Kötelesrész
Az örökhagyó vagyonának egy részét az örökhagyó akarata ellenére az örökhagyó rokonai, házastársa kaphatja meg. A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész harmada, kiszámításának alapja két elemből tevődik össze; egyrészt a hagyaték tiszta értéke, másrészt az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok tiszta értéke.
Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Nem tartozik a kötelesrész alapjához
- az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke,
- az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott,
- a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke,
- a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke,
- az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
Halál esetére szóló ajándékozás
Ajándékozás, melynek feltétele, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. A szerződésre az ajándékozás szabályi vonatoznak, azzal, hogy az alaki követelményekre az öröklési szerződés alaki követelményei az irányadók.
Érdemtelenség az öröklésre
Érdemtelen az öröklésre:
- aki az örökhagyó életére tört,
aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte,
aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.
Az „életére tört” kifejezés szándékos magatartást jelent, cselekvőképtelen személy pedig nem tanúsíthat olyan szándékos magatartást, amely érdemtelenségre alapul szolgálhatna. Aki érdemtelenség miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére sem.
Kizárás
A kizárás, mint az egyik kiesési ok, az örökhagyónak végintézkedésben tett nyilatkozata, amelyet indokolnia sem kell. Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, tetszése szerint - egyoldalú nyilatkozattal - kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárás azt jelenti, hogy a kizárt személy kiesik az öröklésből. Ha a kiesett törvényes örökös kötelesrészre jogosult, ezt az igényét a kizárás azonban nem érinti. A kizárás történhet kifejezett nyilatkozattal, vagyis az érintett személy megnevezésével, és lehetséges más személy örökössé nevezésével: ún. mellőzéssel.
Kitagadás
Az örökhagyónak az a joga, amellyel örökösét a kötelesrésztől is megfosztja, vagyis a kötelesrészre is kiterjedően kiesik az öröklésből. A súlyos jogkövetkezmény miatt az örökhagyó csak végintézkedésében és csak a törvényben meghatározott okok kifejezett megjelölésével tagadhatja ki kötelesrészre jogosult örökösét. A kitagadás relatív hatású, vagyis csak a kitagadott személyt érinti, az ő leszármazóira nem hat ki.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne, mert:
- az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
- az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el,
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
- erkölcstelen életmódot folytat,
- akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki,
a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
Hagyatéki tartozások:
- az örökhagyó illő eltemetésének költségei,
- a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek),valamint a hagyatéki eljárás költségei,
- az örökhagyó tartozásai,
- a kötelesrészen alapuló kötelezettségek,
- a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.