököl-e az élettárs?

Élettársnak nincs törvényes öröklési joga, csak végintézkedés útján örökölhet, így jelen esetben Dóra nem, mindössze a közös kiskorú gyermekük, Máté örököl 1/3 részt az örökhagyó vagyonából. Az élettársi kapcsolat nem keletkeztet vagyonközösséget, ugyanakkor nem kizárt, hogy István halálakor fennálló vagyonának megszerzéséhez valamilyen módon Dóra is hozzájárult, amely esetben ő is igénnyel léphet fel ezen vagyonrész kapcsán. 

Milyen rész jár az örökösnek, befolyásolja-e azt a Viktóriának ajándékozott lakás?

A fenti esetben a három gyermeket, Viktóriát, Bencét és Mátét 1/3-1/3-1/3 illetné meg a hagyatékból. Azonban, mivel Viktória ingyenes adományban részesült, így a lakás – főszabályként juttatáskori – értékét köteles osztályra bocsátani (feltéve, hogy a hozzászámítást István kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta).

Az osztályrabocsátás a leszármazó törvényes örökösök közötti vagyonelosztásánál alkalmazott számítási mód, amelynek célja a leszármazó örököstársak örökrészének az örökhagyó által – bármikor – adott ingyenes adományokkal történő korrekciója. Alkalmazni kell, ha ezt az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Az osztályrabocsátás gyakorlatilag azt eredményezi, hogy az ingyenes adományban részesített leszármazó ezen adomány értékével csökkentett részt kap a hagyatékból.

Ki gyakorolja a kiskorú örököst illető jogokat?

István legkisebb gyermeke, Máté cselekvőképtelen kiskorú, így az őt megillető jogokat édesanyja, Dóra, mint törvényes képviselő gyakorolja. A kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozata azonban csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. Ilyen nyilatkozat különösen az öröklésről egészben vagy részben való lemondás, az örökség visszautasítása, rendelkezés várt örökségről, a végrendelet megtámadása, illetve kötelesrész iránti igény érvényesítése.

Hogyan alakulna a törvényes öröklési rend az első házasság felbontása és az élettárssal való házasságkötés esetén?

Törvényes örökösök első sorban továbbra is az örökhagyó gyermekei, mellettük azonban az új házastársat megilletné 

  • a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
  • egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Ebben az esetben a legkisebb gyermek, Máté és anyja, Dóra által lakott ingatlan tulajdonjoga hiába oszlik meg a gyermekek között, Dórát holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az ingatlanon, amelynek kiemelt jelentősége van az ingatlan értékesítése esetén (ugyanakkor a házastárs kérheti a haszonélvezete megváltását). A hagyaték többi része pedig 1/4-1/4 arányban oszlik meg a két nagyobb, a legkisebb gyermek és az új házastárs között. 

A példából látható, hogy az öröklés megtervezése egy részletes átgondolást igénylő folyamat, különösen összetettebb családi helyzetek, illetve jelentős, komplex vagyon esetén. Az örökhagyó rendelkezhet úgy, hogy örököseit csak a hagyatéki vagyonból részesítse, de – főleg termelő vagyon esetén – dönthet úgy is, hogy egy olyan rendszert tervez meg, mely halála után is biztosítja a vagyon megóvását.

Jogi szakértő segítségét kérem

Soron következő bejegyzéseinkben a cégöröklésről, a termőföld, illetve a kriptovaluta örökléséről, és az alternatív vagyontervezési struktúrákról olvashat. Ne maradjon le, iratkozzon fel értesítőnkre!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó- és munkajogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom